SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Túl sokat ülünk, így az aranyér népbetegséggé vált

Családinet [cikkei] - 2023-02-03
Becslések szerint minden második embert érinti az aranyér, ami főként a mai modern életmód következménye. Vérzés esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni, mert az nem csak aranyeret, de rosszindulatú daganatokat is jelezhet.

Mivel foglalkozik a proktológia?

A proktológia a sebészet azon ága, amely a végbélnyílás és környéke, illetve a végbél betegségeivel foglalkozik. Bár a legtöbben a proktológiáról azonnal az aranyérre asszociálnak, ezen kívül számos más elváltozás és probléma érintheti ezt a területet. Ezzel kapcsolatban Dr. Ferreira Gábor, az Affidea Magyarország proktológiával foglalkozó sebészorvosa elmondta: „Valóban az aranyér, a végbélnyílás-repedés és a végbélnyílás sipoly vagy tályog a leggyakoribb probléma a proktológiai szakrendeléseken. Ezeket a   betegségeket a tünetek hasonlósága miatt a páciensek, olykor pedig a kollégák is összekeverik. Aranyeresség helyett idült vagy néhány esetben akut sebet, máskor egy rendellenes járatot vagy bőr alatti fertőzött üreget találunk a végbélnyílás területén. A diagnózis késlekedése jelentős fájdalommal és sok szenvedéssel járhat. Jóval ritkábban, de kialakulhatnak különböző daganatok is ezen a területen, amelyek lehetnek jó és rosszindulatúak egyaránt. Ezen kívül érdemes megemlíteni a különböző bőrbetegségeket is, amelyek kínzó viszketéssel, égő érzéssel, akár fájdalommal járhatnak.”

Mi történik a proktológiai vizsgálaton?

Először alapos anamnézist vesz fel az orvos, vagyis pontosan tisztázza a tüneteket és azok hátterét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, ami általában az érintett terület megtekintéséből, megtapintásából, valamint a végbélnyílás csatorna és a végbél elérhető szakaszának ujjal való vizsgálatából áll. A végbél részletesebb, belső vizsgálatához többféle eszköz is használható. A végbélnyílás tükrözés (anoszkópia) során az orvos egy speciális egyenes, csőszerű eszközzel tekinti át a végbélnyílás csatornát, illetve a végbél legalsó szakaszát. Emellett rectoscopia is alkalmazható, ilyenkor egy hosszabb műanyag csővel vizsgálják át a végbél nyálkahártyáját. Dr. Ferreira Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vizsgálatok az esetek túlnyomó részében nem fájdalmasak, és nem igényelnek különösebb előkészületet. Amennyiben a páciens úgy érzi, hogy a reggeli székelés elmaradt, akkor egy végbélkúppal segíthető elő a végbél kiürülése.

Mit kell tudni az aranyérről?

A végbélnyílás környékén természetes módon jelen van egy érfonat, ami a széklet megtartásában, a kontinencia szabályozásában tölt be alapvető szerepet. Ennek az érfonatnak egy-egy ágán kialakulhat visszérszerű tágulat, a végbél külső és belső részén egyaránt. Ezt nevezzük aranyérnek. Az aranyér ma már népbetegségnek számít, egy amerikai kutatás becslése szerint az emberek 2/3-a küzd valamilyen szintű aranyerességgel, illetve a vastag- és végbéltükrözések során minden második embernél aranyeret fedeznek fel.1  A belső aranyeresség általában nem szokott fájni, a végbélnyíláson kitüremkedő része vagy a külső aranyér azonban már okozhat komoly panaszokat. A viszketés, a vérzés és a fájdalom egyaránt az aranyér tünete lehet. Az Affidea Magyarország proktológus sebészorvosa hangsúlyozta: „Vérzés esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert csak szakember döntheti el, hogy a panaszt pontosan mi okozza. A vérzés ugyanis nem csak aranyérnél, de rosszindulatú daganatoknál is gyakori.”

Hogyan kezelik az aranyeret?

Az aranyeret egyrészt különböző helyileg ható készítmények, kúpok, illetve szájon át szedhető gyógyszerek segítségével kezelik. A belső aranyér hatékonyan orvosolható az úgynevezett gumigyűrű ligaturával is, amelyet a belső aranyér nyakára helyeznek fel egy applikátorral. Ez megszünteti az adott terület vérellátását, így az elhal és egyszerűen kilökődik a végbélből. A súlyos állapotú, kívül-belül jelen lévő, illetve a külső aranyereket általában helyi érzéstelenítésben, kimetszéssel távolítják el. Azoknál az eseteknél, ahol több vagy többféle típusú, nagy méretű aranyér alakult ki, egy speciális ultrahangos készülék segítségével leköthetik az aranyerekhez vezető értörzseket, ezáltal csökkentve az aranyereknek a nyomását és a vértartalmát, egyúttal a nyálkahártya többletet anyag veszteség nélkül lehet csökkenteni.

Hogyan előzhető meg az aranyér?

Az aranyér bárkinél kialakulhat és kiújulhat, ezért érdemes a megelőzésre jelentős hangsúlyt fektetni. Az ülő és álló munka, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a túlsúly vagy várandósság miatti megnövekedett hasüregi nyomás kedvez az aranyér kialakulásának. Érdemes törekedni arra, hogy megfelelő, rostdús étkezéssel rendszeressé tegyük a székelést, emellett aerob testmozgás – például az úszás – napi rutinba emelésével is sokat tehetünk az aranyér megelőzéséért. Az erőgyakorlatokat és hasprést azonban érdemes mellőzni, akinek végbélnyílás táji panaszai vannak.

Nyitókép: depositphotos

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja