Háztartási logisztika I. - Venni vagy termelni?

Mondandómat három részre osztom. Elsősorban azt veszem górcső alá, mit érdemesebb: otthon termelni, előállítani a szükséges javakat, vagy boltban megvásárolni. Utána az otthoni elhelyezést vizsgálom meg, miből, hova, mennyit érdemes elrakni, még végül a beszerzésben (vásárlásban) próbálok hasznos tanácsokat adni.

Venni vagy termelni?

Ha nincs kert…
Nem csak azokhoz szólok, akiknek kertes házuk van, hiszen az is tud termelni, aki panel lakásban lakik. Itt nem a tejfölös pohárba ültetett paprikapalántára gondolok, hanem a befőzésre, kenyérsütésre. De hogy megéri-e? Nézzük meg!

Az élelmiszerboltok polcain konzerv és üveges befőttek ezreit találjuk különböző íz- és méret skálán, áruk 300 és 1100 forint között mozog, átlagárnak vegyünk 700 forintot, egy 350 gramm nettó töltőtömegű befőtt vagy savanyúság képében. Ez van a mérleg egyik serpenyőjében, nézzük mi van a másikban:

• Befőttes üveg 200-500 forint között. Ez egyszeri beruházás, többszöri felhasználási lehetőséggel. Tételezzük fel, hogy egy üveget ötször használok fel (utána mondjuk, eltörik), akkor egy befőzéshez az üveg 70 forint.
• A befőzős gyümölcsök ára 100-500 forint között mozog, az egy üveg előállítására fordított kiegészítők (cukor, szalicil, víz celofán, ecet stb) ára kb. 40 forint.

Így megállapíthatjuk, hogy egy üveg befőttet, vagy savanyúságot feleakkora összegből tudunk elő állítani, mint amennyiért a boltban vesszük meg!

Megmondom őszintén: annyira szeretjük a helyi pékséget, hogy nem kísérleteztünk még kenyérsütéssel, pedig 240 forintnál biztos, hogy olcsóbban jön ki egy kiló kenyér alapanyaga. A kenyérsütő gépek ára 9000 és 40000 forint között mozog, tehát az átlagár kb. 100 kg kenyérnek az ára, úgy számolom, hogy ez egy családnál (a kellékanyagok számolása nélkül) egy év alatt térül meg.

És nem hagyhatom ki a kávéfőző gépeket sem. Bár a darálós gépek ára jelenleg igen magas (80-90 ezer forinttól indul), mégis használatuk jelentősen csökkenti a kávézásra fordított pénzt, mert amíg egy hagyományos karos, esetleg kotyogó kávéfőzőbe egy alkalommal beletömünk 20-25 gramm kávét, addig ezt a darálós gépek - beállítástól függően - 7 és 9 gramm között oldják meg, nem csökkentve ezáltal a kávé aromáját, vagy egyéb élvezeti értékét.


Ha van kert…

Zöldség
Egy kiló sárgarépa ára 70 és 110 forint között van. Egy csomag vetőmag 90 forint. Ebből akár 10 kg répát is termelhetünk, attól függően mennyit gyomlálunk, kapálunk és öntözünk a kertben. Bármely más zöldségfélét nézünk, az aránypár ugyan az. A ráfordított időről szándékosan nem beszéltem még, ezt a végére hagynám, most is csak annyit jegyeznék meg, hogy egyes növények esetében jelentősen sok időt takarítunk meg, ha magvetés helyett a palántázást választjuk.

Tojás
A tojás ára 24 és 32 forint között volt az elmúlt évben. A kukorica mázsánkénti ára 3000 és 6000 forint között mozgott. Egy tyúk egy év alatt 120-160 tojást tojik, és naponta 0,1 kg takarmányt fogyaszt.
Tehát ha van egy tyúkom, amit csak kukoricával etetek (ettől rettenetesen meghízik, és gyengül a tojáshozama), akkor az egy évben 36,1 kg kukoricát jelent, amit a tyúk 140 tojással hálál meg, azaz 1624 forintból van 3920 forintom.

Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy fenti számítás optimális körülményeket feltételez. A tojáshozamot az időjárás és egyéb tényezők (pl. a tartási körülmények) is sokban befolyásolják. Ráadásul a magas építőanyag-árak irreálissá tesznek bármilyen állattartásra szánt épület létrehozását. (Tavasszal szerettem volna egy 12m2 alapterületű féltetős tyúkólat építeni, melynek a főbb elemei OSB lemezből készültek volna. Az előzetes kalkuláció szerint ez 230 000 forintot emésztett volna fel, ezért végül vettem egy azonos méretű leharcolt lakókocsit 70 000-ért…)

Tej
Ha a tej forrására gondolunk, mindenkinek a tehén jut eszébe, ami rendjén is van, hiszen tejfogyasztásunk javarésze tőle fakad. Ám ne feledkezzünk meg egy másik igen jól tejelő állatról, a kecskéről sem.
A két állattól származó végterméket összehasonlítva meglepő eredményt kapunk. A kecsketej ásványi anyag-, vitamin- és zsírtartalma messzemenően magasabb a tehéntejnél. Tüdőszanatóriumokban, és más orvosi intézményekben (a mai napig!) fontos immunerősítő szerként tartják nyilván. A kecske egyetlen hátránya a tehénnel szemben, hogy kevesebb tejet ad (a tehén napi 8-16 liter tej leadására képes, amíg a kecske csak napi 1-3), azonban a család igényét bőséggel fedezi.
A kecske táplálkozás szempontjából igénytelen. Egész napos legelés mellett (a legelő bármilyen zöld terület lehet,) napi 30-40 dkg abrakkal beéri, mely lehet kukorica, búza, zab, a lényeg, hogy egyiket se egyoldalúan fogyassza a jószág.
Aki elszántan akar kecsketejet venni, az már 350 forintért megkapja literjét, de Budán a Fény utcai piacon 500 forint litere, az egyik nagy hiperláncnál 950.
A kecsketejből ugyanúgy lehet sajtot, tejfölt, túrót, vagy bármi egyéb tejterméket készíteni, mint a tehéntejből. Az elkészítéshez pár ezer forintos beszerzés szükséges, melyekből évente akár 50 kiló sajtot is készíthetünk. A fejés sem bonyolult dolog, egy hét alatt bele lehet jönni.
A kecske önmagában nagyon mókás jószág, akár kutya helyett is lehet tartani, bár sokkal makacsabb.

Hús
Március 15-én vettem két 15 kilós süldőt, darabja 15 ezer forint volt. Most október közepén a kisebbik 166 kg, a nagyobbik 185. Ez idő alatt mint egy 8 mázsa kukoricát fogyasztottak el, + moslék+ lucerna (kb 35 000 forint költségen).
Az élő sertésnek kilónkénti ára 370 és 450 között mozog (átlagár: 410 ft/kg). Tehát ha most kéne megvenni a disznóimat, 143 910 forintot fizetnék értük, azaz 93 910 forintot spóroltam a felnevelésükkel.
Az egész disznóból mintegy 80 % hasznossággal készül termék. A mi családunk ebből körülbelül 70 %-ot fogyaszt el, a többit egyéb csatornákon értékesíti, elcseréli vagy elajándékozza.

A hús kapcsán megemlíteném még a vízi szárnyasokat (kacsa, liba), amikkel ugyan nagy vízigényük miatt sok a vesződés, de a zsír- és húshozamuk miatt bőven megéri őket tartani.

Kedvencemet, a nyulat a végére hagytam. A nyúl roppant szapora állat, megfelelő tenyészprogram mellett akár 6 hetente hoz (ellésenként 4-8) utódot a világra, akik - megfelelő takarmányozás mellett - 10 hetes korukra elérhetik a 2-2,5kg-os vágósúlyt, melyből körülbelül 65 % hasznosítható hányad). A piaci nyúlhús árához képest itt a megtérülés háromszoros.


Az idő pénz
Ma Magyarországon az önellátó gazdaságok általában úgy alakulnak, hogy a család egyik tagja munkát vállal, és a másik viszi a gazdaságot. Az ideális persze az lenne, hogy mind két felnőtt a gazdaságban dolgozna, azonban ez a piaci szabályozások miatt jelenleg sokaknak nem megvalósítható. Az állandóan változó takarmány árak arra kényszerítik a családokat, hogy a szükséges terménymennyiséget vagy megtermeljék (ez további gépesítést kíván, ami gyakorlatilag megvalósíthatatlan cél egy ilyen gazdaságban), vagy egyben megvásárolják, ennek viszont a tárolása okozhat problémákat.

Hogy egy zöldséges kertet menyit kell kapálni, az erősen függ a termény milyenségétől, illetve az időjárásról. Nagy általánosságban azért elmondható, hogy a háromhetente egyszer történő kapálás elégségesnek bizonyul.
Idén több mint 150 jószágot tartottam, hét különböző fajtából. Ezek ellátása csúcsidőben napi 2-3 órát jelentett, (reggel és este összesen), jelenleg napi 50 percet vesz igénybe (úgy, hogy a szivattyúm elromlott, és kézzel húzom fel a vizet a kútból). Szeretném rá külön felhívni a figyelmet, hogy a többlet állatlétszám nem feltétlenül jelent többletmunkát, sőt speciális esetekben egyszerűsíti! Többletmunkát a különböző fajok, illetve korosztályok egyidejű tartása jelent.

Meg szokták kérdezni, nem sajnálom-e a ráfordított időt. Ilyenkor visszaszoktam kérdezni, te mit csinálnál helyette? Úgy gondolom, inkább megkapálok még egy sort, mint sem megnézzek egy Mónika showt. Inkább, megetetek, mint a kocsmában osszam az észt, inkább kiganézok, minthogy ötször benyomjam a telefonon a szundit…

A probléma az szokott lenni, hogy ha nyaralni megyünk, kire bízzuk az állományt. Kisebb állomány esetén a szomszédra rá lehet bízni a jószágot, de akkor sem alszik nyugodtan a gazda… Édesanyámat kértem meg idén a segítségre, de a kecskét még rá se mertem hagyni, inkább eljött velünk nyaralni az is…

A vásárlás is idő, ha meg minőséget akarok venni, az még több, ezt is bele kell kalkulálni mikor azt mérlegeljük mi éri meg jobban, venni, vagy termelni…
És persze nem szabad elsiklani a minőség felett sem. Naponta ijesztőbbnél ijesztőbb hírek látnak napvilágot egyes élelmiszerek előállításával kapcsolatban, de elég, ha némely jó árban levő termék összetevőit elolvassuk. Számomra máris bizarr, hogy egy liter tej közel fél évig megőrzi a minőségét, és nem értem mért kell hozzá növényi zsiradékot keverni… Nem értem, hogy miért kell a kolbászba szójaliszt, és hogy miért kell a befőttbe színező anyag? Magam miatt annyira nem érdekelne, de a gyerekeim étvágyán látom, mennyivel jobban esik nekik az otthon termelt (pedig a különbséget még egyáltalán nem látják) és olyankor semmilyen idő nem drága!

El Badaoui Georges