SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Házi gyermekorvosok: nincs utánpótlás, sok praxis megszűnik

Családinet [cikkei] - 2019-03-12
A házi gyermekorvosi praxisok megszűnésétől tart a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke, aki szerint az egész alapellátás legnagyobb problémája az elöregedés és az utánpótlás hiánya.

Póta György egy csütörtöki háttérbeszélgetésen elmondta, a házi gyermekorvosok fele hatvanévesnél idősebb, húsz százaléka pedig már a hetvenes éveiben jár, így várhatóan sok orvos fog kiesni a rendszerből, és őket lehetetlenség lesz pótolni rövid időn belül. Hozzátette: tavaly mind a negyven hely betelt a házi gyermekorvosi rezidensképzésre, de semmi garancia nincs arra, hogy ők valóban ezen a szakterületen fognak elhelyezkedni.

Ma 1400 házi gyermekorvosi praxis működik Magyarországon, az elmúlt négy-öt évben 120 ilyen praxis szűnt meg - mondta Póta György. Hozzátette: nagyban segítené a praxisok működését a finanszírozás növelése. Ha működőképes praxisokat látnak maguk előtt a fiatalok, akkor ez a szolgáltatás fennmarad, ellenkező esetben még több praxis szűnhet meg.

Póta György szerint a finanszírozás pozitívan változott az elmúlt öt évben, de a házi gyermekorvosoknál minimum havi félmillió forintos emelésre volna szükség. Ma egy átlagos praxis finanszírozása havi 1,5 millió forint, ebből azonban az orvos fizeti az adókat, a rendelő rezsiköltségét és az asszisztencia bérét is, így nettó 300-400 ezer forintnál magasabb fizetést nem tud kigazdálkodni magának - hívta fel a figyelmet.     

A HGYE elnöke szerint a jövő a praxisközösségeké, de ennek alapfeltétele a finanszírozási és jogi háttér megléte. Példaként elmondta, még mindig nem tisztázott, hogy egy házi gyermekorvos miként használhatja egyéb szakvizsgáját, és azért a munkáért mennyi plusz forrást kaphat. 

Szembe kell nézni azzal, hogy bár a kormányzati kommunikációban kiemelt szerepet kapott az alapellátás megerősítése, ennek nincs érdemi jele a házi gyermekorvosi rendszerben - jelentette ki.

Az iskolai hiányzások igazolása indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra, ezért az egyesületnek továbbra is az a véleménye, hogy változtatni kell ezen a rendszeren. Azt szorgalmazzák, hogy a szülő több napot igazolhasson a jelenleg megszokott háromnál - mondta. Megjegyezte: nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) a házirendjükben szabályozzák. 

Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék "kiterjeszteni" azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az oktatási intézménybe - tette hozzá. Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak ezen - emelte ki -, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő.

Forrás: MTI

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja