Úgy tapasztalom, ezen a területen a korai fejlesztéssel foglalkozók azok, akik a legkorábbi tünetekre is felfigyelnek, mert a gyermek fejlődésének összképét nézik, nem csupán egy-egy kiragadott funkcióra koncentrálnak.

A beszéd, mint minden más képesség megjelenése nagy szórást mutathat egyes népcsoportokat, kulturális közösségeket, családi genetikát tekintve, de fiúk és kislányok tekintetében is.
Tudjuk, hogy a kislányok fejlettebb idegrendszerrel jönnek a világra, ezért az ő fejlődésük a kezdeti időszakban általában megelőzi a fiúkét (nagymozgás, beszédfejlődés). A fejlődésbeli eltérés az első két életévben a legszembetűnőbb, de a finommotorika és a pszichés funkciók tekintetében egészen 10 éves korig megfigyelhető ez a különbség a két nem fejlődése között. (Természetesen mindig csak a nagy számok átlagáról beszélünk, nem tekintve az egyéni eltéréseket.)
Mindenesetre szeretném ismertetni a magyar gyermekekre (fiúk és lányok együttes átlaga) jellemző átlagos beszédfejlődési ütemet.
 
A hangadás és beszéd fejlődése:

1-3 hónaposan

• kezdetben csak síró hangot ad, később a sírás differenciálódik
• első játékos hangpróbálgatásai: torokgangokat hallat („k”, „g”)
• hirtelen hangra megriad, anyja hangjára megnyugszik (viselkedése változásából látszik, hogy reagál, ha beszélnek hozzá)
• később mások beszédére válaszolva lágy hangokkal vokalizál
• két-három különböző hangot ad
• gőgicsél

3-6 hónaposan

• a hang irányába fordítja a fejét
• hangosan nevet
• személyekhez gagyog
• négy, vagy több különböző hangot képez: (ba, da)

6-9 hónaposan

• fél éves kora körül 2 szótaggal gagyog: (ge-ge, te-te)
• nevére felfigyel
• kiált, hogy figyeljenek rá
• mosollyal és hanggal üdvözli az ismerősöket
• az ismerős hangokat utánozni próbálja
• négy, vagy több szótagos gagyogás (ciklizálás): (ma-ma-ma-ma, ba-ba-ba- ba, pa-pa-pa-pa-pa, stb)

9-12 hónaposan

• nemet int a fejével
• gagyog, ciklizál
• hangutánzó szavakat használ a fogalom jelölésére
• első szavak, szómondatok megjelenése
• mondókákat, gyermekdalokat szereti
• a felnőttekéhez hasonló intonációt használ

12-15 hónaposan

• élvezi a kommunikációt, kifejező hanghordozással fenntartja a társalgás menetét
• 3-4 szót tisztán ejt
• 10-15 jelentéssel bíró szava van
• szeret másoknak tárgyakat adni, esetleg hangadás kíséretében

15-18 hónaposan

• 6-7 szót tisztán ejt
• hosszan, változatosan gagyog
• szeret képeskönyvet nézegetni
• legalább 4 tárgyat megmutat
• képek közül néhányat megnevez
• folyamatos szókincs-gyarapodás
• mondókát, dallamot utánoz

18-24 hónaposan

• mesére figyel
• kb. 20-25 szót tisztán ejt (az őt körülvevő személyek és tárgyak nevei, üdvözlés, búcsúzás szavai)
• négy, vagy több szótagú mondatot használ
• kétszavas mondatot alkot
• beszéde egyre változatosabb
• dallamosabb hangszín

2-3 évesen

• szókincse kb. 200 szó
• 3-4 szavas mondatok
• saját magáról 3. személyben beszél
• "Mi ez?" - korszak
• egyszerű kérdésekre felel
• dolgokat, testrészeket megnevez
• többes számot, birtokos ragokat, névmásokat használ
• egyszerű mondókákat mond
• játékát hangadással kíséri
• beszéde többnyire érthető
• másokkal társalog

A szakirodalomban ez olvasható.

Ezzel szemben számtalanszor halljuk jó szándékú szomszédasszonytól, a sok gyermeket felnevelt és tapasztalt nagymamától, a szakmájában tájékozott gyermekorvostól és még a bizalmunkkal legjobban felvértezett logopédustól is, hogy „Ne aggódjunk!  Elegendő, ha 3 éves korában megszólal, addig nincs semmi teendő.„

Hasonlítsuk csak össze, mennyi mindent tud egy átlagos hároméves!
Beszéd hiányában nem fejlődik jól a fogalomalkotás, az elvont gondolkodás, a társakkal való kommunikáció stb. Gondoljuk csak meg, mekkora hátránnyal indul a társaival szemben az a hároméves, aki most kezdi kimondani első szavait! A megkésett beszédfejlődés későbbi tünetei a részképesség-zavarból eredő tanulási nehézségek lehetnek (dyslexia, dysgráfia), melyeket jobb idő előtt megelőzni.

Fontos azonban jól elkülönítenünk, hogy a későn induló beszédet mikor nevezzük megkésett beszédfejlődésnek, mikor egyedi fejlődésmenetnek és mikor kell gondolnunk egyéb zavarra (pszichés okok, mentális okok, autizmus).

Már fentebb is említettem, hogy különböző csoportokban családi –genetikai és egyéb okok következtében számtalanszor tapasztalunk eltérést ettől az átlagos fejlődésmenettől. A fejlődést egy szájával lefelé fordított görbével szoktuk érzékeltetni, ez a „Gauss –görbe”. A legmagasabb pontjára esők a populáció átlagát jelzik, a szárai pedig pozitív és negatív irányban 30-30% eltérést, szórást mutatnak. Tehát a gyermekek egyharmada akár fél évvel is elmaradhat ettől az átlagos fejlődésmenettől, és még mindig a normál fejlődési ütemet mutatja, illetve értelemszerűen fél évvel meg is előzheti ezt az átlagot. Tehát, ha egy hároméves (36 hónapos) kisgyermek 30 hónapos szinten beszél, akkor is már 30-50 szót használ, és egyszerű mondatokat alkot.

A gyermek komplex vizsgálatakor fontos feltárni a születéssel kapcsolatos információkat, a korai adaptáció és mozgásfejődés lépéseit, hogy láthassuk, más ponton is eltér-e a fejlődés az átlagostól. Ha igen, akkor egy szélesebb körben éretlen fejlődéssel állunk szemben, mely esetében mindenképp indokolt a komplex fejlesztés elindítása. Amennyiben mindent harmonikusnak ítélünk, csupán a beszéd területén tapasztalunk késést, lehetünk türelmesek és gondolhatunk a fejlődés egyedi, de egészséges voltára. Ilyenkor nem szükséges beavatkoznunk.

A korszerű logopédiában és a korai fejlesztésben az átlagtól való 10-12 hónapos eltérést megkésettségnek, az ennél nagyobb eltérést súlyosan megkésett beszédfejlődésnek definiáljuk.
 
A megkésett beszédfejlődés hátterében leggyakrabban az idegrendszer érésének problematikája áll. A fejlesztés komplex formában a leghatékonyabb.

A beszédindítást nagyon jól elősegítik a szenzoros integrációs terápiák (TSMT, HRG, Ayres terápia), mindezek beszédindító terápiával, játékos figyelem-fejlesztéssel kiegészítve.  

A beszédfejlődésének nem kedvez a modern életvitelhez már annyira hozzátartozó „háttér TV-zés, rádiózás, zenehallgatás”. A gyermek az anyanyelve szavait gyakorlatilag egy állandó háttérzajból kénytelen kiszűrni és beazonosítani.  Az is tapasztalat, hogy a beszéd-tanítást gyakran rábízzuk a televízióra, a hangos mesekönyvekre (5-6 éveseknél használható, nagyon jól fejleszti a hallási figyelmet és a képzelőerőt), a több nyelven beszélő és éneklő géphangú játéktárgyakra. Egyre kevesebbet vesszük ölünkbe a kicsiket és mondókázunk, éneklünk velük. Lassan elfelejtjük a lovagoltató, höcögtető, hintáztató, ököl-ütögető stb. versikéket. (A honlapom Ének és mondóka gyűjteményemben számtalan szép darabot találhattok.)  

Amennyiben kisebb-nagyobb elmaradást, késést tapasztalnánk gyermekünk beszédfejlődésében, első körben javasolnék egy rutin hallásvizsgálatot. Ha a hallás körül minden rendben, kezdetben próbálkozhatunk a játékos, egymásra figyelős, mondókás beszéd-fejlesztéssel, azonban ha az elmaradás megközelíti az egy évet, kérjünk kivizsgálást nevelési tanácsadóban korai fejlesztőben.  Nincs mit vesztenünk és nincs mire várnunk.   


fotó: http://piqs.de