Van hulladék és van szemét
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-21
Nagyon hasznos szokás, már-már divat lett nálunk is -legalábbis az adatok erről tanúskodnak - a szelektív hulladékgyűjtés. A helyi kampányok, a színes edények főképp a környezetvédelem iránt szerencsére fogékony fiatalabb generációt vonzzák. A háztartásokban sok szemét és hulladék keletkezik, ezek egy része ártalmatlan, másik fele azonban kifejezetten veszélyes és speciális módon, de szabályosan kell tőle megszabadulni.
Családi házakban élők a főzéskor keletkező zöldséghulladékot komposztálhatják. Komolyabb gond a papír. Azért gondoljunk bele! Egy kilogramm papír készítéséhez 2-3 kiló oxigént adó fa, 350-700 liter víz és nyolc kilowattóra energia szükséges. Hihetetlen, ugye? A papírgyártás a világ energiafelhasználásának négy százalékáért felelős, előállítása ezen kívül mintegy kétezer segédanyagot - vegyszerek, fehérítéshez használt klór, stb. - igényel. Minél fehérebb, illetve minél fényesebb és színesebb a papír, előállítása annál nagyobb környezetkárosítást okoz. Ma a teljes papírfogyasztás 48 százalékát a csomagolás emészti fel, nyomtatás és írás céljára pedig 30 százalékot használunk el. A papír nagy része újrahasznosítható, ezért tegyük a megfelelő konténerbe! De takarékoskodni is lehet a papírral: írjunk, nyomtassunk, fénymásoljunk mindkét oldalára. A félig használt papír másik oldala jegyzetelésre, gyereknek firkálásra, piszkozatírásra még igazán alkalmas, irodai ügyintézéshez pedig a fax és a belső levelek helyett térjünk át az e-mail használatára.
A WC-be ne!
De mihez kezdjünk az elhasznált főzőolajjal? Másodszor már nem szabad felhasználni, főleg, ha felhabzott, mert az égett alkotóelemek betegségforrások lehetnek, a túlhevítés következtében rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne. A háztartásokban talán legnagyobb mennyiségben keletkező (különleges kezelést igénylő) hulladék ez a fajta „fáradtolaj”.
Az elhasznált főzőolajat a lakossági hulladékgyűjtő udvarok veszik át, mivel azok veszélyes hulladéknak számítanak, tehát nem a WC-be öntjük, nem a mosogatóba engedjük, azaz nem csatornába és nem az utcára! Elsősorban azért veszélyes, mert az élő szervezeteket elzárja az oxigéntől. A közétkeztetésben, ahol nagy tételben keletkezik, de a szállodákban és éttermekben is szelektíven gyűjtik ezt a hulladékot és feldolgozásával elkerülhető a környezet szennyezése. Hasznosítása főképp tüzelőanyagként történik, bár akár üzemanyaggá is alakítható. Biológiailag is jól bontható.
Na és aztán ott vannak a házipatikákban felhalmozódó, kiselejtezett gyógyszerek! Sok gyógyszertárban nem, vagy nem szívesen veszik vissza ezeket, így a kukába öntve a hulladéklerakókra kerülnek, ahol potenciális szennyező- és veszélyforrások. Összetételük sokféle lehet, így a környezetre gyakorolt hatásukban is eltérőek. A gyógyszerek lényegében vegyianyag-koncentrátumok, így fokozott veszélyt jelentenek, nem véletlen, hogy veszélyes anyagnak minősülnek. Ártalmatlanításuk égetéssel történhet.
Vigyázz! Veszélyes hulladék!
És ha már itt tartunk, ejtsünk szót a házi betegápolás során - főleg hosszan tartó vagy krónikus betegek ellátásakor - injekciós tűk, fecskendők (tűvel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák keletkeznek. Ezek fertőzésveszélyt jelentenek és betegségeket terjeszthetnek, ezért elkülönítetten kell gyűjteni és szabályoknak megfelelően kezelni. Az egészségügyi intézményeknek kötelességük átvenni ezeket a kockázatos eszközöket. Az első és legfontosabb tennivaló az, hogy az otthonunkban keletkező különleges kezelést igénylő hulladékokat ne tegyük a többi hulladék közé a kukásedénybe. Keressünk olyan biztonságos helyet a számukra, hogy pl. a gyerekek ne férjenek hozzá és tároljuk addig, amíg garantáltan biztonságos kezelőhelyre lehet juttatni ezeket.
Különben állandó lehetőség a már minden nagyobb településen lévő hulladékgyűjtő udvaron történő átadás, ezeken általában veszélyes hulladékokat, például akkumulátorokat is átvesznek. Ha mégsem, akkor tanácsot adnak, merre induljunk.
Időszakos jellegű megoldás a gyűjtőnapok szervezése, amely lehetőséggel sok fővárosi kerületi, vidéki városi önkormányzat él, és évente egyszer-kétszer, előre meghirdetett időpontban és helyszínen sokféle különleges kezelést igénylő hulladékot átvesznek. A begyűjtést engedéllyel rendelkező cég végzi, speciális felkészültségű átvevő személyzettel. Náluk jó helye van a hulladéknak, ami ugyebár nem szemét.
A WC-be ne!
De mihez kezdjünk az elhasznált főzőolajjal? Másodszor már nem szabad felhasználni, főleg, ha felhabzott, mert az égett alkotóelemek betegségforrások lehetnek, a túlhevítés következtében rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne. A háztartásokban talán legnagyobb mennyiségben keletkező (különleges kezelést igénylő) hulladék ez a fajta „fáradtolaj”.
Az elhasznált főzőolajat a lakossági hulladékgyűjtő udvarok veszik át, mivel azok veszélyes hulladéknak számítanak, tehát nem a WC-be öntjük, nem a mosogatóba engedjük, azaz nem csatornába és nem az utcára! Elsősorban azért veszélyes, mert az élő szervezeteket elzárja az oxigéntől. A közétkeztetésben, ahol nagy tételben keletkezik, de a szállodákban és éttermekben is szelektíven gyűjtik ezt a hulladékot és feldolgozásával elkerülhető a környezet szennyezése. Hasznosítása főképp tüzelőanyagként történik, bár akár üzemanyaggá is alakítható. Biológiailag is jól bontható.
Na és aztán ott vannak a házipatikákban felhalmozódó, kiselejtezett gyógyszerek! Sok gyógyszertárban nem, vagy nem szívesen veszik vissza ezeket, így a kukába öntve a hulladéklerakókra kerülnek, ahol potenciális szennyező- és veszélyforrások. Összetételük sokféle lehet, így a környezetre gyakorolt hatásukban is eltérőek. A gyógyszerek lényegében vegyianyag-koncentrátumok, így fokozott veszélyt jelentenek, nem véletlen, hogy veszélyes anyagnak minősülnek. Ártalmatlanításuk égetéssel történhet.
Vigyázz! Veszélyes hulladék!
És ha már itt tartunk, ejtsünk szót a házi betegápolás során - főleg hosszan tartó vagy krónikus betegek ellátásakor - injekciós tűk, fecskendők (tűvel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák keletkeznek. Ezek fertőzésveszélyt jelentenek és betegségeket terjeszthetnek, ezért elkülönítetten kell gyűjteni és szabályoknak megfelelően kezelni. Az egészségügyi intézményeknek kötelességük átvenni ezeket a kockázatos eszközöket. Az első és legfontosabb tennivaló az, hogy az otthonunkban keletkező különleges kezelést igénylő hulladékokat ne tegyük a többi hulladék közé a kukásedénybe. Keressünk olyan biztonságos helyet a számukra, hogy pl. a gyerekek ne férjenek hozzá és tároljuk addig, amíg garantáltan biztonságos kezelőhelyre lehet juttatni ezeket.
Különben állandó lehetőség a már minden nagyobb településen lévő hulladékgyűjtő udvaron történő átadás, ezeken általában veszélyes hulladékokat, például akkumulátorokat is átvesznek. Ha mégsem, akkor tanácsot adnak, merre induljunk.
Időszakos jellegű megoldás a gyűjtőnapok szervezése, amely lehetőséggel sok fővárosi kerületi, vidéki városi önkormányzat él, és évente egyszer-kétszer, előre meghirdetett időpontban és helyszínen sokféle különleges kezelést igénylő hulladékot átvesznek. A begyűjtést engedéllyel rendelkező cég végzi, speciális felkészültségű átvevő személyzettel. Náluk jó helye van a hulladéknak, ami ugyebár nem szemét.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
Igaz, hogy borban az egészség
Következő hír
Főszerepben a pohár, a bögre
LEGOLVASOTTABB
Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében
Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
Október 2024-ben is a látás hónapja
A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol
Egyre többet hallani az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről, a tájékozottabbak egyenesen a szív-érrendszer legnagyobb ellenségeinek tekintik azokat. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezek az élelmiszerek nem mind ugyanolyan feldolgozással készülnek, és bizonyos típusaik akár még csökkenthetik is a kardiológiai kockázatokat. Czakó Bettina, a Kardioközpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc egy új elemzés kapcsán beszélt a témáról.
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?
"Csúnyán köhög" - panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.
Mennyit tudunk a szem egészségéről?
Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: