SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Egészséges Íny Napja: népbetegségnek számít a fogágybetegség Magyarországon

Családinet [cikkei] - 2017-05-03
Tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű fogágybetegségben Magyarországon. Ez az ínyt és a fogak körüli csontot pusztító baktérium okozta betegség áll a fogvesztések túlnyomó többsége mögött.

Sokan nem tudják, de a fogágybetegségnek az ínyvérzésen kívül vannak általános, az egész szervezetre gyakorolt hatásai is, növelheti például a cukorbetegség vagy akár a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is – hangzott el a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján, az Egészséges Íny Napja kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

A fogágybetegségek túlnyomó többsége krónikus lefolyású, vagyis hosszú évek alatt alakul ki az elváltozás, döntően a nem megfelelő szájhigiéniai szokások és a rendszeres fogászati kontroll elmulasztása miatt – mondta Dr. Windisch Péter, a  Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója, hangsúlyozva, hogy Magyarországon általánosnak mondható, hogy a páciensek többsége már csak akkor keresi fel a rendelőt, amikor elkerülhetetlen a fogvesztés, és többnyire már csak költséges fogpótlásokkal orvosolható a probléma.

Dr. Gera István, a Parodontológiai Klinika egyetemi tanára arról beszélt, a felnőtt magyar lakosság körülbelül nyolcvan százalékának van fogágybetegsége. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azért nem ennyire rossz a helyzet, hiszen ebben a számban az enyhébb ínyvérzéses esetek éppúgy benne vannak, mint a súlyos, gyakran fogvesztéshez vezető elváltozások. Kiemelte, a fogágybetegek nyolcvan százaléka szakszerűen végzett fogmosással és rendszeres szűréssel elkerülhetné, vagy legalábbis olyan mértékben lelassíthatná ezt a folyamatot, hogy még nyolcvan éves korában is lenne saját foga. Elmondta, az érintettek körülbelül húsz százaléka tartozik a rizikócsoportba, akiknél előbb-utóbb jelentkezik a fogágybetegség, nekik mindenképpen parodontológus szakorvoshoz kellene fordulniuk.

A fogágybetegség kezelése azért is kiemelten fontos, mert a véráramba kerülő baktériumok akár a koraszülés, a kisebb magzati súly, a cukorbetegség vagy a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát is növelhetik – mondta Dr. Molnár Bálint, a Parodontológiai Klinika adjunktusa. Hangsúlyozta, fontos, hogy a fogorvosok ne csak ilyen esetekben, hanem rendszeres, évente elvégzett szűrővizsgálat keretében is felhívják a figyelmet a már kialakult fogágybetegségre, és elkezdjék a páciens kezelését, szükség esetén pedig utalják parodontológiai szakrendelésre.

Az egészséges íny fontosságának tudatosítására az Európai Parodontológiai Szövetség a tagszervezetek, köztük a Magyar Parodontológiai Társaság közreműködésével lakossági figyelemfelkeltő kampányt szervez, amelynek része a május 12-én tartandó Egészséges Íny Napja. A kezdeményezés célja, hogy  mindenkiben tudatosuljon a helyes szájápolás fontossága az egészségünk megőrzésében.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: rgerber/pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja