SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Egészségrecesszió kutatás: győzzük le az egészségmagányt!

Családinet [cikkei] - 2009-04-27
Ismerjük, mégsem élünk az egészségmegőrzés eszközeivel.
"A magyar egészségtudat kimerül az üres fecsegésben: jól informáltnak és egészségesnek hisszük magunkat, visszamondjuk a médiából megtanult, jól csengő szólamokat, de még mindig nem fogtuk fel, mekkora kincs az egészségünk, nem teszünk aktívan a megőrzése érdekében, hanem inkább a csodában bízunk”.

Egészségrecesszió kutatás címmel végzett felmérést a Dr. Béres József által életre hívott Béres Egészség Hungarikum Program, hogy előrejelzést nyújtsanak arról: hogyan hat a válság a magyarok egészségtudatára, milyen folyamatok várhatók egészségünkben a gazdasági mélyrepülés idején. A reprezentatív kutatás rámutat: a többség azzal számol, hogy a lakosság egészségi állapota romlani fog a recesszió hatására. Egészségtudatosságunk azonban gyenge lábakon áll: saját egészségi kilátásaink tekintetében indokolatlanul optimistának bizonyulunk, miközben többségében ma sem élünk az egészségmegőrzés kézenfekvő módszereivel. Utóbbiak közül kiemelkedik a közösségi élet, amely a felmérés szerint pozitívan hat az egészségi állapotra. A Béres Egészség Hungarikum Program egészségterv pályázata ezen a területen szeretne segítséget nyújtani. 

A reprezentatív felmérésben megkérdezettek túlnyomó többsége (84,3%) látja úgy, hogy az elkövetkező három év legfontosabb feladata a gazdasági válság kezelése. Jóval kevesebben tulajdonítanak jelentőséget az egészségi állapot javításának (54,7%), holott hazai és nemzetközi statisztikák bizonyítják: egy betegeskedő nemzet néz szembe a gazdasági válság kihívásaival. Ellentmondásos elvárásokat fogalmaztak meg a megkérdezettek azzal kapcsolatban is, mit gondolnak, a recesszió hogyan fog hatni a lakosság és saját egészségi állapotukra. A megkérdezettek 85%-a véli úgy, hogy a gazdasági válság a legtöbb ember egészségére negatív hatással lesz, 82% szerint az ínséges időkben elsősorban az egészségünk rovására takarékoskodunk majd. Jól mutatja, mennyire nem gondolkozunk tudatosan e téren, hogy az előbbi állítások alól mintha a többség önmagát felmentené: a válság ellenére sokan azzal számolnak, hogy a következő 5 évben javulni fog az egészségük.

Kérdés azonban, hogy ezeket az elvárásokat mire alapozzák, hiszen a felmérésből az is kiderül: hiányosak az ismereteink az egészségmegőrzésről. Testünk egészségének megóvásával – információ szinten – már tisztában vagyunk, ugyanakkor a megkérdezettek 48%-a vallotta be, hogy bár lenne rá lehetősége, mégsem sportol, míg 47% az egészségmegőrző készítmények szedéséről nyilatkozott így. Azzal viszont a többség nincs tisztában, hogy az egészséghez a lelki és a szociális értelemben vett jólét is hozzátartozik. Erre utal, hogy a megkérdezettek szerint a közösséghez való tartozás a legkevésbé fontos tényező a kiegyensúlyozott, egészséges élethez.  
 
A kutatás egyik megdöbbentő tanulsága, hogy másfélmillió magyar él barátok és közösségi aktivitás nélkül. A felnőttek 60%-a nem tagja semmilyen közösségnek. Ez az adat azért is elkeserítő, mert a felmérés szerint a közösséghez tartozás pozitívan hat az egészségi állapotra. A közösségi kötődéssel rendelkező válaszadók közel 60%-a egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak minősítette. Azok azonban, akik semmilyen közösségnek nem tagjai, borúlátóbbnak bizonyulnak ebben a kérdésben. Csak valamivel több, mint 40%-uk minősíti jónak vagy nagyon jónak az egészségét.


 
A kutatás eredményeit Dr. Béres József így kommentálta: „A magyar egészségtudat kimerül az üres fecsegésben: jól informáltnak és egészségesnek hisszük magunkat, visszamondjuk a médiából megtanult, jól csengő szólamokat, de még mindig nem fogtuk fel, mekkora kincs az egészségünk, nem teszünk aktívan a megőrzése érdekében, hanem inkább a csodában bízunk”. Hozzátette: a Béres Egészség Hungarikum Program – a Béres több mint 35 éves egészségmegőrző hagyományaira támaszkodva – már bő két éve azért tesz, hogy ez a csodaváró szemlélet megváltozzon Magyarországon: mindenki ismerje fel, hogy elsősorban rajta múlik, hogy egészséges maradjon és megelőzze a betegségeket. „Magányosan, elhagyatottan, család és barátok, vagy civil közösségek támogatása nélkül azonban az egészségmegőrzés szélmalomharc marad” – tette hozzá a program alapítója. A program ezt felismerve tavaly útjára indította egészségterv képzését és pályázatát, melynek segítségével első körben az öt- és tízezres településeket buzdítják összefogásra egészségük, életkörülményeik javítása érdekében. Idén – a program anyagi támogatásával – kilenc magyarországi település valósíthatja meg egészségtervének nyertes elemét, az év második felében pedig újabb településeket várnak ingyenes képzésükre, melyet ismét pályázati lehetőség követ.  



       
 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja