Néhány szimptóma, amelyek betegségre utalnak:
A szőrzet matt, fénytelen, törékeny, felborzolódott
A szőr színe megváltozott
Fokozódik a szőrhullatás
Az állat sokat vakarózik, nyalja magát
Szemmel is látható sérülések, fekélyek vannak a testfelületen
Paraziták jelenléte
A bőr közvetlen károsodásán, pl. sérülések, paraziták, mikroorganizmusok által okozott gyulladásos állapotokon kívül az állatorvos többféle okot találhat a bőr károsodásainak és megbetegedéseinek hátterében:
Allergiák – az allergén közvetlen kontaktusba kerül a bőrrel
Autoimmun bőrbetegségek – a szervezet egy saját maga által termelt összetevő ellen védekezik
Baktériumok által okozott bőrbetegségek – valamilyen baktérium okoz bőrgyulladást
Gombás bőrbetegségek – bizonyos gombák telepednek meg a bőrön
Hormonok által fokozott bőrbetegségek – az endokrin szervek csökkent vagy fokozott működésének következménye
Inhalációs allergiák – a légzéssel kerül a szervezetbe az allergén
Paraziták által okozott bőrbetegségek – bolhák, kullancsok, rüh
Pszichogén bőrbetegségek – idegesség, nyugtalanság, szorongás jeleként keletkeznek bőrelváltozások
Tápszeres allergia – a táplálék bizonyos összetevőjére való allergia
A bőrbetegség diagnosztizálása után rendkívül fontos az állatorvossal való együttműködés, az előírt terápia betartása. Az esetek többségében huzamos ideig tartó gyógykezelés szükséges. A terápia lehet szisztémás, vagyis gyógyszer, injekció adagolása, valamint lokális, vagyis fürdők, kenőcsök, más készítmények közvetlenül a bőrre juttatása, és diéta. A táplálék megváltoztatása majdnem mindig kiegészíti a két gyógymódot. Az ún.speciális bőrdiéta csodákra képes, jóval lerövidítheti a gyógykezelés időtartamát.
Mit tehetünk kedvencünk mielőbbi gyógyulása érdekében?
Legfontosabb, hogy betartsuk az orvos utasításait.
A bőr állapotát figyeljük, jegyezzük fel a változásokat, pl. viszketés, szőrhullás, nyalogatás.
Az állat környezetének rendben tartása kiemelt rendben tartást igényel, mert egyes bőrbetegségek átvihetők az emberre is.
Csak olyan táplálékot adjunk az állatnak, amelyet az állatorvos előírt, és olyan mennyiségben.
Ne kedveskedjünk a diéta alatt ínyencfalatokkal, az asztali maradékot is kerüljük.
Ellenőrizzük az állat testsúlyát.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)