Kér krumplistésztát valaki? Vagy szerintetek is egyem meg, amit főztem?

Szia Ragdoll!
Én is úgy emlékszem, hogy péntek estére ígérte magát közénk.
Egyébként szó sincs itt ingyen dolgozásról, csak a pénzkeresés hogyismondjam csak, nem a hagyományos útjait boncolgatjuk. Nekem is igazából most kezd leesni a tantusz.

Szép napot!

Sziasztok, szép napot!

Huh, ez itt kérem egy komoly létfilozófiai kérdéseket boncolgató kis társaság lett! De nem baj, szerintem ez sokakat érdekel, csak kevesen írunk hozzá.

Szóval, Zsolt, megmondom őszintén: elképzelésem sincs, hogy mi az, amivel havi 40-50 ezret lehetne plusszba keresni (hehe, ötletem lenne, de szerintem nem az ), de mostmár igazán érdekelne! Én Dórika születése előtt egy könyvkiadónál dolgoztam, és nagyon szerettem a munkámat, de maradjunk a realitások talaján: az ember a munkájáért pénzt kap és vár is, hiszen ki az a bolond, aki ingyen dolgozik? Aki nem kér pénzt a munkájáért, én azt már nem munkának nevezném, hanem karitatív, önkéntes tevékenységnek. Hiába szeretnék én akár ingyen is segíteni az embereken, ha egyszer abból nem élünk meg! Sajnos, ez a mai világ erről szól. Értem én a te érveidet is, és tetszik ez a pozitív hozzáállás, és ha lenne pár felesleges millióm a bankban, aminek a kamataiból megélnénk, akkor bizony meglehet, hogy én fizettség nélkül is dolgoznék. De nem tehetem meg, mert nincsenek millióim...

Gabikát már én is hiányolom, kérdezni is akartam, hogy mi van vele???

Nem azt mondta, hogy csak péntek este lesz legközelebb, mert dolgozik valamit?

Sziasztok!
Teljesen felszívódott innen Gabi? Nem láttátok? Ki tud róla?

Szia Zsolti! Nem a saját gépemen vagyok, plusz még egy kis elmélkedésre van szükségem a válaszhoz, de rövidesen meglesz!

Még valami! Ha meg van a MIÉRT, a HOGYAN jönni fog!

Látom Éva, Te már megkezdted megtenni az első lépéseket! Gratulálok hozzá, csak így tovább!


Ja, vártam az üzeneted....

Sziasztok! Nem akartam ebbe az értekezésbe beleszólni, de én a magam életútjáról már egy ideje érzem, hogy valamit biztos nem jól csináltam, vagy csinálok. Még nem tudom a megoldást, lehet, hogy nagyon egyszerű és csak karnyújtásnyira van tőlem. Eljutottam az életminőségem olyan fokára, hogy be kellett ismernem magam előtt is, ez így tovább nem mehet. Újra és újra ugyanabba a csapdába kerülök. Tuti, hogy valami nem úgy van, amire én azt gondolom, hogy jó és helyes. De elhatároztam, hogy kiderítem mi az! Mert amiről nem tudunk, az attól még lehet!/Ha ezt így folytatom, kész filozófus lesz belőlem/

Az imént beszélgettem egy ismerősömmel és eszembe jutott valami. Ismertek olyan családot, családokat, akiknek jól jönne havi 40-50 ezer forint plusz jövedelem?

És ismertek olyanokat is, akik tesznek is azért, hogy plusz jövedelmük legyen?

Tudom, tudom, itt jön az igen, de...
- 3 gyerek mellett...
- napi 10 óra munka után...
- havi minimálbérből...
- x forint fizetni való mellett
- stb, stb...

Rendben, én elfogadom ezeket a dolgokat. Elismerem, hogy vannak nehéz helyzetben lévő családok, ahogy azt már írtam, én is voltam hasonló helyzetben. DE, itt megint csak a gondolkodásmódra tudok utalni. Ha valaki változtatni akar valamin, akkor előbb magán, a gondolkodásmódján, a hozzáállásán kell változtatnia...

Ha jól jönne az a plusz pénz, akkor igenis meg kell keresni a hozzá vezető utat. Meg kell ismerni, tanulni, hogyan érhető el, és meg kell tenni a szükséges lépéseket, és garantálom, hogy így bárki el is tudja majd érni!

Figyeljetek egy kicsit, de most komolyan! Mindannyian egy szintről indultunk, indulunk. 14 évesen az embernek nincsen vagyona, nincs tudása, tapasztalata. Mindenki meg akar felelni a szülők és a térsadalom elvárásainak. Tanul, elvégez egy iskolát, megszerez egy szakmát, egy végzettséget. Így van? Azt gondolja, hogy ezzel majd el tud helyezkedni egy állásba, ahol majd jól keres és tisztességel megél majd a fizetéséből. Na eddig tart az álomvilág.

Mi a valóság? Egyenes úton ugrik be a mókuskerékbe vagy másnéven taposómalomba. Elkezd dolgozni, persze csak ha kap munkát. A fizetése röhelyes, de nem tud mást tenni, mint bízni abban, hogy ha jól dolgozik, akkor azt majd valaki észreveszi, és akkor majd több pénzt kereshet. mire eljutna ebbe a helyzetbe, addigra csődbe megy a cég, megszűnik vagy egyszerűen csak jön egy csókos a helyére és őt kiteszik, és kezdődik minden előröl. Munkahelyet keres, küzd, szenved, végre talál valami melót, dolgozik, aztán megint történik valami és kezdheti az egészet újra. Közben jön a család, éhesek a gyerekek, fedél kell a fejük fölé, stb... Mindezt abból a fizetésből, amit egy alkalmazottnak fizetnek??? Na jóóóó, persze. Ha a BKV-hoz, vagy a MÁV-hoz mész górénak, akkor simán összejön. De a többi 3.872.560 munkavállaló???

Ebből a helyzetből ma már csak egyetlen kiút van! Meg kell változatni a munkához, a jövedelemszerzéshez kötődő gondolkodásmódot!
Megváltozott minden! Az élet, a gazdasági helyzet, stb...

Miért ne változhatnánk mi is???