SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A fogágybetegség összefügg a mellrákkal

Családinet [cikkei] - 2016-03-18
A menopauza körül a fogágybetegség számos más egészségi probléma rizikóját fokozza, így a mellrákét is. Dr. Bajusz Örs, az Oxygen Medical fogorvosa, parodontológusa szerint a kezelés akár súlyos következményeket is megelőzhet.

Számos betegség rizikófaktora

Nemrégiben a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című szaklapban jelent meg az a tanulmány, amely szerint a klimax környékén jelen lévő fogágybetegség növeli a mellrák kialakulásának esélyét, különösen a dohányzó nőknél.

A fogágybetegség egy átfogó probléma, amely az egyszerű fogínygyulladástól a szövetek károsodásáig és végső soron fogvesztésig terjedhet. Ráadásul összefüggésbe hozható a szívbetegségekkel, a stroke-al, a cukorbetegséggel és bizonyos daganatfajtákkal. Az összekötő kapocs pedig a krónikus gyulladás lehet.


A probléma gyakrabban érinti a nőket a menopauza körül

Sajnos, az öröklődésen és a dohányzáson kívül a hormonális változások – így a menopauza is - a gyulladás rizikófaktorai közé tartoznak. Ezen felül az ilyenkor csökkenő nyálmennyiség is sérülékenyebbé teszi a szájüreget.

Egy amerikai kutatásban több mint 73 ezer klimaxon átesett nőt vizsgáltak, akiknek még sosem volt mellrákjuk, de 26 százalékuk fogágybetegséggel küzdött. 6,7 évvel az első vizsgálat után már több, mint 2100 nő rendelkezett emlődaganat diagnózissal. A kutatók végül az adatok alapján úgy találták, hogy a fogágybetegség megléte 14 százalékkal növelte a mellrák kialakulásának esélyét. Az összefüggés még erősebb volt a dohányzó nők esetében, náluk 31 százalékkal volt nagyobb a daganat kialakulásának esélye – bár a konkrét összefüggések még nem tisztázottak. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a szájban lévő, gyulladást okozó baktériumok bekerülnek a vérkeringésbe és a mellszövetekre is hatással vannak.


Mit lehet tenni?

A fog körüli betegségeket, még a jelentéktelennek tűnő ínyvérzést sem szabad félvállról venni, fontos, hogy szakemberhez, parodontológushoz forduljunk.

- A parodontológia a fogászat egy speciális ága és képviselői pontosan tudják, mit és hogyan kell megtenni ahhoz, hogy a fogíny és a fogak visszanyerjék egészségüket. Nem csak modern felszerelés és technika áll rendelkezésre az eredményes kezeléshez, de a parodontológus foglalkozik – többek közt - ínyplasztikával, az ínyrecesszió kezelésével is. A megmentett fogak és az esetleges későbbi betegségek elkerülése pedig megéri a vizitet – hangsúlyozza dr. Bajusz Örs, az Oxygen Medical fogorvosa, parodontológusa.

Tény, hogy a megfelelő szájhigiénia fenntarthatja a fogak és az íny egészségét, de számos más faktor is befolyásolja a folyamatokat. Főként a dohányzás hat negatívan az íny egészségére, de a stressz, a szigorú diéták, és a genetika is szerepet játszhat a fogínybetegségek kialakulásában. Sikeres és hosszú távú eredmény elérése azonban csak megfelelő szájhigiénia fenntartásával és szükség esetén parodontológiai közreműködéssel lehetséges.

Forrás: http://www.oxygenmedical.hu
Fotó: pololofreack30/pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja