SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A légszennyezettség rontja a tüdő működését

Családinet [cikkei] - 2006-08-31
A légszennyezettség, a közlekedési járművek által kibocsájtott apró szénrészecskék a gyermekek légutaiba jutva csökkentik a tüdő működését, állítják angol kutatóorvosok.

A New England Journal of Medicine folyóiratban közölt kutatásban 114, 8 és 15 év közötti egészséges gyermeket vizsgáltak. A kísérlet részeként a résztvevőktől köpet mintákat gyűjtöttek, majd spirometria vizsgálat során azt vizsgálták, milyen gyorsan és mennyi levegő képes átáramlani a tüdő légútjain.

Ennek során a kutatók a gyermekeknél mért erőltetett vitálkapacitás (Forced Vital Capacity) mértékében 13 százalékos visszaesést tapasztaltak.

 

A vizsgálatot végző orvosok felfedezték, hogy minél több szén volt jelen az adott gyermektől vett köpet mintában, annál nagyobb mértékben csökkent a tüdő működése. A legvalószínűbb magyarázat a jelenségre az lehet, hogy a légszennyezettség által a tüdőbe jutó anyagok visszafogták, korlátozták annak megfelelő növekedését.

 

Az állítás a passzív dohányzás, a nem és a testtömeg index tényezők vizsgálata után is helyesnek bizonyult, vagyis a tüdő működésének gyengülését egyértelműen a légszennyezettség, s az autók kipufogógázainak apró szénrészecskéi okozták.

 

Annak vizsgálatára, hogy a csökkent tüdőfunkció nem vezet-e szénlerakódáshoz a kutatók kilenc asztmás gyermek tüdejét vizsgálták meg. Náluk ugyanis a tüdő működése eleve gyengébb, mint egészséges társaiknál. Azonban az asztmás gyermekek tüdejében meglepően kevesebb lerakódást találtak.

 

Mindez valószínűleg a légutak megnyugtatására szolgáló gyógyszerek hatásának köszönhető, melyek által képesek jobban kilélegezni a káros részecskéket. Lehetséges azonban, hogy az asztmás betegségben már eleve beszűkült légutakon kevesebb szennyeződés halad át.

 

Látható tehát, hogy a légszennyeződés milyen módon és mértékben képes károsítani a gyermekek légzőrendszerét. A káros hatás az évek múlásával pedig egyre csak fokozódik.

 

Természetesen nem mindenki teheti meg, hogy költözéssel biztosítsa lakhelye jó levegőjét. Annyit azonban mindenképpen érdemes megszívlelniük a nagyforgalmú utak mellett, a belvárosban élőknek egyaránt, hogy lehetőség szerint minimalizálják a magas ózonszintet, vagy magas légszennyezettséget mutató napokon a kint töltött időt.

 

A hír alapjául az „Air Pollution Harms Healthy Kids' Lung Function” cikk szolgált.

 

www.orvostkeresek.hu  

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja