Készítsünk bábokat együtt a gyerekekkel

Készítsünk bábokat együtt a gyerekekkel! Fedezzük fel mennyi mindenre felhasználhatjuk ezeket a bábokat, a gyerekek fejlesztése során. Óvodánkban a gyerekek 75 %-a hátrányos helyzetű, ezek a gyerekek beilleszkedési, önismereti, kapcsolatteremtési problémával és beszéd nehézséggel is küzdenek. Tapasztalataink, hogy a gyermekek kevés mesét hallgatnak, azt is részben televízión keresztül, amely nem mindig a legmegfelelőbb értékeket közvetíti, s nem kellő mértékben segíti a képzelet működését, a belső kép kialakulását, a beszédfejlődést. Gyermekversekkel, mondókákkal pedig szinte egyáltalán nem találkoznak az óvodán kívül.

A gyermekek - különös tekintettel az ingerszegény környezetből érkező gyermekek – figyelmét magával ragadja a bábok mozgása, beszéde, játéka; igénylik, és szívesen alkalmazzák mindennapjaikban az efféle játékot. Erre a gyermeki érdeklődésre alapoztam, amikor tudatosan egyre gyakrabban kezdtem beépíteni tevékenységeink közé a bábos, mozgásos szituációs játékokat, improvizációs játékokat.  A bábjáték során a megszemélyesítő, önkifejező játék által indirekt módon fejlődik a kisgyermek komplex személyisége. Miközben mozgatja, cselekedteti a bábot, mozgása összerendezettebb lesz, téri tájékozódása fejlődik.

A bábok elkészítése és mozgatása során jelentősen fejlődik finommotoros mozgáskoordinációja. Megfigyelhető a szervező- és az együttműködő-képesség fejlődése, összetartozás összedolgozás élményének átélése. Ezen túl a bábjáték helyes viselkedési mintákat, erkölcsi értékeket közvetít a gyermek felé, nagyon sokat segít a másság elfogadásában. A gyerekeknek bővül az aktív- és passzív szókincse. Sokat segít továbbá a félszegebb gyermekek beszédgátlásának oldásában.  A bábjáték gyermek megismerő tevékenységét, érdeklődését, figyelmét tartósan fenn tudja tartani. Önfeledten játszik, miközben észrevétlenül rendezi a külvilágból szerzett ismeretanyagot, s gyakorolja a logikus gondolkodást.

Hogyan is építtettem be az óvodai élet mindennapjaiba?

Alapanyagokat gyűjtünk /szülők is segítséget nyújtanak/, ismerkedünk az anyagokkal, válogatunk, rendezünk /matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése/. Arra figyelünk, hogy miből, mit készíthetünk? Ezután a bábok készítése következik csoportmunkában, életkori és egyéni, és életkori sajátosságok figyelembe vételével /differenciálási szintek a bábok elkészítésében/. Majd az elkészült bábokat megszólaltatjuk, mondókázunk, énekelünk, beszélgetünk velük /improvizáció/. Továbbá tudatosan tervezett mesékhez, versekhez, és egyéb tevékenységekhez is /pl.: hangulatarcok – a gyermek aktuális érzelmeinek kifejezésére, megbeszélésére/ közösen készítünk bábokat. Általában a díszletet is közösen készítjük a gyerekekkel. Majd az elkészült bábokat elhelyezzük a csoportszobában, jól hozzáférhető helyen /bábsarokban/. Általában az asztali bábjátékot /paraván nélküli/ részesítem előnyben, így mesélés közben szemkontaktust tudok tartani a gyerekekkel.

Játékidőben a gyerekek szívesen előveszik ezeket a bábokat, és a feldolgozott mesét, verset, vagy egy önállóan kreált történetet játszanak, spontán bábjátszó csoportok alakulnak. Az egyszerűbb bábokat haza vihetik a gyerekek. A módszer megismertetése céljából egy „Jó gyakorlatot” is készítettem, melyet az évek során több óvoda is megismert, és adaptált.  Az óvodánkba –csoportomba- hospitálni érkezett óvó nénik megismerve ezt a módszert elismerően nyilatkoztak, és ma is használják, beépítik saját napirendjükbe a látottakat.

A szülők többségétől is pozitív visszajelzéseket kapunk. Örömmel mesélik, hogy csemetéjük milyen választékosan, átéléssel ad elő egy-egy versikét, mesét, éneket, magával ragadva szüleiket.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.