Börtönt az állatkínzóknak - és a nagymamádnak?

Egyáltalán ne beszéljünk most azokról, akik a kocsi után kötik a kutyájukat, vagy légpuskával lövik ki a macskákat, esetleg mérgeznek. Egyértelmű, hogy ők a törvény ellen vétenek - és az is, hogy keményebb büntetést kéne kapniuk. 

De gondolkodjunk inkább el azon, hogy mennyivel jobb, ha valaki agyoncsapja a kutyáját, annál, ha lassan, komótosan öli meg? Évek alatt ... a rossz tartás következtében? 

Ugye ökölbe szorul a kezed - pedig csak 50 Km-es körzetedben biztos, hogy több olyan állattartó van, aki puszta tudatlanságból, lassú kínzással "öli" az állatait. Mindegy, hogy városban, vagy falun élsz. Ezeket az emberekt a törvények szigorítása mellett tanítani is kellene, mivel a megértés nélkül a helyzet nem fog javulni. A tanítás mellett azonban pénzügyi lehetőséget is kéne adni arra, hogy a kívánt állatokat megtarthassák az emberek. Ivartalanítási kedvezmények formájában, tudatosságra nevelő programok - és egyúttal birságolás, bűntetési téltek bevezetése mellett - erősíteni mindazokat a dolgokat, amit a nálunk fejlettebb országok már elértek. Ott ugyanis a kóbor állományt sikerült jelentősen visszaszorítani. 

A magyar hagyományosan kedvencbarát nép 

Európai átlagban vezetünk, ugyanis nálunk tartanak a legtöbben kedvenceket. Azonban a rossz tartási körülmények tekintetében is vezető szerepünk van. Ez a két dolog ugyanis együtt mozog. Egyáltalán nincs szükségünk ennyi rosszul tartott állatra, és sokkal tudatosabbnak kellene lennünk! 

A menhelyek tele vannak, ugyanakkor az emberek puszta tudatlanságból - ha az állatvédelembe bekerülő példányokat nézzük, akkor mások személyes pénztárcájának a terhére, hiszen erre alig van állami keret! - ész nélkül szaporítják a kutyákat és cicákat. Az ivartalanítás lehetőségéről alig-alig tudnak, és ebben sajnos a vidék különösen elmaradott. Sok helyen ugyanis nagyon rossz a kedvenc állatokat érintő orvosi ellátottság. (Alig van hétvégi, vagy ünnepnapi ügyelet, sokszor nem elérhető az állatorvos, vagy gyakori, hogy haszonállatokra szakosodottként alig van képben a cicákkal, vagy a kutyákkal kapcsolatban, és "ezer éves nézeteket" vall, amik ma már hibásak.) 

Az ivartalanítást még mindig bűnnek tartják

Az állatvédők heroikus küzdelmet folytatnak a kisállatkölyök invázió ellen, ami minden tavasszal és ősszel kezelhetetlen mértékben ontja a külyökállatokat, az emberek pedig bájosan cuki arccal "engedik, hogy a gyerek kedvéért legyen egy alom" (tényleg arra neveled a gyereked, hogy felelőtlen állattartó legyen?). Vagy úgy gondolják, hogy az ivartalanítás pénzkidobás, és majd "elássák" a kicsiket, agyoncsapkodják, vagy éppen más módon gyilkolák le őket. (Nagyapáink is így csinálták.) Vagy egyszerűen semmi infó nem jut el hozzájuk, így szabadon szaporodnak náluk az állatok. 

Ivartalanítani kell minden házimacskát - és ez sajnos természeti kényszer

A macskák az elmúlt évgizedek során annyira túlszaporodtak, hogy tízszer betegebbek, mint elődeik valaha - ez szó szerint azt jelenti, hogy az ellátatlan macskák negyede éri meg a három éves kort, a többi kínhalálban pusztul el egy súlyosan fertőző betegségben, amivel tovább fertőzi a többit. Ezek a macskák mégis 35 hazai honos állatfajt sodortak a kihalás veszélyébe, többek közt a vadmacskát, amivel párosodva az állomány megtizedelődött. 

A macskapopuláció további szaporodása súlyos természeti károkat jelent, és ki kell jelenteni: egyetlen szabadon kószáló cicára sincs szükség, mindegyiket ivartalanítani kellene ahhoz, hogy a krízis megfékezhető legyen. Még akkor is, ha a kiscicák cukik (azok) és ha te éppen ismersz pár embert, aki örülne nekik. (Ez a "jó helyük lesz" illúziója.) 

A macskamentők, kutyamentők pontosan tudják, hogy a legjobb körültekintés mellett is az örökbe adott állatok kb 8-10%-a idővel visszakerül a rendszerbe, ugyanis a gazdáik megváltozott életkörülményei miatt nem tudnak tovább gondoskodni a kedvencükről. Akik pedig tapasztalatlan örökbeadók, náluk ez a szám 50% feletti is lehet. Vagyis önbecsapás a "jó helyre kerül" illúzióját fenntartani. A legjobb megoldás mindenképp az ivartalanítás marad. 

Ha tehát nem akarunk a "dögöljön meg az összes állatkínzó" zászló alatt ítélkezni a 83 éves Erzsike néniről, vagy a Kovács Évikéről, akinek megengedték a kiskutyákat, akkor tudatosítani kell, hogy az állatkínzás bázisát nem azok adják, akik tudatosan gyötrik az állatokat. Azok, akik puszta jó szándékú tudatlanságból hagyják őket úgy létezni, hogy az az állat számára szenvedést, vagy halált okoz. 

A felelős tartás alapja, hogy oltásokat kap a kedvenc, chipet, paraziták és élősködők elleni védelmet biztosítunk számára és nem engedjük ivarosan élni, ami egészségügyi és tartási kockázatot is jelent. 

Használjuk az eszközöket, ami a birtokunkban van! - Mutassunk a gyerekeinknek, vagy ismerőseinknek ezekről a témákról videókat (A youtube-on vagy a TikTokon is lehet ilyeneket találni szép számmal - kifejezetten ajálom a @Gazdiszemmel című TikTok csatornát, ahol rengeteg szó esik a felelős tartásról.). Értessük meg minél több emberrel a tudatos tartás lényegét. Bárki lehet állatkínzó - de állatvédő is. Néha csak egy Facebook megosztás, vagy egy jól megírt poszt elegendő. Sőt, ha ezt a cikket megosztod, máris tettél egy kicsit a jó ügyért! 

indexkép: depositphotos