Január a pajzsmirigybetegek hónapja

Az  1. ábra  pajzsmirigyhormon szintézisének kulcsszereplőit mutatja. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formában és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult.  A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH  termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését, stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással (a só jódozásával és bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, Ausztráliában, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták, gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet. A hormonok képződésében lényeges szerepe van a „szabad oxigén gyököknek” és az ezeket befolyásoló szelénnek.

1. ábra.A pajzsmirigyhormonok szintézise a pajzsmirigytüszőben 

Jód és autoimmun pajzsmirigy betegség

A jódbevitel és a keringő pajzsmirigy antitestek jelenléte között összefüggés, összetett kapcsolat van. A jódbevitelre szükség van, de a jód kétélű fegyver is lehet, mert túlzott mennyiségben autoimmun folyamatot válthat ki. A keringő TPO elleni antitestek és a Tg-antitestek mind a stabilan magas jódfogyasztású, mind az enyhe és közepes jódhiányos (ID) populációkban gyakoriak. Például Kínában az élelmezésben hasznát só jódozása előtt az autoimmun pajzsmirigygyulladás 0,5%-ban volt jelen, a túlzott jódbevitel területén viszont 2,8%-ra emelkedett! Dániában, korábban enyhe vagy közepesen súlyos ID régióban (a vizelet jódkoncentrációjának mediánja 61 µg / l), 5 évvel a só kötelező jóddúsítása után a jód állapota jelentősen javult (a vizelet jód mediánjának mediánja 101 µg / l), de a pajzsmirigy antitestek prevalenciája nőtt, azaz a 30 NE / ml> TPO-antitest 14-ről 24%-ra, a> 20 NE / ml-es Tg-antitest pedig 14-ről 20%-ra nőtt. Tehát a túlzott jódbevitelnek szerepe van a gyulladás kialakulásában. 

Akkor most mit lehet tenni? Jódbeviteli ajánlások az autoimmun pajzsmirigy betegség kockázatának csökkentésére

Az ajánlott jódbevitel eltérő az egyes korcsoportokban (1. táblázat). Populációs vizsgálatok alapján a felnőttek vizelet jódkoncentrációjának átlagos értéke 100–200µg / l.  Azoknak a hatóságoknak, amelyek bevezetik az élelmiszerellátás jóddúsítását egy országban (pl. általános só-jódosítás), biztosítaniuk kell, hogy az ilyen dúsítást nagyon óvatosan vezessék be; Dánia kiváló példát mutat be ennek megvalósítására. Olyan országban élők, amelyek nem rendelkeznek jóddal dúsított élelmiszer-ellátással, és kerülik a jód fő táplálékforrásait, azaz a tejet és a tejtermékeket, a tenger gyümölcseit, különösen a foltos tőkehalat, a tőkehalat, a rákot, a nagy / dublini öblös garnélarákot (gyakran scampinak hívják), vagy kaviárt és nem használnak jódozott sót, érdemes  napi 140-150 µg jódot tartalmazó kiegészítést bevinniük a pajzsmirigy védelmére, lehetőség szerint szerves formában (pl. hallal, a tenger gyümölcseivel). Bár az igen magas a jódtartalma, el kell kerülni a barna hínár (pl. Moszat / kombu) vagy a barna hínár-kiegészítők bevitelét, mivel ez túlzott bevitelt eredményezhet. Érdekes megfigyelésről számoltak be az elmúlt évben a Budapesten rendezett Európai Pajzsmirigy Társaság kongresszusán az ír kutatók, akik megfigyelték, hogy a tengerpart 20 km-es körzetében a jód tengerből a levegő útján is terjed és nincs szükség külön jód bevitelre sem.

1. táblázat: A jódbevitel követelményei életszakaszok szerint

Mi javasolható?

Az egészséges vegyes táplálkozásban az alábbi élelmiszerek bevitelét lehet ajánlani. Fontos azonban tudni, hogy akinek családjában autoimmun pajzsmirigybeteg van, ott a szervetlen jódot kerülni érdemes. Aki már valamilyen pajzsmirigyhormont szed, akkor abból már fedezheti jódszükségletét, nincs szükség plusz szervetlen jód bevitelére is. A legfontosabb, hogy ne a sablonokat kövessük, hanem egyénre szabott kezelés szükséges!

A jódbevitele szempontjából lényeges élelmiszerek, ill. adalékok (ezek alapján a beviendő mennyiség  kalkulálható)

1. Himalájasó vagy jódozott tengeri só
   Az egyik legjobb jódforrás a himalájai kristálysó, mely egyben nagyon egészséges is, hiszen 86 féle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Mivel egy csipetnyi himalájai só fedezi a napi ajánlott mennyiséget, rendszeres fogyasztása a legegyszerűbb megoldás arra, hogy megfelelő mennyiségű jódhoz jusson a szervezetünk. A jódozott tengeri sóból pedig egy teáskanálnyi fedezi a napi jódszükségletet.
   1 gramm (1/2 kávéskanál) himalája kristálysó – 500 mikrogramm jódot tartalmaz
    
2. Áfonya
   Az áfonya szintén toplistás jódforrás, melyből már 5 gramm fedezi a napi ajánlott mennyiséget. Az áfonya ezen kívül nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, C-vitamint a feketeáfonya héjában található antocianin pedig látásjavító hatású.
   10 dkg áfonya – 400 mikrogramm jódot tartalmaz
    
3. Tej
   A tej számos fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, többek között kalcium és D-vitamin is található benne. Emellett azonban jódforrásnak is kitűnő, ugyanis egy pohár tejjel a napi ajánlott jódbevitel 1/3-a fedezhető.
   1 pohár (3 dl) tej – 45 mikrogramm jódot tartalmaz
    
4. Tengeri halak
   A tengeri halak is kiemelten magas jód tartalmú tápláléknak számítanak, melyek közül a tőkehal, makréla, hering, pisztráng, tonhal is hasonló mértékben tartalmaz jódot.
   10 dkg tőkehal – 250 mikrogramm jódot tartalmaz
    
5. Aszalt szilva
   Az aszalt szilva fogyasztása, mely mérsékelt mennyiségben tartalmaz jódot, szintén hozzájárulhat a jódhiány kialakulásának megelőzéséhez. Az aszaltszilva héjában a feketeáfonyához hasonlóan megtalálható a látásjavító antocianin is.
   5 db aszaltszilva – 13 mikrogramm jódot tartalmaz
    
6. Tojás
   A tojás egy sokoldalú és egészséges élelmiszer, mely ellátja a szervezetet A-vitaminnal, D-vitaminnal, továbbá cink, kalcium és némi jód is van benne. Egy főtt tojás nagyjából a napi ajánlott jód mennyiség 10 százalékát tartalmazza.
   1 tojás – 12 mikrogramm jódot tartalmaz
    
7. Joghurt
   A tejhez hasonlóan a többi tejtermék is megjelelő jódforrásnak minősül. A jódhiány megelőzésére érdemes rendszeresen fogyasztani joghurtot, sajtot és túrót.
   3 dl joghurt – 90 mikrogramm jódot tartalmaz
    
8. Burgonya
   Az egyik legelterjedtebb zöldségféle a burgonya, mely szintén tartalmaz jódot. Egy közepes (héjában főtt) burgonya elfogyasztása a napi ajánlott mennyiség 40 százalékát fedezi.
   1 közepes burgonya – 60 mikrogramm jódot tartalmaz
    
9. Eper
   Az eper kimagaslóan magas C-vitamintartalma miatt is fontos gyümölcs az egészségünk szempontjából, mely meglepően jó jódforrás is egyben. Egy csészényi földieper elfogyasztása a napi ajánlott jód mennyiség közel 10 százalékát fedezi.
   10 dkg földieper – 13 mikrogramm jódot tartalmaz

Nyitókép: Jefty Matricio képe a Pixabay -en.

Prof. Dr. Balázs Csaba Endokrinológus A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Bemutatkozás

Megjelent cikkek

Kérdezz-felelek