Asztma: hogyan készüljünk az orvosi vizsgálatra?
Családinet [cikkei] - 2011-09-07
Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. A következőkben ismertetjük a legfontosabb kérdéseket, melyeket lényeges a kezelőorvossal egyeztetnünk annak érdekében, hogy optimális kezelésben részesüljünk.
-
Kihez forduljak?
Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, melynek főbb tünetei a következők: gyakori, rohamszerűen jelentkező köhögés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás, vagy nyomás. A felsorolt panaszok alapján különböző vizsgálatok segítségével - légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkasi röntgen, szükség esetén gyomor pH vizsgálat - a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést tüdőgyógyász végzi.
-
Mi az, ami fontos lehet?
Az asztma kezelésében a megfelelően beállított gyógyszeres terápia mellett az életmódbeli tényezők szerepe sem elhanyagolható - magyarázza dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. Az első vizitre érdemes ezért a betegeknek felkészülniük. Lényeges, hogy átbeszéljük milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szednek. Tartanak-e háziállatot, dohányoznak, illetve sportolnak-e. Célszerű a kisgyermekkori betegségekről információt szerezni: jelentkezett-e csecsemőkorban ekcéma, tejérzékenység, atópia, asztmatikus hörghurut. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat adunk a mindennapokhoz, a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát súlyosbító tényezőket.
-
Vezessen tüneti naplót!
A kezelőorvos segítségére lehet, ha a beteg rendszeresen lejegyzi mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak tünetei. Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, banális megfázás, bizonyos ételek, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Mindezek átbeszélése szintén fontos támpontot nyújt a gyógyszeres terápia beállításához.
-
Elkészül az asztma akció terv
A szükséges vizsgálatok elvégzése és a beteg alapos kikérdezése után, amennyiben asztma igazolódik, a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszerek listáját. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A kezelőorvos elmagyarázza a készítmények alkalmazásának helyes módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.
-
Változtasson életmódján!
Az asztmás tünetek kezelése nem ér véget a gyógyszeres terápia összeállításával. A tünetek javulásához az is fontos például, hogy a beteg abbahagyja a dohányzást - figyelmeztet dr. Potecz Györgyi. A környezetünkben is próbáljuk minimalizálni az egyéb, rohamot provokálható tényezőket. Fordítsunk gondot a rendszeres, lehetőleg HEPA filteres készülékkel végzett porszívózásra, a légkondicionáló helyes használatára és fokozottan ügyeljünk az őszi-téli időszakban a légúti megbetegedést okozó fertőzések elkerülésére. Ezek ellen az asztmás betegeknek érdemes védőoltással védekezniük.
A rendszeres sportolásról sem kell lemondani, de fontos, hogy erről is egyeztessünk kezelőorvosunkkal. Ahhoz, hogy a testedzést problémamentesen végezhessük, szükség lehet a gyógyszeres terápia módosítására.
Forrás: www.allergiakozpont.hu
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Mellékhatás, vagy gyógyszerallergia?
Következő hír
Az életmód, gyógyszer a depresszióban
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Közösségi hozzászólások: