Pánikbetegség – legyőzhető
Bármennyire is hihetetlen, ez az ember 1 évvel ezelőtt én voltam, egy roncshalmaz. Nem tudom honnan jött, jött és végigsöpört az életemen, mindent felborított, fél évig „halottá” tett.
Nap mint nap törtek rám a pánikrohamok, akár többször is. Ilyenkor izzadtam, szédültem, hányingerem lett, pulzusom jóval 100 felett zakatolt, remegni kezdtem…féltem, hogy az egyik pillanatról a másikra vége az életemnek. A betegség nem válogatott, bárhol rám törhetett a roham, mindenféle előzmény nélkül. Odáig fajult a dolog, hogy ki se mertem menni az utcára. Mert féltem, amint kilépek az ajtón rosszul leszek.
Orvosról orvosra jártam, hiszen akkor még nem tudtam, hogy pánikbetegségben szenvedek. Kivizsgáltak tetőtől – talpig. Voltam EKG- n, szívultrahangon, 24 órás holter vizsgálaton,…persze nem találtak semmit. Ám ez engem nem boldogított. A tünetek egyre erőteljesebbé, és gyakoribbakká váltak. Teljes kétségbeesés lett úrrá rajtam. Háromszor hívtam ki egy héten belül éjszaka az ügyeletet, s itt tapasztaltam meg először életemben, hogy milyen érzés az amikor az embert hülyének nézik. Öngyilkos akartam lenni, elértem a padlót, innen már nem volt lejjebb, csak felfelé vezethetett az út. Elhatároztam magam. Nem hagyom magam legyőzni. [Ekkor már sejtettem, hogy nincs szervi bajom, hanem egy általam eddig még ismeretlen betegségben szenvedek].
Október 9-én felkerestem egy pszichológust. Ő a beszélgetésünk után 100%-ra mondta, hogy pánikbetegségben szenvedek. Kicsit megnyugodtam, megtettem az első lépést a gyógyulás felé. Pszichoterápiás és gyógyszeres kezeléssel kezdtem kilábalni a bajból. Végre nem voltam saját magam ellensége. ÚJJÁSZÜLETTEM! Soha nem voltam még ennyire boldog, hogy élek. Nem túléltem, hanem végre megint átéltem a napokat.
Ugyanakkor nehéz arról beszélni, hogy mi zajlott le bennem –e pár hónap alatt. Azt viszont biztosan tudom, hogy a betegséget nem a gyógyszer, hanem én győztem le. A gyógyszer „csak” a kezdőlökést adta meg. Mikor jött a roham összeszedtem magam és a pszichológusom tanácsát követve elkezdtem 500- tól visszafelé számolni, hogy eltereljem a gondolataimat. Százszor kudarcot vallottam, de a százegyediknél megtudtam fékezni magam, s nem kapott el a pánik. Ez a sikerélmény megerősítette a lelkem. Éreztem, hatalmas eredményt értem el. Életemben először LEGYŐZTEM!
A gyógyulásom másik mozgatórugója a stressz mentes életmód volt. Próbáltam nem annyit foglalkozni a problémákkal, körülményekkel. Csak pont annyit, amennyit valóban megérdemeltek.
Magánéletemben a Szerelmem nagyon sokat segített, s hatalmas türelemmel, Szerelemmel viseltetett akkor is irántam. Ezúton is szeretném megköszönni neki, hogy akkor is kitartott mellettem. Köszönöm!
Köszönöm a Pszichológusomnak is, hogy mindig számíthattam rá. Lazábban fogtam fel a dolgokat, tudatosan mindennek a jó oldalát kerestem.
Ma már azt mondhatom legyőztem a betegséget. Boldogan élem életem minden pillanatát. Mindenkinek üzenem aki el van keseredve. Ez a betegség LEGYŐZHETŐ!
Hosszú és rögös út vezet a gyógyulásig, de bátran fel kell venni a kesztyű. Nincs könnyebb célpont mint a hitehagyott ember. Bízzunk magunkban, higgyünk a gyógyulásban.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: