SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

10 hetes (2 hónapos) baba fejlődése

Családinet [cikkei] - 2014-03-10
Kisbabánk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk, ezekre szeretnénk szakértő választ adni. A leírtak általános útmutatásként értendők. Ha gyermekünk koraszülött volt, ajánlott az eredetileg meghatározott születési időpontot tekinteni kiindulási alapnak, mikor a kisbaba fejlődését követjük.

10 hetes baba fejlődése


Testi fejlődés

A harmadik és negyedik hónap között a kisbaba látása javul. Az, hogy élesebben látja a világot, egy sor változást eredményez. Jellemzően:

  • Észrevesz olyan tárgyakat, amiket korábban nem, és keményebben fog küzdeni, hogy elérje őket.
  • Képes velünk szemkontaktust tartani legalább egy percig.
  • Mélységben képes látni, és rájön, hogy a tárgyak háromdimenziósak.
  • Érdekelni kezdik a kisebb tárgyak, úgymint az anyagok és a tapéta mintái (egy vállalkozó kedvű anyuka a helyi belsőépítésznél összeszedett megmaradt tapétadarabokat, és minden nap más mintákat tett a baba kiságya fölé).
     

Szociális fejlődés

Bár a zavartalan éjszakai alvás még pár hétig várat magára, az apróság már egyre inkább kialakítja saját napirendjét. Valószínűleg ugyanakkor kel minden reggel, eszik, majd ébren van egy kis ideig, és ebéd előtt szundít egyet. Délután élénk éberállapotban van, amit - igen, jól tippeltünk, - az etetés és a szundítás követ. Majd jön még egy étkezés és az ágyikó. Ekkorra már akár hat órát is képes egyhuzamban aludni.

Aztán persze sok kisbaba egyáltalán nem alakít ki saját napirendet. Próbáljuk meg, amennyire csak lehet megtervezni a napját, következetesen ugyanazokban az időpontokban fürdessük, vigyük el sétálni, és fektessük le. Ne aggódjunk, ha néha változtatni kell a napirenden - a túl nagy szigorúság épp olyan bénító a gyerekeknek, mint a felnőttnek. Azt viszont, mint általános szabályt jegyezzük meg, hogy a gyermeket a kiszámíthatóság inkább megnyugtatja, mint untatja.


Intellektuális fejlődés

Boldogsággal tölt el minket, hogy a gyereksírások egyre ritkábbak. A második hónapban a csecsemő átlagban napi két órát sír, ami a 3.-4. hónapra lecsökken egy órára. A leggyakoribb okok a sírásra a segélykérés (mikor éhesek vagy valami nem kényelmes), a túl sok zavaró inger, és a feszültségcsökkentés. Néha a babák egyszerűen azért sírnak, hogy megszabaduljanak a felesleges energiától, majd ezt követően ismét elégedettebben tölthetik a napot.

Bár leginkább mi tudjuk felmérni kisbabánk lelkiállapotát, a gyereksírás valamennyire kiszámítható a hangszín és a hangmagasság miatt. Például, az éhes sírás általában rövid és mély, emelkedik és esik, ahogy az intenzitása változik. A mérges sírás inkább egy erőszakos bömbölés, a hosszú és magas üvöltés pedig, amit szünetek szakítanak meg, azt jelezheti, hogy a kisbaba kétségbe van esve.

Szeretnél minden újdonságról elsőként értesülni és egy jó közösség része lenni? Kövess minket Facebookon is!

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja