Földek, folyók, városok, országok, népek – a felnőttek világa: tele ismeretlennel, ahol a gyermekek még nehezen igazodnak el. Támaszt nyújthatnak számukra a felnőttek és irányt mutatnak a szülők, a nevelők, de az igazi szárnyalást a fantázia, a mese végtelen lehetőségeket feltáró birodalma nyújtja számukra. Éppen ezért, egy szép napon elhatároztuk, hogy megalapítjuk saját királyságunkat. Akkor kezdődött el a varázslat, amikor nevet kellett adni birodalmunknak: olyan legyen amilyen még nincs, ne legyen értelmes szó, de dallamos, hangzatos igen. Összedugták a fejüket a 4-5 éves „honfoglalók” és eldöntötték, hogy Karanka-Csikcsáknak nevezzük el.
Mint minden becsületes birodalomnak, amelynek van egy királya és egy királynéja, mi is választásra készülődtünk. Külön csapatot alkottak a lányok és egy másikat a fiúk. A királynak három megmérettetésben kellett a legjobbnak lennie: az első próba egy találós kérdés megalkotása volt, amiből kiderülhet a király különleges tehetsége. A második próbát egy ügyességi- gyorsasági verseny képezte. A harmadikban megmutathatta a leendő király a találékonyságát, leleményességét egy logikai feladat megoldásában. Éljen a király!
A királyné választás sem bizonyult könnyű feladatnak. Elsőként egy olyan nyelvtörőt kellett kitalálniuk, amely Karanka-Csikcsákról, a mi birodalmunkról szólt. Az ügyességi próbában, fejre tett könyvvel, egyenes testtartással kellett végigsétáljanak a termen. Végül az lett a királynő, aki a legszebben megfogalmazott és a legtöbb szóból álló mondatot mondta el. Éljen a királynő!
A király kinevezte a tanácsosait, a királynő az udvarhölgyeit. Rendre jelentkeztek a királyi főszakács és kukta, az udvari orvos, a birodalmi kertész, a szabómester, az udvari bolond, akik néhány apró kellék, ruha, kelme segítségével be is mutatkozhattak.
Igen ám, de a birodalmat meg is kell védeni, amikor szükséges! A mi katonáink ügyesek is, erősek is, de főként okosak és furfangosak, jelszavuk pedig a barátság lett.
Miután már mindenkinek került megfelelő szerep a birodalomban, a király összehívatta a népét és számba vette országát. Mindent rendben talált, csupán egyetlen dolog keserítette el, hogy nincs neki valamire való palotája, se zászlaja, amit büszkén tűzhetne a bástya tornyára. A kastély makettjét világhírű építészek tervezték és készítették el, amelyet a legjobb mesterek építettek fel a birodalom közepében büszkélkedő üveghegy tetejébe. A birodalmi zászlót két vég selyemből szabták ki és neves művészek festették, díszítették a király és királyné tetszésére. Kitűzték a kastély ormára. Végre minden megvolt, csak a himnuszunk hiányzott. A himnusz első sorát az udvarhölgyek találták ki, majd a király és tanácsosai folytatták, a katonák pedig büszkén fújták:
Karanka – Csikcsák, a mi birodalmunk,
Karanka – Csikcsák, mi nagyon szeretünk,
Karanka – Csikcsák, téged megvédünk,
Karanka – Csikcsák, soha el nem feledünk!
A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)