SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Meglepő tények a látásunkról - Mindannyian színvakon születünk

Családinet [cikkei] - 2024-06-14
A szem a testünk második legbonyolultabb szerve, ennél már csak az agyunk bonyolultabb. A látást annyira alapvető képességnek vesszük, hogy szinte bele sem gondolunk, mennyi mindent köszönhetünk neki. Az alábbi érdekességeket elolvasva pedig rá fogunk döbbenni, hogy eddig igencsak keveset tudtunk egyik legértékesebb részünkről.

Az emberi szem egy rendkívül összetett szerv, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a világot olyan módon tapasztaljuk meg, ahogyan más érzékszerveinkkel nem. Annak ellenére, hogy ébrenléti időnk nagy részében a szemünket használjuk, számos szórakoztató és érdekes dolog van, ami nem tudatosult bennünk annak működésével kapcsolatban. Jöjjön hát a sok-sok érdekesség közül néhány, amelyet Dr. Nagy Angélával, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával szedtünk össze.
 

1. Naponta 20.000-30.000 alkalommal pislogunk

A "szempillantás alatt" kifejezés abból ered, hogy a szemhéjemelő izom a leggyorsabb a testben. Percenként átlagosan 17-szer pislogunk. Ez óránkénti 1020, napi 24.480, míg évi 8.935.200 pislogást jelent. Az átlagos pislogás mindössze 1/10 másodpercig tart, ez naponta körülbelül 1,5 órát tesz ki, így évente nagyjából 248 órányit pislogunk. Minden egyes pislogás a könny optimális összetételéhez elengedhetetlen anyagokat (zsír, víz, fehérje, enzimek) juttat és oszlat szét a szemfelszínen. A környezeti hatásokkal szemben a szem fizikai védelméhez is nélkülözhetetlen a pislogás.

2. A kék szemű emberek közös ősökkel rendelkeznek

A kék szeműség egy olyan mutáció eredménye, amelynek következtében az íriszből hiányzik a melanin, ami barnává teszi a szemet. A kutatók úgy vélik, hogy ez a mutáció először egy 6000-10.000 évvel ezelőtt Európában élt embernél jelent meg, ami azt jelenti, hogy a ma élő összes kék szemű embernek ő lehet a közös őse. A kék szeműek a világ népességének 8-10 százalékát teszik ki.

3. Az emberi szem 1 millió különböző színt képes érzékelni

A tudósok becslése szerint az átlagember legalább egymillió színt lát, köszönhetően a szemben lévő fényérzékeny sejteknek (csapok), melyből az emberi szemben 6-7 millió van. A csapok jeleket küldenek az agynak, amelyek lehetővé teszik számunkra a különböző árnyalatok érzékelését. Ha ez lenyűgözően hangzik, gondoljunk csak arra, hogy a tetrachromia nevű ritka betegségben szenvedő emberek egy extra típusú fényérzékeny sejttel rendelkeznek, ennek következtében akár 100 millió színt is képesek látni!

4. Minden ember színvakon születik

Születéskor a csecsemők kizárólag feketét, fehéret és a szürke néhány árnyalatát látják. Azonban a látás fejlődése a születés utáni hónapokban gyorsan zajlik. A vörös, narancssárga, sárga és zöld színek már egy hét után láthatóvá válnak számukra, a többi színt azonban csak jóval később kezdik érzékelni.

5. Nem minden könnycsepp egyforma

Valójában három könnyváltozat létezik: az alapkönny, a reflexkönny és az érzelmi könny. Az alapkönny a szem hidratálásáért felelős, míg a reflexkönny a szembe kerülő idegen testekre (por, homok stb.) vagy irritáló anyagokra, például hagymavágásra reagál. Az érzelmi könny abban különbözik, hogy segít a szervezetnek a stresszel kapcsolatos vegyi anyagok, például a mangán és a prolaktin kiürítésében. Az érzelmi könnynek magasabb a fehérjetartalma is, mint az alap- vagy reflexkönnynek.

6.  A szem kocsonyás anyaggal van kitöltve

Az emberi szem 80%-át az üvegtestnek nevezett szilárd, kocsonyaszerű folyadék alkotja, amely létfontosságú a szem egészségéhez és működéséhez. Ez az átlátszó, színtelen anyag tölti ki a szemlencse és a retina közötti teret. Az üvegtest 99%-a víz, a többi kollagén, fehérjék, sók és cukrok keveréke. A szem kitöltésével az üvegtest nélkülözhetetlen a szem alakjának megőrzéséhez és a törékeny retina helyben tartásához.

7.  A szemünk is leéghet a napon

A bőr leégése ma már jól ismert, de tudtad, hogy a szemed is leéghet? Az állapotot fotokeratitisznek nevezik, és fájdalmat, homályos látást, könnyezést, duzzanatot és fényérzékenységet okozhat. A fotokeratitisz tulajdonképpen az erős UV által okozott szaruhártya-gyulladás. Ahogyan a bőr esetében is, amikor láthatóvá válnak a leégés jelei, akkor már nincs mit tenni a folyamat visszafordítására. Minél hamarabb árnyékba kell húzódni és hűsíteni a szemet. A napkárosodást követően akár 24-48 óra is eltelhet, mire a kellemetlen tünetek enyhülnek. Ezért is fontos, hogy ne csak a divat, hanem a napkárosodás kivédése miatt is viseljünk UV400 védelemmel ellátott napszemüveget, amikor a napon tartózkodunk. Különösen vízparton és havas tájon nő meg a szem leégésének veszélye a víz és a hó tükröző hatása miatt.

8.  A vörös szemek a fényképeken a szem vérereinek köszönhetőek

Gondolkodtál már azon, hogy miért tűnik néha vörösnek a szem a fotókon? A „vörös szem" hatás akkor jelentkezik, amikor a fényképezőgép vakujának vagy más erős fényforrásnak a fénye visszatükröződik a szemben. A visszavert fény megvilágítja a szem hátsó részén lévő érhártya ereket, és ez eredményezi a fényképeken látható vörös színt.

9. Szemünk színe olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk

A világon senki másnak nincs olyan szem színe, mint neked. Még akkor sem, ha történetesen van egy ikertestvéred, aki úgy néz ki, mint te. Szemünk színe a szivárványhártyánkból, más néven az íriszből, a szem pupilláját körülvevő szövetből származik. A DNS ugyan meghatározza az írisz színét és szerkezetét, de az íriszt alkotó és az azt teljesen egyedivé tevő véletlenszerű gödrök, barázdák, örvények és hasadások a magzati fejlődés során keletkeznek. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan ezek a pigmentációs minták is összetettek és egyediek.

10.  A szürkehályog kialakulása elkerülhetetlen

A szemnek ez a fajta megbetegedése szinte mindannyiunk számára elkerülhetetlen. A világon szürkehályog műtétből végeznek a legtöbbet, évente több mint 18 milliót. Magyarországon ez a szám évi 90-95 ezer. A fejletlen országokban a szürkehályog a 65 évesnél idősebb embereknél a vakság egyik vezető oka. 80 felett pedig a világ népességének több mint 67%-át érinti. Tehát, ha eléggé szerencsések vagyunk, és megadatik a hosszú élet, nagy eséllyel megtapasztaljuk a szemlencse elhomályosodásából adódó kellemetlenségeket. Szerencsére a korszerű technikának köszönhetően ma már szürkehályog-műtéttel a látás teljesen helyreállítható.

 

És jöjjön még néhány lenyűgöző adat, röviden:

  • Az emberi szem több mint 2 millió működő részből áll.
  • A szemgolyó súlya körülbelül 28 gramm, ami körülbelül 3 evőkanál cukornak felel meg. Ahhoz képest, hogy a szem ilyen kicsi és könnyű, egy személy által összes, valaha gyűjtött információ mintegy 85%-át veszi és dolgozza fel.
  • Képernyőn 25%-kal lassabban olvasunk, mint papíron.
  • Lehetetlen nyitott szemmel tüsszenteni.
  • A szemfelszín a kisebb sérülések után nagyon gyorsan képes regenerálódni. Megfelelő ápolás mellett körülbelül 48 óra alatt gyógyul meg a szaruhártya a horzsolásából vagy karcolásából adódó sérülésekből.

„A szemünk egészségére való odafigyelés annak összetettsége miatt kritikus fontosságú. Mindig hangsúlyozzuk, hogy még akkor is fontosak a szemészeti szűrővizsgálatok néhány évente, ha semmilyen problémát nem tapasztalunk a látásunkkal" – zárja Dr. Nagy Angéla.
 


Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja