Méghogy a mosógép dobja? De a vesénk!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-03
Rengeteg reklámot hallunk-látunk - mosógépünk védelmében - a magyarországi vezetékes víz keménységéről. De arról már kevesebb szó esik, hogyan hat a víz keménysége (amit a benne oldott kalcium-magnéziumsók mennyisége ad) az emberi szervezetre. A vezetékes víz Magyarországon közepesen kemény, néhol nagyon kemény. Ez hajlamosít a vesekő-képződésre.
Anélkül, hogy biokémiai mélységekbe merülnénk, tisztázzuk, hogy létezik változó és állandó vízkeménység, mely együttesen adja a vízre jellemző összkeménységet, mely szintén mérhető.
Általában összes keménységre gondolunk, amikor a víz keménységéről beszélünk. E jellemzőt általában keménységi fokokban adják meg. Többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használják.
1 német keménységi fok azt jelenti, hogy az adott víz 100 cm3-ében 1 mg CaO vagy 1 mg CaCO3-mal egyenértékű Ca- és Mg-só van oldott állapotban.
Honnan tudhatjuk, hogy kemény-e a víz? Ez fontos információ, hiszen a kemény vízben nem lehet mosni. A nemionos tenzidek kivételével a legtöbb alkalmazott mosóaktív anyag érzékeny a víz keménységére. Sok természetes víz és az esővíz lágy, ezekkel jól lehet mosni.
Egyes mosószeres dobozokon vízkeménység térkép található. Ezek a térképek nehezen használhatók, és tapasztalataink szerint kevéssé megbízhatók.
A vízművektől megtudható az adott lakóhely vizének keménysége. Budapesti adatok kerületenként is elérőek lehetnek.
Ha a szappan túrósodik
Szappannal egyszerűen ellenőrizhető a vízkeménység: eső- vagy desztillált vízben a szappan átlátszó oldatot ad. Ha oldott mész van a vízben, akkor a szappan hatására túrószerű mész-szappan csapódik ki. Minél fehérebb az oldat, annál keményebb a víz.
Ha van kedvünk kémikust játszani, a víz keménységét pontosabban is meghatározhatjuk keménységmérő tesztcsíkokkal.
A mosógép dobjába bekerül a víz, ahogy a mi szervezetünkbe is. Iszunk csapvizet, és egyre több ásványvizet. A nagy ásványianyag-tartalmú ásványvizek révén – főként a szénsavval dúsítottak – tekintélyes mennyiségű kalciumot és magnéziumot viszünk be a szervezetünkbe. Aztán a szén-dioxid egy része eltávozik a szervezetünkből, csökken a folyadék azon képessége, hogy a meszet oldatban tartsa, így annak egy része lerakódik a szervezetben. Kiülepedik a vesében, hajszálerekben, de még a szem üvegtestében is képes lerakódni.
Vagyis összefüggés van/lehet a vesekő és a vízkeménység között. A Térinformatikai Magazin - igaz még 2003-ban, de azóta ugyan mit változott volna a helyzet? -, érdekes felmérést közölt a vesekövesség és a vízkeménység összefüggéséről. A cikk annak a vizsgálatnak az eredményeit mutatja be, amelyet az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézetében kifejlesztett térinformatikai módszerrel végeztek. A szerzők a vesekőbetegség kórházi fekvőbeteg-ellátási eseményei elemezték az elhalálozás területi eloszlását. Emellé társították az ÁNTSZ településszintű vezetékes ivóvíz-adatbázisának adatait, amelyek a vízkeménységre vonatkoztak. Ennek alapján láthatóvá vált a vesekőbetegség területi halmozódásának összefüggése.
Kemény a víz? Jöhet a vesekő
A szerzők tanulmányozták a vesekő-elhalálozás országos átlagtól való eltéréseit, majd a vesekövesség egyik rizikófaktorát – a vezetékes ivóvíz vízkeménységi adatait – súlyozottan átlagolták a körzetbe eső mérési pontok adataiból, a körzethez tartozó lakosság szerint. Végül statisztikai módszerekkel összehasonlították a vesekövesség kedvező és kedvezőtlen régióit a vízkeménység alacsony és magas koncentrációjú régióival.
Kiderült, hogy a kedvezőtlen régiókban – az ország területének csaknem egyharmadán – az országos szintnél másfélszer több a megbetegedés. A vesekőbetegség kedvezőtlen régiói esetében a vezetékes ivóvíz keménysége és a megbetegedés között a kapcsolat szignifikáns volt, bár az illeszkedés nem túl szoros. Érdekes volt emellett az is, hogy nagy számban fordulnak elő olyan területek, ahol a vízkeménység magas, de az átlagosnál kevesebb a vesekőbetegség.
Látható volt, hogy amely területeken magas a vesekövesség előfordulása, ott magas a víz keménysége is. A kutatók valószínűsítik, hogy ezeken a területeken a betegség halmozódásáért a magas vízkeménység a felelős. Borsod megye területén jól látható: a megye nagy részén magas a vízkeménység, és ez kedvez a vesekő kialakulásának. Ez jelentkezik is a miskolci kórházak statisztikáiban is. Meg is állapították: "Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vesekövesség endémiás, azaz tömegesen előforduló betegség."
Sok folyadék, de nem mindegy, mi
A vesekő kialakulását természetesen több tényező együttes hatása okozza, így például a genetikai hajlam is közrejátszik. A férfiak ráadásul háromszor hajlamosabbak a vesekőképzésre, de vesekövességet okozhatnak anyagcsere-betegségek és a túlzott fehérjebevitel is. De az tény, hogy aki hajlamos a kőképzésre és emellett kemény vizet fogyaszt – akár vezetékes, akár ásványvíz formájában –, annál nagyobb az esélye a vesekő kialakulásának.
Mit lehet tenni? Mindenekelőtt, ha ezt más szervi probléma nem zárja ki, fogyasszunk bőségesen folyadékot! A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a kőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lelassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra. A klinikai adatok is alátámasztják, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. Tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű napi folyadékbevitel (2-3 liter egész napra elosztva) nem engedi, hogy a vizelet kőképződéshez vezessen. Különösen a téli időszak problémás, mert szervezetünk a hidegben nem párologtat annyit és a szomjúságérzetünk is csökken. Tehát nyáron, kevéssé vagyunk kitéve a kövesedésnek. Főleg, ha valóban gondot fordítunk az összetétel tanulmányozására és váltogatjuk az ásványvizeket.
Csecsemőknek ne!
Kerüljük a szénsavas ásványvizeket! Csecsemőknek végképp ne adjunk ásványvizet, az ő szervezetük még nem alkalmas a magas ásványianyag-tartalmú vizek feldolgozására. A kisgyermekek is mértékkel fogyasszanak kemény vizeket, a magas só- illetve szulfáttartalom sem csecsemő-, sem kisgyermekkorban nem kívánatos.
A folyadékbevitel mennyiségénél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele. Ebből a szempontból az utóbbi években a legnagyobb veszélyt a magas foszforsavtartalmú üdítők, kólák fogyasztása jelenti, ezért ezeket kerülni kell. Már heti egy liter magas foszforsavtartalmú üdítő elfogyasztása is észrevehetően növeli a vesekő kialakulásának gyakoriságát.
Tehát fogyasszunk továbbra is ásványvizet? Igen, de lehetőleg alacsony ásványianyag-tartalmút és szénsavmenteset. Különösen figyeljünk a kalcium- és magnéziumtartalomra, de emellett fontos az is, hogy a víz nátriumtartalma is alacsony legyen. Szánjunk időt arra, hogy elolvassuk a polcról levett ásványvíz összetételét, és ne gondoljuk azt, hogy a tetszetős, agyonreklámozott vizek egészségesebbek! Figyeljünk oda a vizek nitráttartalmára is, mert sok külföldi ásványvíz esetében ez az érték magasabb, mint a magyar vizeknél, és attól, hogy az egészségügyi határérték alatt van, még nem biztos, hogy egészséges.
Általában összes keménységre gondolunk, amikor a víz keménységéről beszélünk. E jellemzőt általában keménységi fokokban adják meg. Többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használják.
1 német keménységi fok azt jelenti, hogy az adott víz 100 cm3-ében 1 mg CaO vagy 1 mg CaCO3-mal egyenértékű Ca- és Mg-só van oldott állapotban.
Honnan tudhatjuk, hogy kemény-e a víz? Ez fontos információ, hiszen a kemény vízben nem lehet mosni. A nemionos tenzidek kivételével a legtöbb alkalmazott mosóaktív anyag érzékeny a víz keménységére. Sok természetes víz és az esővíz lágy, ezekkel jól lehet mosni.
Egyes mosószeres dobozokon vízkeménység térkép található. Ezek a térképek nehezen használhatók, és tapasztalataink szerint kevéssé megbízhatók.
A vízművektől megtudható az adott lakóhely vizének keménysége. Budapesti adatok kerületenként is elérőek lehetnek.
Ha a szappan túrósodik
Szappannal egyszerűen ellenőrizhető a vízkeménység: eső- vagy desztillált vízben a szappan átlátszó oldatot ad. Ha oldott mész van a vízben, akkor a szappan hatására túrószerű mész-szappan csapódik ki. Minél fehérebb az oldat, annál keményebb a víz.
Ha van kedvünk kémikust játszani, a víz keménységét pontosabban is meghatározhatjuk keménységmérő tesztcsíkokkal.
A mosógép dobjába bekerül a víz, ahogy a mi szervezetünkbe is. Iszunk csapvizet, és egyre több ásványvizet. A nagy ásványianyag-tartalmú ásványvizek révén – főként a szénsavval dúsítottak – tekintélyes mennyiségű kalciumot és magnéziumot viszünk be a szervezetünkbe. Aztán a szén-dioxid egy része eltávozik a szervezetünkből, csökken a folyadék azon képessége, hogy a meszet oldatban tartsa, így annak egy része lerakódik a szervezetben. Kiülepedik a vesében, hajszálerekben, de még a szem üvegtestében is képes lerakódni.
Vagyis összefüggés van/lehet a vesekő és a vízkeménység között. A Térinformatikai Magazin - igaz még 2003-ban, de azóta ugyan mit változott volna a helyzet? -, érdekes felmérést közölt a vesekövesség és a vízkeménység összefüggéséről. A cikk annak a vizsgálatnak az eredményeit mutatja be, amelyet az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézetében kifejlesztett térinformatikai módszerrel végeztek. A szerzők a vesekőbetegség kórházi fekvőbeteg-ellátási eseményei elemezték az elhalálozás területi eloszlását. Emellé társították az ÁNTSZ településszintű vezetékes ivóvíz-adatbázisának adatait, amelyek a vízkeménységre vonatkoztak. Ennek alapján láthatóvá vált a vesekőbetegség területi halmozódásának összefüggése.
Kemény a víz? Jöhet a vesekő
A szerzők tanulmányozták a vesekő-elhalálozás országos átlagtól való eltéréseit, majd a vesekövesség egyik rizikófaktorát – a vezetékes ivóvíz vízkeménységi adatait – súlyozottan átlagolták a körzetbe eső mérési pontok adataiból, a körzethez tartozó lakosság szerint. Végül statisztikai módszerekkel összehasonlították a vesekövesség kedvező és kedvezőtlen régióit a vízkeménység alacsony és magas koncentrációjú régióival.
Kiderült, hogy a kedvezőtlen régiókban – az ország területének csaknem egyharmadán – az országos szintnél másfélszer több a megbetegedés. A vesekőbetegség kedvezőtlen régiói esetében a vezetékes ivóvíz keménysége és a megbetegedés között a kapcsolat szignifikáns volt, bár az illeszkedés nem túl szoros. Érdekes volt emellett az is, hogy nagy számban fordulnak elő olyan területek, ahol a vízkeménység magas, de az átlagosnál kevesebb a vesekőbetegség.
Látható volt, hogy amely területeken magas a vesekövesség előfordulása, ott magas a víz keménysége is. A kutatók valószínűsítik, hogy ezeken a területeken a betegség halmozódásáért a magas vízkeménység a felelős. Borsod megye területén jól látható: a megye nagy részén magas a vízkeménység, és ez kedvez a vesekő kialakulásának. Ez jelentkezik is a miskolci kórházak statisztikáiban is. Meg is állapították: "Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vesekövesség endémiás, azaz tömegesen előforduló betegség."
Sok folyadék, de nem mindegy, mi
A vesekő kialakulását természetesen több tényező együttes hatása okozza, így például a genetikai hajlam is közrejátszik. A férfiak ráadásul háromszor hajlamosabbak a vesekőképzésre, de vesekövességet okozhatnak anyagcsere-betegségek és a túlzott fehérjebevitel is. De az tény, hogy aki hajlamos a kőképzésre és emellett kemény vizet fogyaszt – akár vezetékes, akár ásványvíz formájában –, annál nagyobb az esélye a vesekő kialakulásának.
Mit lehet tenni? Mindenekelőtt, ha ezt más szervi probléma nem zárja ki, fogyasszunk bőségesen folyadékot! A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a kőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lelassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra. A klinikai adatok is alátámasztják, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. Tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű napi folyadékbevitel (2-3 liter egész napra elosztva) nem engedi, hogy a vizelet kőképződéshez vezessen. Különösen a téli időszak problémás, mert szervezetünk a hidegben nem párologtat annyit és a szomjúságérzetünk is csökken. Tehát nyáron, kevéssé vagyunk kitéve a kövesedésnek. Főleg, ha valóban gondot fordítunk az összetétel tanulmányozására és váltogatjuk az ásványvizeket.
Csecsemőknek ne!
Kerüljük a szénsavas ásványvizeket! Csecsemőknek végképp ne adjunk ásványvizet, az ő szervezetük még nem alkalmas a magas ásványianyag-tartalmú vizek feldolgozására. A kisgyermekek is mértékkel fogyasszanak kemény vizeket, a magas só- illetve szulfáttartalom sem csecsemő-, sem kisgyermekkorban nem kívánatos.
A folyadékbevitel mennyiségénél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele. Ebből a szempontból az utóbbi években a legnagyobb veszélyt a magas foszforsavtartalmú üdítők, kólák fogyasztása jelenti, ezért ezeket kerülni kell. Már heti egy liter magas foszforsavtartalmú üdítő elfogyasztása is észrevehetően növeli a vesekő kialakulásának gyakoriságát.
Tehát fogyasszunk továbbra is ásványvizet? Igen, de lehetőleg alacsony ásványianyag-tartalmút és szénsavmenteset. Különösen figyeljünk a kalcium- és magnéziumtartalomra, de emellett fontos az is, hogy a víz nátriumtartalma is alacsony legyen. Szánjunk időt arra, hogy elolvassuk a polcról levett ásványvíz összetételét, és ne gondoljuk azt, hogy a tetszetős, agyonreklámozott vizek egészségesebbek! Figyeljünk oda a vizek nitráttartalmára is, mert sok külföldi ásványvíz esetében ez az érték magasabb, mint a magyar vizeknél, és attól, hogy az egészségügyi határérték alatt van, még nem biztos, hogy egészséges.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Allergia megelőzés anyatejjel
Következő hír
Immunerősítés
LEGOLVASOTTABB
"Ez egy csoda, hogy ő itt van" - Gryllus Dorka nem számított rá és észre sem vette, hogy 47 évesen újra babát vár
Gryllus Dorka, a népszerű színésznő őszintén mesélt családi életéről és váratlan terhességéről Kadarkai Endre "Nőszintén" című műsorában. A most 52 éves színésznő elárulta, hogy 47 évesen, amikor már lemondott a gyermekvállalás lehetőségéről, hatalmas meglepetésként érte, hogy ismét babát vár.
Tragédia Győr mellett: Gyógyíthatatlan beteg volt a gyermek, akivel az anyja a vonat elé lépett
Győr közelében, Ménfőcsanak mellett egy 41 éves nő végzetes döntést hozott: péntek este karjában hároméves kisfiával egy száguldó vonat elé lépett. A környékbelieket sokkolta az eset, amelyet egyesek szerint az anya kétségbeesése váltott ki, mivel gyermeke gyógyíthatatlan betegséggel küzdött. Az asszony vélhetően tudatosan választotta ki a helyszínt, ahol a vonatok nagy sebességgel haladnak, és ahol nem maradt esély a túlélésre.
Tragédia Tatabányán: öngyilkos lett egy általános iskolás diák
A rendőrség közigazgatási eljárás keretében nyomozást indított az ügy kivizsgálása érdekében.
Élelmiszerek, amelyek felerősíthetik a menopauza tüneteit
A táplálkozás nagy jelentőségű lehet a menopauza tüneteinek enyhítésében, a csontritkulás, a hízás és más negatív egészségi következmény mérséklésében. De nemcsak arra érdemes figyelni, mi legyen a tányéron, hanem arra is, mit érdemes elkerülni. Imre Noémi, a Nőgyógyászati Központ dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember Msc ez utóbbi témáról beszél.
Most érdemes kivizsgáltatni a pollenallergiát!
Akár már februárban is jelentkezhetnek a szezonális pollenallergia tünetei, de még nem késő, hogy kivizsgáltassuk magunkat. A szezont a mogyoró virágzása nyitja, majd azt követi az éger, a kőris, a nyír, a nyár és a tölgy. A bőrön végzett úgynevezett prick-tesztet érdemes a tünetmentes időszakban és az antihisztamin készítmények szedése előtt elvégeztetni - mondja dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: