Hogyan előzzük meg a reumát?
Singola Edit [cikkei] - 2008-07-07
Az emberek nagy része azt gondolja, hogy a reuma az idősek betegsége. Ez nem így van, manapság egyre fiatalabb korban jelentkezik ez a probléma is. Ezért van fontos szerepe annak, hogyan élünk, miként alakítjuk az életmódunkat. Mint megannyi egészséggel kapcsolatos dologban, itt ugyancsak a megelőzésnek van jelentős szerepe.
A társadalom számára világszerte egyre nagyobb kihívást jelent a mozgásszervi megbetegedések egyre növekvő száma. Globális problémáról van szó, jelzi az is, hogy 2000-2010-et a Csont- és Ízület Évtizedének nyilvánították. A program célja bevonni a lakosságot a betegség megértésébe, aktivizálás, a tévhiteket eloszlatása, a társadalom figyelmének felhívása a jelenségre, prevenció.
A reuma gyűjtőfogalom. A népnyelv az ízületi megbetegedéseket nevezi reumának, valójában a „reuma” kifejezés éppúgy sok betegséget magába foglaló összefoglaló név, mint a „rák”. Tudományos meghatározás szerint: A mozgatószervrendszerek (csontok, ízületek, porc, ízületi tok, ízületi szalagok, izmok, kötőszövet) gyulladásos és degeneratív kórfolyamatait nevezik reumás betegségeknek, melyekhez hozzátartoznak a betegségekkel együtt járó egyéb szervi vagy szervrendszeri elváltozások is.
A betegséget számtalan ok kiválthatja: kórokozók, baktériumok, vírusok, meghűlés, huzat, egyoldalú túlterhelés, gyulladásos gócok, hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek kóros működése.
Csontleletek alapján megállapították, hogy már az ősember is szenvedett ízületi betegségekben. Ennek okai a hideg, nedves barlangban való lakás, a növényi táplálkozásról a vegyes étrendre való áttérés lehettek.
Az ókori görögök is ismerték a reumát, ők nevezték el „rheumának”. Gyógytemplomaik mellett termálforrások épültek, a mai szanatóriumok ősei. A szanatóriumokban vegetáriánus étrendet írtak elő, meleg fürdőket, különleges kenőcsökkel, olajokkal végzett masszázsokat alkalmaztak, a betegek testgyakorlást is végeztek. Az alaposan átgondolt kúra hetekig tartott.
A magyar népi orvoslás gyógynövényeket, teákat, fürdőket, borogatásokat, köpölyözést, piócázást, méhszúrás-kúrát alkalmazott.
De mit tehetünk a reuma megelőzősének érdekében?
Törekedjünk egészséges életmódra.
Figyeljünk a táplálkozásunkra. Fontos a sok friss zöldség és gyümölcs fogyasztása. Emellett jót tesz a méz rendszeres kóstolgatása.
Őrizzük meg ideális testsúlyunkat.
Fogyasszunk táplálékkiegészítőket.
Mozogjunk sokat.
Sportolás után mindenképp nyújtsuk meg az izmokat.
Helyesen mozogjunk, például, ne végezzünk hirtelen mozdulatokat.
Óvakodjunk a túlterheléstől.
Cipekedéskor osszuk el a súlyokat.
Ügyeljünk a helyes testtartásra. Járjunk egyenesen.
Ne álljunk, és ne üljünk sokáig egy helyben.
Figyeljünk a jó ülőhely kiválasztására.
A megfelelő autóülés háttámlája kissé hátrafelé dől, alátámasztja a combot és megtámasztja a gerincet és a tarkót.
A számítógép képernyőjének felső szélét állítsuk szemmagasságba.
A fekvőhelyünk is legyen arravaló.
Viseljünk megfelelő lábbelit. Ne hordjunk kitaposott és túl magas cipőt.
Tartsuk meg lelki egyensúlyunkat.
Használjunk gyógynövényeket. Reuma ellen nagyon jó a csalán, fűzfa, kőrisfa, réti legyezőfű, fekete nyárfa, nyírfa, mezei zsurló.
Öltözködjünk az időjárásnak megfelelően. Óvakodjunk a hidegtől.
Szívjunk sok friss levegőt magunkba.
Az ízületek érzékeny részei a szervezetnek. Amelyeknek az ember élete folyamán sok súlyos megterhelést kell elszenvedniük. Lehet, hogy az agy, a szív, a tüdő az élet fenntartása szempontjából fontosabbak, működésük bonyolultabb a mozgásszerveknél, de „mit ér az agy fejlettsége, ha az általa kigondolt cselekvést a kéz nem tudja végrehajtani? Igaz, hogy a mozgásszervek csak kiszolgálói a magasabb rendű szerveknek, de biztos, hogy e szolgálat hiányában e nemesebb szervek elsorvadnának, működésük lehetetlenné válnék.” (Sándor Róbert)
Vigyázzunk tehát magunkra és óvjuk ízületeinket!
A reuma gyűjtőfogalom. A népnyelv az ízületi megbetegedéseket nevezi reumának, valójában a „reuma” kifejezés éppúgy sok betegséget magába foglaló összefoglaló név, mint a „rák”. Tudományos meghatározás szerint: A mozgatószervrendszerek (csontok, ízületek, porc, ízületi tok, ízületi szalagok, izmok, kötőszövet) gyulladásos és degeneratív kórfolyamatait nevezik reumás betegségeknek, melyekhez hozzátartoznak a betegségekkel együtt járó egyéb szervi vagy szervrendszeri elváltozások is.
A betegséget számtalan ok kiválthatja: kórokozók, baktériumok, vírusok, meghűlés, huzat, egyoldalú túlterhelés, gyulladásos gócok, hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek kóros működése.
Csontleletek alapján megállapították, hogy már az ősember is szenvedett ízületi betegségekben. Ennek okai a hideg, nedves barlangban való lakás, a növényi táplálkozásról a vegyes étrendre való áttérés lehettek.
Az ókori görögök is ismerték a reumát, ők nevezték el „rheumának”. Gyógytemplomaik mellett termálforrások épültek, a mai szanatóriumok ősei. A szanatóriumokban vegetáriánus étrendet írtak elő, meleg fürdőket, különleges kenőcsökkel, olajokkal végzett masszázsokat alkalmaztak, a betegek testgyakorlást is végeztek. Az alaposan átgondolt kúra hetekig tartott.
A magyar népi orvoslás gyógynövényeket, teákat, fürdőket, borogatásokat, köpölyözést, piócázást, méhszúrás-kúrát alkalmazott.
De mit tehetünk a reuma megelőzősének érdekében?
Törekedjünk egészséges életmódra.
Figyeljünk a táplálkozásunkra. Fontos a sok friss zöldség és gyümölcs fogyasztása. Emellett jót tesz a méz rendszeres kóstolgatása.
Őrizzük meg ideális testsúlyunkat.
Fogyasszunk táplálékkiegészítőket.
Mozogjunk sokat.
Sportolás után mindenképp nyújtsuk meg az izmokat.
Helyesen mozogjunk, például, ne végezzünk hirtelen mozdulatokat.
Óvakodjunk a túlterheléstől.
Cipekedéskor osszuk el a súlyokat.
Ügyeljünk a helyes testtartásra. Járjunk egyenesen.
Ne álljunk, és ne üljünk sokáig egy helyben.
Figyeljünk a jó ülőhely kiválasztására.
A megfelelő autóülés háttámlája kissé hátrafelé dől, alátámasztja a combot és megtámasztja a gerincet és a tarkót.
A számítógép képernyőjének felső szélét állítsuk szemmagasságba.
A fekvőhelyünk is legyen arravaló.
Viseljünk megfelelő lábbelit. Ne hordjunk kitaposott és túl magas cipőt.
Tartsuk meg lelki egyensúlyunkat.
Használjunk gyógynövényeket. Reuma ellen nagyon jó a csalán, fűzfa, kőrisfa, réti legyezőfű, fekete nyárfa, nyírfa, mezei zsurló.
Öltözködjünk az időjárásnak megfelelően. Óvakodjunk a hidegtől.
Szívjunk sok friss levegőt magunkba.
Az ízületek érzékeny részei a szervezetnek. Amelyeknek az ember élete folyamán sok súlyos megterhelést kell elszenvedniük. Lehet, hogy az agy, a szív, a tüdő az élet fenntartása szempontjából fontosabbak, működésük bonyolultabb a mozgásszerveknél, de „mit ér az agy fejlettsége, ha az általa kigondolt cselekvést a kéz nem tudja végrehajtani? Igaz, hogy a mozgásszervek csak kiszolgálói a magasabb rendű szerveknek, de biztos, hogy e szolgálat hiányában e nemesebb szervek elsorvadnának, működésük lehetetlenné válnék.” (Sándor Róbert)
Vigyázzunk tehát magunkra és óvjuk ízületeinket!
Családinet hozzászólások:
Előző hír
A kellemetlen horkolás
Következő hír
A cukorbetegség és a mozgás
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: