Horvátországban még 20-25 évvel ezelőtt háború zajlott és volt olyan időszak is, amikor az oktatási rendszerük nem működött. Azonban a mai időkben új paradigma látszódik kirajzolódni a horvát iskola előtti azaz az óvodai nevelésben, oktatásban.
Az óvodai programjának hivatalos neve: „Zakon o predškolskom odgoju i naobrazbi” (fordítás: Törvény az iskola előtti nevelésről és oktatásról), 2014. januárjában jelent meg a végleges formájában, és a dokumentum foglalkozik a gyermek komplex fejlesztésével, oktatásával és a gyermekek kompetenciájának fejlődésével. Mint értéket felsorolja a tudást, toleranciát, identitást, felelősséget, autonómiát és a kreativitást. Az óvoda a gyermek kreatív gondolati feldolgozására különböző lehetőségeket biztosít. Ösztönzi a gyermekek divergens gondolkodását mindenféle tevékenységben, a tanulási területeken, és a kommunikációban. Lássunk erre néhány példát.
Horvátországban az óvodákban igyekeznek minden helyiséget kihasználni, még a folyóson is elhelyeznek játékokat, kialakítanak játéksarkokat. A megfelelően kialakított sarkokban, ahogy ők hívják őket „centar”-ban is játszhatnak a gyerekek. Elegendő és különböző fajtájú eszközöket helyeznek ki az óvónők. A sokféle eszközök kihelyezése a gyerekekre olyan hatást vált ki, hogy felfedezze és megoldja a feladatot, problémát.
Az óvónők sok természetes alapanyaggal készülnek a foglalkozásokra, kezdeményezésekre, a játékra. A csoportszobák bővelkednek a strukturált és strukturálatlan anyagokban, amelyek azért érdekesek, mert könnyen ösztönzőleg hatnak a gyerekekre. A cél az, hogy saját maga fedezze fel és csodálkozzon rá a dolgokra amelyek őt körülveszik, azért mert a gyermekek különösen érzékeny a környezet információira, azokat maga módján értelmezi.
Horvátországban már az óvodában játékosan a gyerekek előtt vannak a betűk és a számok. Így egy 6 éves már ismeri a számokat, betűket, de természetesen nem elvárás, hogy olvassanak. Az óvónő kreativitásától függ, hogy milyen játék során mutatja be a betűket, számokat, amelyek a nap minden szakában jól látható helyen vannak kihelyezve a csoportban. Az óvónők saját készítésű játékokat prezentálnak a gyerekek számára.
A pedagógusok nem direkt módon tanítják meg a gyereket az írásra, hanem játékosan, hiszen tudjuk, hogy a gyermek a játék során, észrevétlenül tanul. A polcokon kihelyezet hosszabb- rövidebb papír hengerek, papír kartonok különböző színben, sok fajta alakú tészták, műanyag dobozok, hengerek, műanyag kupakok vannak kihelyezve a polcra. A gyerekek a saját fantáziájuk alapján készíthették el a játékukat és a tevékenység közben is több információhoz juthattak. Az összegyűjtött anyagokból egy „tapintós fal”-at is lehet készíteni, így a játék során finommotorikájuk, érzékelő képességük is fejlődik.
Horvátországban, ahol elegendő hely van a csoportszobában, ott egy otthonhoz hasonló sarkot alakítanak ki, ahol kanapékat, kis foteleket, ágyakat, szivacsokat esetleg játékcsapot és zuhanyzót is elhelyeznek. Így a sarok sok aspektusból hasonlít az otthonra, ami biztonságot, kényelmes érzést, hovatartozást biztosít a gyermek számára.
Az óvónők úgy vélik, hogy szükség van arra, hogy jobban megismerjék a gyerekeket, az ő aktív, kíváncsi, intelligens lényüket, mert csak így fognak tudni minőségi nevelést, oktatást végezni. Azért tartják fontosnak a játékos tevékenységet, mert a gyermeket pont ez fogja ráirányítani a probléma-megoldó, azaz divergens gondolkodásra. Ebben a tekintetben beszélhetünk kreativitásról és annak fejlesztéséről.
A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)