SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Népszokások, hagyományok - Január lV

Verzár Éva [cikkei] - 2009-01-25
Január 26 - Pál napja
Pálfordulás - kifejezés, amely jelentése az Újszövetségig vezet vissza, de sokat hallani ma is.

Mit jelent tehát, ez a mai nap is gyakran használt szó?
Lexikon szerinti jelentése: Vélemény, magatartás hirtelen megváltoztatása.

Történelme: Az Érdy kódex szerint: "Szönt Pál apostolnak megfordultja."
A Debreceni-kódex szerint: "Szent Pál apostolnak megtérése."
Beyte Istvánnál pedig Szent Pál megtérülése napja. Az apostol megtérésének "jóra fordulásának" ünnepe.
És hogy mi a bibliai történet az alapja?
E napon tért meg a Jézust üldöző Saul, és vette fel a Pál apostol nevet.

Népi megfigyelések, jóslások:

Ehhez a naphoz gazdag népi megfigyelések, jóslások kapcsolódnak, hisz kifelé megyünk a farsangból, és előttünk az új élet: növényben, állatok születésében, időjárásban, amely az élet, a létezés alapja volt a múltban és nem kevésbé jelenünkben is.
Lássunk pár népi megfigyelést, amelyet feljegyzett az írott emlékezés:

Pál napján Vásárosdombó vízimolnárai kiállottak a széljárást kémlelni. Ha a szél alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni. Érdekessége, hogy éppen a déli szélből jósolták a hideget.
Pálfordulás - fele kenyér. Aminek a jelentése, hogyha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj. A család a maradékkal már kitelel, de mondták így is: "Fele kenyér, fele széna, fele fa."
A megfigyelésekből vidékek, tájegységek szerint, más-más tanulságot vontak le.
Somló környékén, ezen a napon, minden évben megfagyott valaki, mert a "tél megkövetelte utolsó áldozatát".
A jó idő jó termést jelentett.
A köd a jószágok pusztulását.
A szél hadakozást hozott, mondván: "Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás."
Bukovinai magyarok szerint: "Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna" (Bosnyák S. 1977: 166).

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
Ha Pál fordul köddel,
az ember meghal döggel.


A moldvai magyarok szerint:
Ha Pál fordul fényvel,
az ember meghal éhen.
(Bosnyák S. 1980: 119)

Gyimes-völgyi megállapítás szerint:
"A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé" (Bosnyák S. 1982: 106).
A laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:
Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.
(Lábadi 1988a: 294-295)

Szeged környékén a lúd fenekét piszkálták meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon.
A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.

Erre a napra nemcsak a megfigyelések jellemzőek, hanem a jóslások is, legjelentősebb a: Haláljóslás pálpogácsával.
Minden családtag számára pogácsát készítettek, melybe libatollat tűztek. Akinek a tolla megperzselődött sütés közben, arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következő esztendőben.

De, hogy ne ijesszük el a Családinet olvasóit halálos jóslásokkal, hozunk néhány nagyon finom pogácsa receptet, s nem javasolunk bele libatollat, hanem jó étvágyat kívánunk hozzá.



(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja