Homályos a látása? Olvasson valami meghatót!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-18
Vagy nézzen meg egy romantikus filmet! (Az olvasás jobb, mert akkor a szem mozgásban van.) A lényeg, hogy potyogjanak a könnyei. Mert a könny, mely elkísér bennünket a bölcsőtől a sírig, számtalan fontos funkcióval rendelkezik. És most tekintsünk el érzelmi kifejező funkciójától!
A homályos látást gyakran a szem szárazsága okozza. Ennek gyökerei kereshetők az öregedésben, az antihisztamint tartalmazó készítményekben, az antidepresszánsokban, de velejárója a klimaxnak is.
A könny szemünk védelmezőinek legfontosabbika. Kimossa az idegen testeket, nedvesen tartja a felszínt, táplálja és oxigénnel látja el a szemet. A könny csak akkor tudja ellátni a feladatát, ha napi 14 000 pislogással a szemfelszínt elárasztjuk vele. Na, de mi van a modern ember életében? Egyre gyakrabban nézünk mereven valamit (televízió képernyőjét a sötétben, megfelelő háttérvilágítás nélkül, a számítógép monitorát), vagy épp hunyorgunk, amikor is a pislogások száma jelentősen csökken. Már egészen kis mértékű hunyorítás következtében is percenként 15-ről felére, 7,5-re csökkent a pislogások száma. Nem optimális a légkondicionálás, a dohányfüst, a hosszas autóvezetés, a kontaktlencse viselése sem.
Nem gyógyítható
A képernyő előtt ülve percenként átlagosan huszonkétszer pislogunk, ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, könyvolvasás közben már csak nagyjából tízszer, a monitor előtt pedig mindössze nyolcszor. A könny hiánya aztán kellemetlen tüneteket, sőt, egyes esetekben komoly elváltozásokkal is járhat. A könny mennyiségének csökkenése vagy összetételének megváltozása úgynevezett szárazszem betegséget okozhat. Megelőzhető ez a kellemetlenség a levegő párásításával, szemnedvesítő cseppel (de az ne tartalmazzon tartósítószert, mert az súlyos irritációhoz vezet). Súlyos esetben nem kerülhető el az orvosi beavatkozás. Nincs olyan terápia, amitől a gond végleg megszűnik. A betegség tehát nem gyógyítható, de kezelhető, és kezelni is kell.
Ma Magyarországon - megközelítően - félmillióan szenvednek a szemszárazságtól. Mind gyakrabban érinti a fiatalabb korosztályt is. Ezt az igen kellemetlen állapotot általában a könnytermelés csökkenése jelzi. Tünetei: viszkető, égő érzés, homokszemérzés, fájdalom, könnyfolyás, szemirritáció, fényérzékenység, a szemhéjak összeragadása.
Jó, ha lenyeljük
Hol „lakik” a könny? És mit tartalmaz? A könny legnagyobb része a felső szemhéj alatt, a halántéki oldalon elhelyezkedő könnymirigyekből származik. A szemhéjszéli mirigyek kis mennyiségben olajos „adalékanyagot" termelnek, amely megóvja a könnyet a gyors elpárolgástól De a munkában részt vesz a kötőhártya is. A könny antitestekben és enzimekben gazdag, így a fertőzésektől is védi a szemet. Enyhén sós oldat, akár a vér, ezt érezhetjük…A termelődött könny a belső szemzugban gyűlik össze, innen az alsó és felső szemhéjszéleken nyíló könnypontokon át a könnycsatornácskákba, majd a közös könnyvezetékbe jut, amely végül az orrba vezeti a folyadékot. Az orrüregből az a garatba folyik és lenyeljük. A sűrű pislogás a könnypontok felé tereli a könnyet, amelyek szelepszerűen működve szinte kiszippantják a szemrésből a felesleges folyadékot.
Sír és nevet egyszerre
A közös könnyvezeték alsó harmadában található egy billentyű, amely a könnyjárat szelepszerű működését segíti elő. A kisbabák egy részénél ez a billentyű nem nyílik meg a születés után közvetlenül, akár hónapokba is beletelhet, mire a baba ebben a tekintetben is "megérik". A lezárt billentyű felett pang a könny, befertőződhet, és a szülők azt veszik észre, a gyermek szeme csipás, váladékos, a legnagyobb jókedv ellenére is mindig könnyes. Ha a billentyű az első 2-3 hónapban nem nyílik meg magától, a gyermekszemész a könnycsatorna átfecskendezésével, tiszta folyadékkal történő átmosásával segíthet a problémán.
A könny szemünk védelmezőinek legfontosabbika. Kimossa az idegen testeket, nedvesen tartja a felszínt, táplálja és oxigénnel látja el a szemet. A könny csak akkor tudja ellátni a feladatát, ha napi 14 000 pislogással a szemfelszínt elárasztjuk vele. Na, de mi van a modern ember életében? Egyre gyakrabban nézünk mereven valamit (televízió képernyőjét a sötétben, megfelelő háttérvilágítás nélkül, a számítógép monitorát), vagy épp hunyorgunk, amikor is a pislogások száma jelentősen csökken. Már egészen kis mértékű hunyorítás következtében is percenként 15-ről felére, 7,5-re csökkent a pislogások száma. Nem optimális a légkondicionálás, a dohányfüst, a hosszas autóvezetés, a kontaktlencse viselése sem.
Nem gyógyítható
A képernyő előtt ülve percenként átlagosan huszonkétszer pislogunk, ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, könyvolvasás közben már csak nagyjából tízszer, a monitor előtt pedig mindössze nyolcszor. A könny hiánya aztán kellemetlen tüneteket, sőt, egyes esetekben komoly elváltozásokkal is járhat. A könny mennyiségének csökkenése vagy összetételének megváltozása úgynevezett szárazszem betegséget okozhat. Megelőzhető ez a kellemetlenség a levegő párásításával, szemnedvesítő cseppel (de az ne tartalmazzon tartósítószert, mert az súlyos irritációhoz vezet). Súlyos esetben nem kerülhető el az orvosi beavatkozás. Nincs olyan terápia, amitől a gond végleg megszűnik. A betegség tehát nem gyógyítható, de kezelhető, és kezelni is kell.
Ma Magyarországon - megközelítően - félmillióan szenvednek a szemszárazságtól. Mind gyakrabban érinti a fiatalabb korosztályt is. Ezt az igen kellemetlen állapotot általában a könnytermelés csökkenése jelzi. Tünetei: viszkető, égő érzés, homokszemérzés, fájdalom, könnyfolyás, szemirritáció, fényérzékenység, a szemhéjak összeragadása.
Jó, ha lenyeljük
Hol „lakik” a könny? És mit tartalmaz? A könny legnagyobb része a felső szemhéj alatt, a halántéki oldalon elhelyezkedő könnymirigyekből származik. A szemhéjszéli mirigyek kis mennyiségben olajos „adalékanyagot" termelnek, amely megóvja a könnyet a gyors elpárolgástól De a munkában részt vesz a kötőhártya is. A könny antitestekben és enzimekben gazdag, így a fertőzésektől is védi a szemet. Enyhén sós oldat, akár a vér, ezt érezhetjük…A termelődött könny a belső szemzugban gyűlik össze, innen az alsó és felső szemhéjszéleken nyíló könnypontokon át a könnycsatornácskákba, majd a közös könnyvezetékbe jut, amely végül az orrba vezeti a folyadékot. Az orrüregből az a garatba folyik és lenyeljük. A sűrű pislogás a könnypontok felé tereli a könnyet, amelyek szelepszerűen működve szinte kiszippantják a szemrésből a felesleges folyadékot.
Sír és nevet egyszerre
A közös könnyvezeték alsó harmadában található egy billentyű, amely a könnyjárat szelepszerű működését segíti elő. A kisbabák egy részénél ez a billentyű nem nyílik meg a születés után közvetlenül, akár hónapokba is beletelhet, mire a baba ebben a tekintetben is "megérik". A lezárt billentyű felett pang a könny, befertőződhet, és a szülők azt veszik észre, a gyermek szeme csipás, váladékos, a legnagyobb jókedv ellenére is mindig könnyes. Ha a billentyű az első 2-3 hónapban nem nyílik meg magától, a gyermekszemész a könnycsatorna átfecskendezésével, tiszta folyadékkal történő átmosásával segíthet a problémán.
Családinet hozzászólások:
Következő hír
Szűrővizsgálatok I. rész: a szájüregi daganatok
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak
A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: