SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Nem beszél a gyerek-a beszédtanár tanácsai

Családinet [cikkei] - 2013-04-08
A gyermekek fejlődése eltérő ütemben zajlik, sokszor még testvérek közt is jelentős különbségeket tapasztalunk. A mozgás mellett gyermekkorban a beszéd fejlődése sem mindig a tankönyvekben felvázolt módon és időben történik. 2 és fél éves kor körül azonban már érdemes szakemberhez fordulni, ha még nem, vagy csak alig beszél a gyermek.

Szervi okok a háttérben

A beszéd kialakulása valójában egy igen összetett folyamat végeredménye – mondja Mosányi Emőke, a Fül-orr-gége Központ beszédtanár szakértője. Már az újszülött is „beszél”, kívánságait, fájdalmát sírással fejezi ki, majd a gőgicsélést és gagyogást követően 1 éves kor körül megjelennek az első szavak is. A beszédfejlődéshez nélkülözhetetlen a halló-, és a hangképző szervek épsége. Probléma esetén így természetesen a vizsgálatok elsődlegesen a szervi okok kizárására irányulnak. A hallással kapcsolatos eltéréseket a szülők gyakran otthon, a családban is észlelik és a megfelelő szakorvoshoz fordulnak. Audiológiai vizsgálattal a hallás, fül-orr-gégészeti, foniátriai vizsgálat során pedig a hangképző szervek ellenőrzése végezhető el. Ha a vizsgálatokon nem mutatható ki kóros eltérés, akkor logopédiai foglalkozások jelenthetik a megoldást.

Megkésett beszédfejlődés?

Sok családban legendák születtek olyan felmenőkről, akik már az első születésnapjukon verseket szavaltak. Az sem ritka, hogy a szülőket a rokonok, ismerősök részéről érkező nyílt összehasonlítgatások, kéretlen tanácsok késztetik magyarázkodásra. Az ilyesfajta, akár mindennapos történetek még inkább elmélyítik a szülők kétségbeesését gyermekük helyzetét illetően.

Minden gyermeknek más a fejlődési ritmusa, egyéni adottsága, ezeket figyelembe véve, általában a 2- 2 és fél éves kort tekintjük vízválasztónak a beszéd fejlődése szempontjából – magyarázza Mosányi Emőke. A nemzetközi szakirodalom alapján a gyermekek 2 éves korukra átlagosan 50 szavas szókinccsel rendelkeznek. Ha ez 2 és fél éves korra sem alakult még ki, akkor javasolni szoktuk a szülőknek a jelentkezést a logopédiai ellátórendszerbe. Úgy tapasztaljuk, hogy a szakember vezetésével végzett rendszeres foglalkozások a gyerekeken kívül a szülőnek is hasznos. A második, harmadik alkalommal már jól láthatóan csökken a feszültség és idővel az eredmények is megnyugtatják az aggódó szülőket arról, hogy a probléma kezelhető.

Nem az okot, a megoldást keressük

A foglalkozások célja valóban az, hogy elősegítsük a gyermeknél a beszéd fejlődését. Mindezt nem sürgetően, nem az okot keresve tesszük. A csoportos alkalmak mindig a szülőkkel közösen zajlanak, a gyermek életkorának megfelelő tevékenységekkel. Hétköznapi szituációkban: énekelve, mondókázva, gyurmázva segítjük, hogy elsőként ezekbe a tevékenységekbe ágyazva történjen a hangadás. A foglalkozások másik típusa a mozgásterápia, ahol az egész testtel történő kommunikációból a klasszikus beszélgetéshez igyekszünk egyre közelebb kerülni.

A legfontosabb pedig mindemellett, hogy a szülők nyugodtan kezeljék a helyzetet, ne sürgessék a gyermek fejlődését, probléma esetén pedig forduljanak szakemberhez, kérjenek segítséget.

 

www.fulorrgegekozpont.hu
Kép: www.foter.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja