"Erdő az egész világ!"

Molnár Imréné vagyok, a Tényői Napközi Otthonos Óvoda pedagógusa, „Zöld Óvoda” szakember. Szeretném Önökkel megismertetni azokat a tevékenységeket, melyeket csoportomban végzünk a gyerekekkel.

A tevékenységek folyamatát nagyban befolyásolja elhivatottságom a „Zöld tartalmak” iránt – valamint egy, egyhetes svájci tanulmányút, ahol az elmúlt évben vettem részt, és képviseltem Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megye óvodáit, pedagógusait. Kitűnő összképet kaptam Svájc környezeti neveléséről, melyet jól tudok munkámban kamatoztatni.

Tényő Győrtől 18 km-re fekszik a Sokorói dombság völgyében. A festői környezet, a sok-sok erdő, patak, rét, dombtető mind-mind kirándulásra csábít bennünket. Ki is használjuk ezeket az adottságokat! Csoportomba 24 vegyes életkorú, de érdeklődő kis „mókus gyerek” jár. Imádják a „kreatívkodást”- ők hívják így! A csoportszoba egyik sarkában is látható egy kis erdő – éppen az évszaknak megfelelő köntösben. Mikor olvastam a pályázati kiírást, tudtam, hogy írok egy tevékenységről, csak nagyon nehezen döntöttem el, hogy melyikről.

Mivel mindig is a szívem csücske volt az erdő és minden, ami vele kapcsolatos ezt választottam. ERDŐ – csupa nagy betűvel és tele tartalommal: védelem, tisztelet, fák, klíma, egészség, meseírás erdőről, újrahasznosítás... De melyiket válasszam? Melyiket ismertessem meg másokkal, veletek, Önökkel? Természetesen azt, ami legjobban tetszett a csoportomba járó gyerekeknek:

„Újra papírtól a használati tárgyakig”

Melyik kis gyerek nem szeret keverni, kutyulni, dagonyázni – piszkosnak lenni? Az enyémek nagyon! A projekt indítása előtt újságpapírt gyűjtöttünk a szülők segítségével. Nagyon aktív szülők támogatását élvezzük – bármit kérek, sok segítséget kapok. Így ők is részesei a sikereinknek. Eszközökkel motiváltam. Minden gyerek körém állt. Nem győztem a sok kérdésre válaszolni. „Mit fogunk ezekkel csinálni?”

• vödör – ebben áztatjuk a papírt.
• szűrő – csepegtetjük a vizet
• turmixgép – pépesítünk
• keverőlapát – összekeverjük
• keretes szita + henger – kiszorítjuk belőle a vizet
• itatós papír – azon szárad az új lap
• tálak – bevonva újra papír tálkákat kapunk
• papírtégla készítő gép – papírtégla készítő
• terepasztal – ahol a falu makettja lesz

Pénteki napon kezdtük el az újságok összetépkedését, beáztatását vízben. A tépkedés is nagy móka – hiszen „rosszalkodunk”, össze – vissza tépkedünk egy újságot! Közben rengeteget lehet beszélgetni, hogy mit miért teszünk? Tudatosítom bennük, hogy a papír fából készül. Ha sok-sok újra papírt, papírtéglát készítünk, sok-sok fát mentünk meg a kivágástól. Nagy öröm volt, mikor ők maguk mondták, hogy akkor megmarad az erdőnk ahol mókust, nyuszit figyeltünk meg, ahol jókat sétáltunk, sütöttünk a tűznél, megismertük a tűzgyújtás szabályait, az erdő védelmét, ahol magaslesre másztunk, kunyhóba bújtunk. Erdei – leesett – termésekből halmazokat képeztünk, erdei tónál frissültünk fel, bújócskáztunk, öleltünk fákat, egyensúlyoztunk kidőlt fákon, megtanultuk, hogy az erdőben mi csak vendégek vagyunk!

A hétvége alatt jól megáztak a papírok melyeket turmixgépben pépessé tettünk. Aztán egy szita segítségével kinyomkodtuk belőle a vizet. Lapokat, kis tálkákat, hirdető táblákat, képeket, meghívókat, farsangi álarcokat – Ovi olimpiához – a résztvevő települések neveit készítettünk. A fő tevékenységünk a terepasztal készítése volt, tényő domborzatának mintázása.

Egy későbbi időpontban, mikor már megszáradt, kifestettük, kis házakat, templomot, a tóba halakat, a partra vízi növényeket, vadkacsákat készítettünk – természetesen mindent újra papírból. A jó hangulatról „énekes pacsirtáink” , a mindig énekelgető gyerekek gondoskodtak. Hallgassunk „erdős” dalokat! - kérték. Kedvenceik: Gryllus Vilmos: Somvirággal, kakukkfűvel és Hallgatag erdő. Rengeteg verset, mesét ismernek az erdőről. Beszélgetés közben mint a szivacs, úgy szívják magukba a verseket. Kedvencük: Gazdag Erzsi: Álmomban és Zelk Zoltán: Őzek, nyulak, szarvasok.

„Az erdő az egész világ” témája kiválóan alkalmas a mese és a vizualitás ötvözéséhez. Egy alkalommal mesét írtunk a nagyokkal. A téma természetesen itt is az erdő és a természetvédelem volt. Három szereplőt neveztem meg. A fantáziájukra bíztam, hogy mi történik velük? Ahogy mondták – én írtam. Csak ámultam, milyen ügyesek. Szárnyaltak! A mese címe: Az erdőkerülő. Ő vigyázott az erdő rendjére. Megdorgálta a szemetelőket. Megszerette a királylányt, és a királytól elnyerte a lánya kezét és fele királyságát – mint minden igazi mesében. Meglepetésképpen beküldtem a leírt mesét a megyei újságba – Kisalföld – ahol az akkor még megjelenő, gyerekeknek szóló Breki magazinban. – viszontláthattuk mesénket. Nagyon büszkék voltak – no és persze én is! Azóta sokszor kérik, hogy ez legyen a déli mese.

Nem csak a közvetlen környezetünket fedezzük fel, hanem busszal is szívesen indulunk kirándulni. Természetesen akkor is figyelünk arra, hogy az erdő legyen a főszereplő. Voltunk: Győrben, Bábolnán, Tatán, Dunaszigeten, és több alkalommal a Bakony különböző területein. Az idei őszi kirándulásunkon Tatán meglátogattuk a 2014-es év „Év fáját” - egy hatalmas platánt. Büszkén mondhatom, hogy 2012-ben térségünk fája a Hatos-tölgy 2. helyen végzett.

Köszönöm dajka nénimnek, hogy mindig velem van!

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.