SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A fogágybetegség növeli bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát

Családinet [cikkei] - 2019-03-20
A felnőtt magyar lakosság legalább 50 százaléka érintett valamilyen súlyosságú fogágybetegségben, amely során nem csak a fogat rögzítő szövetek károsodnak, hanem a véráramba jutó baktériumok a test más, szájüregtől távoli részeiben is okozhatnak elváltozásokat. Ennek következtében a fogágybetegség növeli a szívinfarktus, az agyvérzés kockázatát, de mintegy nyolcszorosára emeli a koraszülés esélyét is, emellett a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja - hívta fel a figyelmet Dr. Bartha Károly. A Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese hangsúlyozta, már ínygyulladás esetén - amikor vérzik, duzzadt az íny - vagy fogkő kialakulásakor szakemberhez kell fordulni.

Általános egészségünk védelme szempontjából is fontos a száj egészségének megóvása, hiszen a szájüregben lévő gyulladás az egész szervezetre kihat. A nem megfelelő szájhigiéné következtében a felnőtt magyar lakosság mintegy 50 százaléka érintett valamilyen súlyosságú fogágybetegségben.

Előrehaladottabb stádiumban ez kétszeresére növeli a szívinfarktus, az agyvérzés kockázatát, mivel a szájban kialakult gyulladás következtében az erekben is elváltozások jönnek létre. A fogágybetegségben szenvedőknél kétszer nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór, illetve a cukorbetegek állapotát is kedvezőtlenül befolyásolja – figyelmeztet Dr. Bartha Károly. A nem kontrollált cukorbetegség háromszorosára növeli a fogágybetegség kialakulásának esélyét, amely viszont negatív hatással van a vércukorszint szabályozására – magyarázza a szakember. Hozzátette: ők akár tíz évvel korábban veszíthetik el fogaikat, mint az átlag. Terhesség alatt a közönséges ínygyulladáshoz képest csekély mennyiségű lepedék mellett is súlyosabb ínygyulladás alakulhat ki, ami a második és harmadik trimeszter között a legsúlyosabb. A várandós anya fogágybetegsége mintegy nyolcszorosára növeli a koraszülés, az alacsony születési súly esélyét – hívta fel a figyelmet a Dr. Bartha Károly.


Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A fogszuvasodás és a fogínygyulladás Magyarországon népbetegségnek számít – hangsúlyozza az igazgatóhelyettes, hozzátéve, hogy mindkettő megelőzhető, illetve visszafordítható lenne helyes fogmosási technikával és a rendszeres, legalább félévenkénti fogászati kontrollal.

Mind a fogszuvasodást, mind a fogágy megbetegedését a nem megfelelő szájhigiénia miatt kialakuló lepedék okozza. A fogszuvasodás esetén a lepedék az íny felett található, amiben elsősorban savtermelő baktériumok találhatóak. Az ínybetegségeket az ínyszélnél lévő ínybarázdában elszaporodó, fogszuvasodást okozóktól eltérő baktériumok okozzák. Nem megfelelő fogmosás mellett gyakorlatilag minden egészséges emberben kialakulhat ínygyulladás, amely a fogágybetegség előfutára.
A fogszuvasodás kialakulását helytelen táplálkozási szokások, például a nassolás vagy a cukros italok fogyasztása is jelentősen elősegítik. A folyamatos nassolás hatására ugyanis a szájban tartósan olyan savas közeg alakul ki, ami károsítja a fogfelszínt, vagyis kioldódnak az ásványok, a zománc regenerálódására pedig így lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre – ad magyarázatot a szakember.

Dr. Bartha Károly hangsúlyozza: a rendszeres fogászati szűrővizsgálat nemcsak a szájüregi megbetegedések – beleértve a szájüregi rákot is – időben történő felismerése miatt fontos, hanem általános megbetegedések, mint például a cukorbetegségre vagy vérszegénységre utaló jelek is felismerhetőek lehetnek. A Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese azt tanácsolja, hogy mindenképpen rendszeresen keressék fel a fogászati rendelést, ne várják meg, míg a fájdalom jelentkezik. Ezzel szemben a magyar lakosság fele csak fájdalom esetén fordul fogorvoshoz.

Nagyon fontos a helyes fogmosási technika, amit otthon mi magunk is ellenőrizhetünk úgynevezett plakkfestő tablettákkal. Az ezekben található ártalmatlan festékanyag reakcióba lép a fogmosás után a fogak felszínén maradt lepedékkel, így a megszínezett területek megmutatják a problémás részeket, ahol a fogmosás nem eléggé hatékony.

Dr. Bartha Károly arra figyelmeztet, hogy a fogkefe vízszintes húzogatása – főleg ha közben erősen nyomjuk a fogkefét – a fognyak kopását okozhatja. Kis fejű és puha fogkefe használata javasolt, amit  háromhavonta ajánlott cserélni – mondja a szakember. Zárt fogsorban a fogközök területe a fogkefével nem érhető el, az ott lévő lepedék csak fogselyemmel, illetve fogköztisztítóval  távolítható el. A szájvíz használata nem helyettesíti a fogmosást, mivel a lepedék csak mechanikusan, dörzsöléssel távolítható el – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Fontos tudni, hogy étkezés után nem tanácsos azonnal fogat mosni, csak leghamarabb fél óra elteltével, időt kell hagyni ugyanis arra, hogy a táplálékból a szájban keletkezett savak miatt felpuhult fogzománcba a nyálból visszaépüljenek a kioldódott ásványi anyagok.

Kiemelte, hogy 40 éves kor alatt a fogszuvasodás, felette a fogágybetegség okozza a fogak elvesztését. A fogágybetegek 80 százaléka szakszerűen végzett fogmosással és rendszeres szűréssel elkerülhetné, vagy legalábbis olyan mértékben lelassíthatná ezt a folyamatot, hogy még 80 évesen is lenne saját foga. Azonban ha már kialakult valamilyen fogágybetegség, akkor minél előbb meg kell kezdeni annak kezelését. Az enyhe formákat fogorvosunkkal, a súlyosabb eseteket parodontológiai szakrendelőben célszerű kezeltetni.

Bódi Bernadett
 

Forrás: semmelweis.hu
Kiemelt kép: klimkin / Pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja