Sok zsír - magas koleszterin
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-18
A koleszterint táplálékokkal vesszük magunkhoz, de mi magunk is állítunk elő, a máj folyamatosan termeli. Nélkülözhetetlen az organizáció működéséhez, mert ebből épül fel az agyvelő, az idegszövetek, a nemi hormonok építőeleme, akárcsak a D-vitaminnak, amely a csontképződéshez elengedhetetlen.
A zsírok, vagyis a lipidek fontos funkciót töltenek be a szervezet működésében, a zsírok egy része, az úgynevezett trigliceridek energiát szolgáltatnak, egy másik típus, a koleszterin a szervek alkotóeleme. Viszont, ha túl sok a bevitt zsír, a test nem tudja feldolgozni és elraktározza, de nem csak súlyfölösleg formájában, hanem lerakódik a vérben, az erekben is. Magyarországon minden második haláleset oka vérellátási zavarokra vezethető vissza, mint például az érelmeszesedés.
A koleszterint a vér szállítja a szervekhez. De hogyan? Ez egy nagyon érdekes folyamat: mivel a koleszterin egy zsírféleség, állaga olyan, mint a faggyúé, emiatt a folyékony vér nem tudja feloldani, és nem tudja eljuttatni oda, ahol szükség van rá, ezért különféle mértékben fehérjékkel elegyedik a koleszterin. A nagyobb sűrűségű a HDL, a kisebb sűrűségű az LDL. Az a különbség köztük, hogy az LDL viszi a koleszterint a májból a sejtekhez, de a fölösleges a vérben marad és lerakódik az erek falára, majd elmeszesedik; a HDL felszedi az érpályákon lerakódott koleszterint, és visszajuttatja a májba, hogy az újra feldolgozhassa, epesavat termelhessen belőle. A magas koleszterinszint éveken keresztül nem okoz problémát, majd hirtelen - amikor már késő -, jelennek meg a tünetek.
A magas koleszterinszintért (egy-két genetikai kivétellel) az életmódunk és táplálkozásunk a felelős. Az életforma átalakításával hozzájárulhatunk a normális koleszterinszint eléréséhez. A dohányzás csökkenti a HDL mennyiségét, tehát gyengíti a védekezést a lerakódások ellen. A mozgáshiány kedvez a koleszterin növekedésének, a mozgás ezzel ellentétben növeli a HDL mennyiségét. A tartós stressz viszont az LDL mennyiségét növeli.
A sok zsír sok koleszterint termel, vagyis egyenes arány van a táplálékkal felvett zsírmennyiség és a koleszterinszint között. Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi zsírok nem. Ebből következik, hogy hús helyett inkább növényi rostokban gazdag élelmet kell magunkhoz venni.
Az ételek elkészítésében ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a zsírok kerülésére:
Zsír helyett olajjal süssünk-főzzünk
A vajat cseréljük margarinra
Az olajban sütés helyett is ajánlatosabb a párolás, grillezés
A húsról távolítsuk el a zsírt
Tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk
Tejföl helyett használjunk kefirt
Húsok közül a kevesebb zsírt rejtőket fogyasszuk: hal, pulyka, csirke, vad
A tengeri halak kedvezőek a koleszterin-anyagcserében, főleg a makréla és a lazac
A rostok csökkentik a koleszterinszintet
Italok közöl a cukros üdítők, sör nem kedvező, viszont a kis mennyiségű vörös bor igen
Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet
Tartsuk szem előtt, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál hosszabb élettartamra lehet számítani.
A koleszterint a vér szállítja a szervekhez. De hogyan? Ez egy nagyon érdekes folyamat: mivel a koleszterin egy zsírféleség, állaga olyan, mint a faggyúé, emiatt a folyékony vér nem tudja feloldani, és nem tudja eljuttatni oda, ahol szükség van rá, ezért különféle mértékben fehérjékkel elegyedik a koleszterin. A nagyobb sűrűségű a HDL, a kisebb sűrűségű az LDL. Az a különbség köztük, hogy az LDL viszi a koleszterint a májból a sejtekhez, de a fölösleges a vérben marad és lerakódik az erek falára, majd elmeszesedik; a HDL felszedi az érpályákon lerakódott koleszterint, és visszajuttatja a májba, hogy az újra feldolgozhassa, epesavat termelhessen belőle. A magas koleszterinszint éveken keresztül nem okoz problémát, majd hirtelen - amikor már késő -, jelennek meg a tünetek.
A magas koleszterinszintért (egy-két genetikai kivétellel) az életmódunk és táplálkozásunk a felelős. Az életforma átalakításával hozzájárulhatunk a normális koleszterinszint eléréséhez. A dohányzás csökkenti a HDL mennyiségét, tehát gyengíti a védekezést a lerakódások ellen. A mozgáshiány kedvez a koleszterin növekedésének, a mozgás ezzel ellentétben növeli a HDL mennyiségét. A tartós stressz viszont az LDL mennyiségét növeli.
A sok zsír sok koleszterint termel, vagyis egyenes arány van a táplálékkal felvett zsírmennyiség és a koleszterinszint között. Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi zsírok nem. Ebből következik, hogy hús helyett inkább növényi rostokban gazdag élelmet kell magunkhoz venni.
Az ételek elkészítésében ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a zsírok kerülésére:
Zsír helyett olajjal süssünk-főzzünk
A vajat cseréljük margarinra
Az olajban sütés helyett is ajánlatosabb a párolás, grillezés
A húsról távolítsuk el a zsírt
Tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk
Tejföl helyett használjunk kefirt
Húsok közül a kevesebb zsírt rejtőket fogyasszuk: hal, pulyka, csirke, vad
A tengeri halak kedvezőek a koleszterin-anyagcserében, főleg a makréla és a lazac
A rostok csökkentik a koleszterinszintet
Italok közöl a cukros üdítők, sör nem kedvező, viszont a kis mennyiségű vörös bor igen
Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet
Tartsuk szem előtt, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál hosszabb élettartamra lehet számítani.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Az arcápolásról
Következő hír
A legfőbb érték: az egészség
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?
A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: