A közösségről: Főzés, háztartási praktikák, avagy hogyan tegyük ízesebbé és könnyedebbé életünket?!
Minden született feleségnek itt a helye akinek vannak jó tippjei amiket szívesen meg is oszt másokkal!
Érdekel hogy jön ki a folt egészségtelen bolti vegyszerek nélkül, mitől nem hervad el hamar a petúnia, és hogyan kell rávenni a kutyádat, hogy ne ugráljon össze minden vendéget. Meg még ezermillió hihetetlenül fontos, a mindennapokhoz nélkülözhetetlen dolog amit a pasik úgysem értenének...
Én úgy vagyok a női egyenjogúsággal, hogy jó ha van. Ez egyfajta lehetőség. Van aki él vele, van aki nem kér belőle. Én is annak a híve vagyok, hogy férfinek is és a nőnek is megvan a maga dolga. Csakhogy manapság nem tud egy férfi mindig mindent előteremteni amire acsaládnak szüksége van. Ezért a nő is kénytelen beszállni a piszkos anyagiak előteremtésébe, mert enni kell adni a csemetéknek, ha már ösztöneinek megadva magát megszülte őket. Sőt! nem csak eteni, ruházni kell Őket, hanem lehetőséget is a kezükbe, hogy ha már nem leszünk életbe maradjanak.
Ami engem illet: szívesen maradnék itthon sütni-főzni, unokáimat magamköré gyűjtő hagyományos nagymamaként, de nem tehetem. Sajna.
De akkor miért jó a nőnek, hogy napközben egy munkahelyen teljesít, ha tudja, hogy közben a főzés, mosás, takarítás, gyereknevelés a munka után még így is, úgy is vár reá??? Dolgozik a munkahelyen napi 8 órát, majd következik a második és ha van ereje a harmadik műszak. Szerintem a női egyenjogúság sokkal inkább teher a nőknek, mint előny... Nem?
Mennyivel egyszerűbb az élet, ha napközben otthon mindent meg tud csinálni, főz, mos, vasal, takarít, bevásárol, postára megy, esetleg fodrászhoz, úszni vagy befekszik egy masszázsra, esetleg csacsog egy kicsit a barátnőkkel egy kávé mellett, és mire a család többi tagja hazaér, addigra már csak nekik szentelheti az összes figyelmét.
Nincs idegeskedés, kapkodás, rohanás, bőven jut idő mindenre, mindenkire. Szerintetek ez nem lenne élhetőbb élet egy nőnek? Én nagyon sok nőt ismerek, akiknél ez a fajta életvitel nem sci-fi, hanem a valóság, és valóban jól érzik magukat így...
A női egyenjogúságot megelőző századokban -18.század- a nőnek ugyanaz volt a szerepe, mint a kezdetekkor: gyereknevelés, és a családi tűzhely melegen tartása.. De ha a férfit baleset érte, akkor ott maradt a nő a gyerekekkel megélhetés nélkül. Mivel nem volt lehetősége megkeresni a család kenyerét, ezért vagy újból férjhez kellett mennie valakihez, aki gondoskodott a megélhetéséről, vagy maradt a mély nyomorban.
A mai nőknek más az életük, másként gondolkodnak, mások az igényeik. Vannak nők, akik szívesen ülnek otthon, este vacsorával várva a férjüket, és ettől boldognak és elégedettnek érezik magukat, de ez sokak számára elképzelhetetlen.
Teljesen világos, hogy a régi hagyományos családok nem működőképesek. Ahol az anya, feleség is dolgozik, ott nem lehet a háztartás összes teendőjével őt terhelni. Bár azért többnyire ma is a nő végzi a házimunka nagy részét, miközben nemcsak a munkahelyén igyekszik teljesíteni. Ám otthon ő főz, mos, takarít, gyereket nevel.
Az imént rákattintottam wife (feleség) oldalára, és láttam, hogy azt írja magáról, hogy imád feleség és anya lenni...
Érdekes a dologban a számomra, hogy ebben a modern világban egyre kevesebben gondolkodnak így... Sokan akarnak modern nők lenni, munkábajárni, karriert építeni, pénzt keresni, megfelelni az élet különböző területein és nem csak otthon, feleségként, anyaként.
Szerintetek miért van ez így? Őszintén érdekel a véleményetek, Ti mint NŐK talán ismeritek a választ...