SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Magzati genetikai vizsgálat vetélési kockázat nélkül?

Dr. Nagy Zsolt (PhD) [cikkei] - 2009-08-17
Tapasztalatom szerint nagyon sok terhes nő tart a magzati genetikai diagnosztikától, mert fél a beavatkozástól, és az abból fakadó vetélési kockázattól. Az ultrahangos technika, és az anyai vérből elvégezhető vérmarker vizsgálatok sok esetben csak a fejlődési rendellenesség gyanúját tudja felvetni.
Magzati genetikai vizsgálat vetélési kockázat nélkül?

Ezekben az esetekben válik szükségesség a magzati genetikai diagnosztika, amelyhez magzati sejtekre, és az azokban megbújó magzati DNS-re van szükség. A magzati sejtgyűjtéshez használt rutin orvosi beavatkozásoknak (pl. magzatvíz mintavétel) kivétel nélkül vetélési kockázata van. Ezeket a beavatkozásokat invazív módszereknek nevezik (sebzéssel járó eljárások). Például a magzatvíz mintavétel azért egy invazív eljárás, mert egy tű segítségével átszúrják a hasfalat és a magzatburkot, amelyen keresztül magzatvíz sejteket vesznek ki a genetikai vizsgálathoz. A magzat körüli szöveteket érintő invazív eljárások okán alakul ki a vetélési kockázat.

Hogyan lehet elkerülni a vetélési kockázattal járó magzati mintavételi eljárásokat?
Az elmúlt tíz év kutatásai bebizonyították, hogy a terhes édesanyák vérében magzati eredetű sejtek vannak. Ezen sejtek közül különös fontossággal bírnak a magzati eredetű vörösvérsejtek, amelyek az anya-magzat közötti érrendszeren keresztül jutnak be az anyai keringésbe. A magzati eredetű vörösvérsejtek hordozzák magukba a magzatra jellemző DNS-t, amelyhez egy egyszerű vérvétellel hozzá lehet jutni. A módszer nagy előnye, hogy a vérvételnek nincs vetélési kockázata! Habár a vérvétel is invazív eljárás, de magzat körüli szövetet nem érint, ezért nem is jár vetélési kockázattal.

Miért nem általánosan elterjedt az anyai vérből elvégezhető magzati genetikai diagnosztika?
A magzati vörösvérsejtek alapvetően a magzat ereiben találhatóak. Egy kis részük átlép az anyai keringésbe, ahonnan vérvétellel kinyerhetőek. A problémát az jelenti, hogy a magzati vörösvérsejtek nagyon kis számban vannak jelen az anyai vérben. Átlagosan 1 ml anyai vérben 4-5 millió vörösvérsejt található. A terhes édesanya 1 ml vérében átlagosan néhány darab magzati eredetű sejt van. A vérvételt követően olyan eljárásokra van szükség, amelyek dúsítják a magzati sejteket. Erre azért van szükség, mert a genetikai vizsgálat elvégzéséhez sok magzati sejt szükséges. A „dúsító eljárások” ma már egyre jobban beállított módszerek, de még kutatásokat és fejlesztéseket igényelnek a rutinszerű alkalmazásig. Ezért még várnunk kell néhány évet a széleskörű alkalmazásukig.

Mikor található a legtöbb magzati sejt az anyai vérben?
A nemzetközi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a terhesség első és második trimeszterének a határán található a legtöbb magzati eredetű sejt az anyai vérkeringésben. Ez azért nagy előny, mert így már korán elvégezhető a magzati genetikai vizsgálat.



Miért van szükség magzati sejtekre a genetikai vizsgálathoz?
Minden egyes embernek rá jellemző DNS-e van. A DNS a sejtekben található. Ha a terhesség alatt szeretnénk megvizsgálni a magzatra jellemző DNS-t, akkor magzati sejtekre van szükség. A genetikai vizsgálat során kinyerik a magzati DNS-t, és megvizsgálják a magzatra jellemző genetikai állományt, hogy hordoz-e valamilyen hibát.

Mit lehet megállapítani a magzati DNS-ből?
A genetikai vizsgálatok abban különböznek, hogy milyen örökletes hibát szeretnénk kizárni velük. Kromoszóma vizsgálatra akkor van szükség, ha ki akarjuk zárni az örökletes fejlődési rendellenességek egy jelentős csoportját (pl. Down-kórt). A kromoszóma vizsgálat nem alkalmas génhibák kimutatására. Ha génhibát szeretnénk kizárni a magzatnál, abban az esetben mutáció-szűrést kell végeznünk. Sok betegség hátterében egyetlen gén hibája áll, ezt nevezzük monogénes megbetegedésnek (pl. izomsorvadás, cisztás fibrózis, vérzékenység, stb.). Ha a családban valamilyen monogénes megbetegedés fordul elő, abban az esetben egy génvizsgálattal ellenőrizhető, hogy a magzat hordozza-e a mutációt. Ma már lehetőség van olyan komplex genetikai vizsgálat elvégzésére is magzati korban, amellyel egyszerre több száz örökletes betegségre és génhibára szűrhető a magzati DNS. Ezt az eljárást nevezzük magzati géntérképezésnek.

Befolyásolja a genetikai vizsgálatot, ha az édesanya nem először terhes?
A magzati eredetű vörösvérsejtek rövid életűek, így egy esetleges előző terhességből visszamaradó sejtek nem befolyásolják a későbbi terhességben a diagnosztikát. A magzati genetikai vizsgálat nyugodtan elvégezhető minden egyes terhességnél vett vérből.
 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Megváltozik a hiányzások igazolásának rendszere szeptember 1-től, megszűnik a papír alapú orvosi igazolás

Megváltozik a hiányzások igazolásának rendszere szeptember 1-től, megszűnik a papír alapú orvosi igazolás

"Nincs többé trükközés" - írja a Medicalonline.
Vízbe esett egy 5 éves, úszni nem tudó kisfiú egy zalai fürdőben - mire kimentették, már nem lélegzett

Vízbe esett egy 5 éves, úszni nem tudó kisfiú egy zalai fürdőben - mire kimentették, már nem lélegzett

Egy Zala vármegyei fürdőben történt meg minden szülő rémálma.
Mintegy negyed évszázad elteltével mérték fel ismét a hazai lakosság egészséggel összefüggő életminőségét

Mintegy negyed évszázad elteltével mérték fel ismét a hazai lakosság egészséggel összefüggő életminőségét

A képzettebbek, a gazdaságilag aktívak, illetve az egy háztartásban többen együtt élők jobb egészséggel összefüggő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, vagy az egyedül élők. Többek között ez derült ki abból a kutatásból, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központja készített csaknem 12 ezer résztvevő kérdőíves felmérésével. Hazánkban hasonló kutatás utoljára 2000-ben mérte fel a lakosság egészséggel összefüggő életminőségét, így a vizsgálat abból a szempontból is egyedülálló, hogy az eredmények két évtized távlatából összevethetők, elsősorban a középkorúaknál jelentős javulást mutatva. Eredményeiket a neves Quality of Life Research című lapban publikálták az egyetem kutatói.
Akadozó és véres vizelet a hólyagrák tünete lehet

Akadozó és véres vizelet a hólyagrák tünete lehet

A gyakori vizelési inger, az akadozó vizelet meglehetősen sokakat érintő tünet, a véres vizelet azonban olyasmi, ami jóval ijesztőbbnek tűnik és hamarabb orvoshoz fordul miatta a beteg. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy urológus szakorvoshoz kell fordulni még a kevésbé fenyegető tünetekkel is, mivel a hólyagrák tüneteként megjelenő vérvizelés sokszor csak a laborelemzés során mutatható ki. Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa a daganatos betegség további lehetséges tüneteire, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Félelem, ami életet követelt: nem merte magának beadni az injekciót, meghalt a családapa

Félelem, ami életet követelt: nem merte magának beadni az injekciót, meghalt a családapa

Egy 37 éves családapa, aki tudta, hogy allergiás a darázscsípésre, életét vesztette, miután nem merte beadni magának az életmentő adrenalininjekciót. Két gyermeke maradt félárván.
A szerkesztő ajánlja