36 hetes (8 hónapos) baba fejlődése
36 hetes baba fejlődése
Testi fejlődés
Felmászni vagy nem felmászni? Ez itt a kérdés a legtöbb kisbaba számára. Nem világos, hogy mitől lesz néhány apróság mászóbajnok, míg mások inkább a szilárd talajt kedvelik. De egy dolog biztos. Mikor az ebédlőbe belépve a 9 hónapos tökmagot egy fokos szék hátuljába csimpaszkodva találjuk, talán ideje újragondolni a gyerekbiztos környezetről alkotott képet.
A fákon élő emlősökkel ellentétben (pl. mókusok és majmok), az emberi lények természetüknél fogva nem falmászásra születtek. A mászást favorizáló emlősök, legalábbis amennyire tudjuk, az élőhelynek megfelelően mozgatják végtagjaikat, reflexmozgásokat végeznek. Az újszülötteknél a magasra mászás ösztöne van, hogy előjön, de a készségeket el kell sajátítani hozzá - ezt a feladatot egyes gyermekek komolyabban veszik másoknál. Ha a gyermeket valami megmagyarázhatatlan erő vonzza a lépcsőkhöz és a könyvespolcokhoz, nagy a valószínűsége, hogy mászásra született. Amint képes kapaszkodva megállni, minden lehetséges tárgyat emelőnek hisz, és arra használ, hogy felhúzza magát vele.
Szociális fejlődés
Éppen úgy, ahogy egyes kölykök megőrülnek a magasra mászásért, míg másokat teljesen hidegen hagy a dolog, a kisbaba fejlődő személyisége számos új félelmet hozhat felszínre. A kornak megfelelő gyakori fóbiák közé tartozik a porszívótól, a kádtól, a mennydörgéstől és a sötétségtől való rettegés - persze a gyermek előállhat valami saját ötlettel is. Ezek a félelmek abból a felismerésből fakadnak, hogy a világ sokkal összetettebb, és ezért potenciálisan sokkal veszélyesebb, mint azt korábban feltételezték. Nyugtassuk meg, és ha lehetséges, alkalmazzunk gyakorlati megoldásokat - pl. éjszakai lámpát, új játékokat a kádban, illetve szervezzünk „találkozás” a porszívóval, mikor használaton kívül van. Tanúsítsunk együttérzést, de legyünk derűsek, tömörek és jókedvűek, ettől a szorongás idővel elmúlik.
Intellektuális fejlődés
Az elmúlt közel 9 hónap alatt nem egyszer fordult elő, hogy orvoshoz kellett vigyük a csöppséget. Kezdetben talán fel sem fogja, hogy mi történik vele. Később azonban a jellegzetes szag, a sok fehér szín (köpeny, csempe) látványa összekapcsolódik. Amikor a kötelező védőoltásokra visszük a picit, akkor egészséges, mégis fájdalmas tűszúrások érik. Amikor beteg, amúgy is rosszul érzi magát, nyűgös, fáj valamije, akkor idegen helyen levetkőztetik, lázas kis teste hidegbe kerül. Utána nem következik a megszokott fürdés, ez csalódást okoz. Egy idegen kopogtatja, nyomkodja a hasát, a hideg (még a szobahőmérsékletűt is hidegnek észleli!) fonendoszkópot a mellkasára teszik. Erőszakkal kinyitják a száját, de nem kap ennivalót. Most 9 hónaposan már sok mindent megért, de ezt a helyzetet nehéz feldolgoznia. Nagyon rossz, ha ilyenkor azt mondjuk: Ne félj! (Tehát félnem kellene?) Nem fog fájni! (- pedig igenis, néha fájdalmas, amit az orvos, vagy a nővérke csinál!) Ennél az a rosszabb, ha az orvossal, injekcióval ijesztgetjük a gyermeket. Még inkább félni fog az orvostól!
Az a helyes, ha egyszerű szavakkal elmondjuk, mi fog történni, és a baba megnyugtatására énekelünk, vagy valami megszokott versikét mondunk neki a vizsgálat, vagy beavatkozás alatt.
Szeretnél minden újdonságról elsőként értesülni és egy jó közösség része lenni? Kövess minket Facebookon is!
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: