Kiből lesz a netes zaklató?

Az átlagember fejében a "bántalmazás" szó hallatán egy csapat nagy növésű fiú ugrik be, akik a náluk kisebbeket veszik körbe és heccelik vég nélkül. Ezzel szemben a netes zaklatókat inkább kiskamasz lányoknak képzeljük, mivel ehhez a tevékenységhez nem kell semmilyen fizikai erő. A valós adatok azonban azt mutatják, hogy az interneten keresztül is több fiú bántja a másikat, mint lány.

Felakasztotta magát a 12 éves floridai Gabriella Green

A nyomozás során kiderült, hogy a kislányt két kortársa hónapok óta cukkolta különböző közösségi médiás felületeken: trágár beceneveket aggattak rá és azt terjesztették róla, hogy nemi úton terjedő betegsége van. Az egyik bántalmazója - egy fiú - egy videóchaten történő beszélgetés közben arra biztatta, hogy ha fel szeretné akasztani magát, tegye meg minél előbb. A fiú később azt vallotta, hogy azonnal megbánta a könnyelmű kijelentését, és utána telefonon és sms-ben is el szerette volna érni Gabriellát, de nem járt már sikerrel.

A netes zaklatás fölött sok felnőtt megy el egy vállrándítással. Ahogyan egy generációval korábban az iskolában kiközösített gyerekeknek javasolták, hogy "ne is figyeljenek oda", és ahogy ez a tanács már akkor is teljesen haszontalan volt - ilyesmire ugyanis elég nehéz nem odafigyelni -, ugyanígy nem megfelelő reakció a zaklatásra panaszkodó gyereknek annyit mondani, hogy egyszerűen kapcsolják ki a gépet.

Már persze, ha a gyerek egyáltalán megemlíti a történteket a szüleinek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy rendkívül kis részük számol be erről egy felnőttnek. A többség inkább ül a szobájában egész nap, a telefonját nyomkodva, a család pedig elégedett: a gyerek nem csavarog, nem bulizik, "biztonságban van".

Pedig mi sem áll távolabb az igazságtól.
 

Kiből lesz a netes zaklató?

A brit Demos kutatóintézet által készített felmérés alapján a fiúk nagyobb arányban bántják kortársaikat az interneten keresztül, mint a lányok: a megkérdezett 16-18 éves fiúk 32, a lányok 22 százaléka vallotta, hogy előfordult már, hogy egy másik, ismerős gyereket zaklatott a neten keresztül. Ugyanebben a felmérésben mondta a fiúk 22, a lányoknak pedig 10 százaléka, hogy időnként hírességeket próbál lejáratni hasonló módon.

A jelenség egyik érdekes mozzanata, hogy a többség azt állította, azért kezdett bele a netes zaklatásba, mert korábban ő is áldozata volt ennek. Sokan számoltak be arról, hogy a barátaik tanúi voltak annak, ahogyan valaki kipécézte őket, s ők az efölött érzett szégyenükben döntöttek úgy, hogy inkább más gyerekeken torolják meg a sérelmeiket. Más szóval: a zaklatás áldozatai mások zaklatásával igyekeznek visszaszerezni a becsületüket.

A jelenség okait a kutatók is csak találgatni tudják. Többek szerint a lányok köztudottan empatikusabb viselkedése az ok. Noha az online bántalmazás egyik legrosszabb tulajdonsága az, hogy nem látni az áldozat reakcióját, ezért olyanok is könnyűszerrel belekeveredhetnek, akik az életben soha nem csúfolnának senkit, mert sajnálják őket, úgy látszik, mégis csak működik ez a faktor a netes térben is. Persze az is lehet, hogy a lányok még a névtelen kérdőívek kitöltésekor is nehezebben vallják be, ha ilyesmit tettek.

Ugyanakkor a közösségi oldalaknak pozitív vetületük is van: a megkérdezettek 88 százaléka állította, hogy kapott már ezen a csatornán keresztül lelki-érzelmi támogatást a barátaitól, 51 százalékuk pedig szívesen osztja meg a politikával és a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos nézeteit, ami azt jelenti, hogy sok fiatal a net segítségével kezd közügyekkel foglalkozni. Ahogy pedig a bántalmazásban, úgy a társuk megvédésében is bátrabbak ilyenkor a kamaszok, és könnyen kelnek a kipécézett társuk védelmére.

Indexkép: maxpixel