Népszokások, hagyományok, megfigyelések… Március II.
Március 19. József;
Március 21. Benedek napja.
Március 21. a tavaszi nap éj egyenlőség napja.
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.
Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.
Ismert és ezeken a tavaszindító napokon ismételt népi regula: „Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget”, de hogy honnan ered eme hiedelem, erre kerestük a választ:
Valamikor egy hosszú tél után, Szent Péter egy zsákba kötve leküldte Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Ekkor az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Meg is feledkezett arról, hogy mi a feladata. Szent Péter megsokallta a földi emberek meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy keresse meg Sándort. Jóska útnak is indult, kereste, egyre csak kereste Sándort, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel, s akkor hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.
Népi hiedelemek:
- Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.
Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát
- Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható.
- Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.
Rigmusok, köszöntők:
Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok.
Ha mehhaltok jaó jártok,
Rám marad a vagyontok.
Szivemből kivánom!
Isten éltessen sokáig,
A füled érjen bokádig.
Elhárító magyar ráolvasások:
- Ha macska ment át valaki előtt – nehogy „rontás” érje –, ezt kellett mondania: „A Szent Benedek körösztje verjen meg!”
- Az éjjel „nyomó” boszorkányt ezzel a szöveggel lehetett elűzni:
„Körösztöt vetek öt ujjammal,
ötvenöt angyalommal,
Mária tejével,
Krisztus erejével,
Szent Benedek körösztjével.
A Szent Benedek körösztje verjen meg!
„Szent Benedeknek úrháza (…)
Abba Krisztus Urunk térdig vérbe”
Népi megfigyelések:
Végre beköszöntött a tavasz, az új élet kezdete. A népi kalendáriumok szerint március a legmozgalmasabb hónap, pontosabban március közepe. Hivatalosan is vége a télnek. A paraszti udvarokban megszaporodik a munka, a teendő, úgy a szántó-vető emberek körében, mint az állattartó gazdák udvaraiban.
Sándor, József és Benedek a zsákjukban hozott meleggel becsukják a tisztaszobák ajtóit, ahol nemrég még állt a szövőszék, az asszonyok befejezik a szövést, fonást.
- József napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, mit véglegesen csak György napon hagytak kint egészen őszig a szabadban.
- Népi megfigyelések szerint József napján szólalnak meg először a madarak is, mert ezen a napon "Szent József kiosztotta nekik a sípot".
- József napon repülnek ki először téli bezártságukból a méhrajok. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.
- Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: " Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.”
- Aki serényebb munkára akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.
- A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
- S ha már melegedni kezdett, a férfiak hozzálátnak a kinti munkához.
- El lehet vetni a borsót, fehérbabot, a zabot, a répát.
- József-napkor különösen figyelték az időjárást is, hiszen negyven napra lehetett következtetni belőle. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér.
- Amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor
- Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendölt arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
- Benedek a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár.“
- Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
- Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.
- Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
- A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
- A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
József napi mondóka:
József napkor érkeznek a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege ugyancsak:
"Fecskét látok, szeplőt hányok!"
Kik ezek a szentek, akiket meleggel küldött a földre Szent Péter?
József
Héber eredetű bibliai név. Jelentése Isten tegyen a most született gyermekekhez. Jahve gyarapítson.
Magyarországon a XVIII. századtól kezdve a leggyakoribb férfi nevek közé tartozott. Ehhez hozzájárult Szent József akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. század második felében tetőzött, amikor is IX.Pius pápa a római katolikus egyház védőszentjének nyilvánította őt.
Az 1970 évektől veszít a népszerűségéből, de még igen gyakori. Szokásokban a három nap közül azért is a leggazdagabb József napja, mert a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is .
Benedek
A latin Benedictus névből származik. Jelentése: áldott. Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21.)
Mint a nyugati szerzetesség alapítója és az európai szellemiség alakítója 1964-ben VI. Pál pápától az „Európa védőszentje” címet kapta meg.
Előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában tanult, később egy Subiacohoz közeli barlangba vonult a világ elől. Három év után pásztorok találtak rá.
529-ben megalapította a montecassinói kolostort, és kidolgozta annak szabályrendszerét, ami máig a nyugati szerzetesség alapja.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: