A súlyos allergiás asztma kezelésében sok beteg a ma alkalmazott leghatékonyabbnak tartott terápiák mellett is súlyos tünetekkel küzd. A legutóbbi adatok szerint az asztma közel kétszázezer embert érint hazánkban, és az elmúlt tíz évben több mint 250 százalékkal nőtt a diagnosztizált asztmások aránya. A betegség enyhe szakaszában a tünetek jól kezelhetőek, de a súlyos, négyes stádiumú asztmában szenvedő betegek egy részének az életminősége a jelenlegi gyógyszeres terápiák mellett is kimondottan rossz Magyarországon - derült ki az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) súlyos asztmások körében végzett kutatásából.

Dr. Herjavecz Irén, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, ambulanciavezető, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökének nyilatkozata alapján az ún. negyedik stádiumú, legsúlyosabb asztmában szenvedők 5-10 százalékának kezelését a szokásos terápia nem oldja meg. Ezek az asztmás betegek gyakran kínzó tünetekkel küszködnek, amelyeket a súlyos akut rohamok fokoznak. Az akut roham életet veszélyeztető állapot, ilyen esetben azonnali kórházi ellátásra van szüksége a betegeknek. A súlyos asztmások egy része folyamatos szteroid kezelésre szorul, ez viszont mellékhatások kialakulásával jár. Érhető tehát, hogy az érintettek többsége Magyarországon az új terápiás lehetőségekben bízik.

A  77 beteg bevonásával végzett "Légszomj - Küzdelem az életért!" felmérés fókuszcsoportos vizsgálata alapján kiderült, hogy a súlyos asztmások életét leginkább meghatározó tünet a visszatérő fulladás, az oxigénhiány, ami szinte minden alkalommal halálfélelemmel jár együtt. A súlyos asztma a betegek életminőségét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja, a tünetek miatt többségük nem szeret emberek között mutatkozni, mert sokszor a beszéd is nehézséget okoz számukra. Az érintett családokra is nagyobb teher hárul, hiszen a betegek mindennapi tevékenységeik megváltozására kényszerülnek.

A súlyos asztma kihat a munkavégzésre: a betegek munkabírása, koncentrációja, energiája csökken. Ilyenkor késések fordulhatnak elő, koncentrációs képességük nem megfelelő, illetve nem ritka az asztma miatti pályamódosítás. A fókuszcsoportban résztvevők közül szinte mindannyian leszázalékoltak voltak.

Az összesített eredményekből kiderül, hogy a magyar betegek állapotukat rosszabbra értékelik nyugat-európai betegtársaikénál. Több mint 30 százalékuk a jelenleg elérhető terápiák mellett is gyakran küszködik asztmás rohammal, míg ez az arány Nyugat-Európában 20 százalék alatt van. A gyógyszeres kezelésektől a betegek a gyors és hosszan tartó hatást, valamint a mellékhatások minimalizálását várnák el. A válaszadók szerint a havi egyszeri gyógyszerbevitel lenne a legideálisabb. A tünetek javításában az asztmások szerint a legfontosabb szerepet az új, hatásos gyógyszerek játszanák.

A kutatással az ABOSZ elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze a magyarországi súlyos asztmások helyzetét, megismertesse a közvéleménnyel problémáikat és a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedésük nehézségeit. A civil szervezet az asztmás betegek életfeltételeinek javítása érdekében felhívja a döntéshozók figyelmét a súlyos asztma kezelésének megoldatlanságára.

A felmérés rámutatott arra, hogy a betegek bíznak a jövőbeni terápiákban: 84 százalékuk szerint az öt év múlva elérhető gyógyszerek jobbak lesznek a jelenleg használtaknál. Öt éves időtávlatban csaknem 40 százalékuk várja, hogy az egészségbiztosító a jelenleginél nagyobb mértékben támogatja majd az asztmások kezelését, ugyanakkor közel egyharmaduk pesszimista, ők nem számítanak jelentős változásra ezen a téren az elkövetkezendő néhány évben. A súlyos asztmások 44 százaléka anyagi segítséget vár a kormányzattól az asztma ellenes gyógyszerek kutatásaihoz, és 29 százalékuk számít térítésmentes gyógyszerre.

A súlyos asztmában szenvedő betegeket veszélyezteti leginkább a kórházba kerülés és a halál.1,2

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Nyugat-Európában évente 12 000 haláleset hozható összefüggésbe az asztmával.3

A becslések alapján az asztma Európában 30 millió embert érint. A betegek 90 százalékánál az asztmás a rohamokat környezeti tényezők - pollenek, állatszőr és a poratkák - váltják ki.4,5

Nyugat-Európában az asztmások körülbelül 20 százaléka súlyos beteg,6 akik között vannak olyan érintettek, akiknek a tüneteit az elérhető legjobb terápiák alkalmazása ellenére sem sikerül kielégítően kezelni. 7