Idesüss, mit tudok!
A gyermek egész nap a szülő figyelmének fényében sütkérezik. Ez az ő fejlődésüknek az éltető napja. Azért tesznek meg dolgokat, hogy figyeljünk rájuk, hogy örüljünk nekik, hogy megdicsérjük őket. Folyamatos visszajelzésre, bátorításra van szükségük. A figyelmünk az a köldökzsinór, amin át a kicsi (és nagy) gyerek iránti szeretetünk áramlik, aminek segítségével a gyerek meggyőződik arról, hogy érdemes teljesítene. Amikor kisbabaként nyújtózik egy tárgyért, és sikerül elérnie, rögtön visszanéz ránk, és az arckifejezésünkhöz igazítja a saját örömét. Ha mi mosolygunk, megerősítést nyer: lám, milyen ügyes is vagyok én! Ezért tovább fog próbálkozni. Sőt: ezért fog tovább próbálkozni!
A gyermek nem foglalja el magától a helyét a világban. A mi figyelmünk számára a biztosíték arra, hogy neki helye van, és hogy feladata van itt. Nem a születésével nyer bérletet a világra, hanem azzal, hogy mi helyet biztosítunk benne.
A figyelem hiánya megborítja a gyereket. Nincs miért, és főleg nincs kiért teljesítene. Ilyenkor az összes alkotóerejét abba kell beleölnie, hogy a figyelmünket valahogy felkeltse. A figyelem ugyanis a szó szoros értelmében létszükséglet! Ha nem kapja meg szépszerével, akkor arra kényszerül, hogy erővel csikarja ki. Ha nem kapja meg tőlünk a dicséretet, akkor harcolni fog a szidásért. Mert az is figyelem! Szembe megy a csúszda irányával, vagy a hinta elé fut. Később már nem csak a csúszdával fordulhat szembe, és nagyobb károkat is okozhat magának, mint hogy megüti a hinta.
És pont úgy, mint a növények esetében, a gyermeki fejlődésben is van egy érzékeny időszak, amely alatt, ha a figyelmünk napja nem süt rá, kornyadozni kezd a növénykénk. A megfagyott virágra utólag pedig már hiába süt rá a Nap. A figyelemhiányos gyermek visszavonhatja az erőit a tevékenységtől, és lecsavarhatja az érzelmei hőfokát akár a nulláig. Ha nem örülünk annak, hogy épít, akkor rombolni kezdhet. Egy életre elvehetjük a kedvét az alkotástól, ha csak ülünk a padon, és a többi kismamával beszélgetünk. Róla.
Tavasz van. Süssünk oda!
Fotó: Dominika Roseclay-től a pexels-en
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: