SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Agyi eltérés miatt szenvedhet több nő szklerózis multiplextől

Családinet [cikkei] - 2014-05-12
Agyi eltérés miatt szenvedhet több nő szklerózis multiplextől (SM), mint ahány férfi - derült ki egy új amerikai kutatásból.

A kutatók egereket és elhunyt SM-betegeket vizsgáltak
    
A Washingtoni Egyetem Saint Louis-i orvosi karának tudósai több S1PR2 jelű fehérjét találtak nőstény egerek és szklerózis multiplexben elhunyt nők agyában, mint a hím egerek, illetve a betegségben elhunyt férfiak agyában - idézi a BBC hírportálja a Journal of Clinical Investigation című szaklapban megjelent tanulmányt.

Több SM-es nő, mint férfi. Az agy eltérése lehet az ok
 
A női és férfi SM-betegek agyának alapvető eltérése megmagyarázhatja, miért szenved több nő a betegségtől, mint ahány férfi - olvasható a tanulmányban. Jelenleg négyszer annyi nőnél diagnosztizálják a kórt, mint ahány férfinél.
 
Az S1PR1 fehérje több az agyban a betegeknél

Az SM az agy és a gerincvelő idegsejtjeit támadja meg, ezáltal károsítja az izomműködést, az egyensúlyt és a látást. A betegség Nagy-Britanniában körülbelül 100 ezer embert sújt. Magyarországon - az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatai szerint - 100 ezer lakosból 60-80-at érint. Noha a betegség korai szakaszában adott kezelések segíthetnek, gyógymód jelenleg nem létezik.
    
A kutatók a betegség úgynevezett elapszáló-remittáló változatát (relapsing remitting RRMS) vizsgálták meg. Az összes SM-beteg mintegy 85 százalékánál ezt a típust állapítják meg. Náluk a tünetek rohamszerű megjelenése, majd részleges vagy teljes eltűnése tapasztalható.
    
A kutatásban egészséges, SM-es és az S1PR1 fehérje génje nélküli egerek vérereit és agyát vizsgálták meg, illetve elemezték 20, a kór következtében elhunyt beteg agyszövetét is.
    
Az SM által károsított agyterületeken az S1PR2 fehérje nagy koncentrációját találták mind az egereknél, mind az embereknél. Az említett fehérjét kódoló gén működése összefüggést mutatott azzal, hogy mennyire súlyos a kór lefolyása az állatoknál - állapította meg a tanulmány.
    
Valószínűleg, S1PR1 fehérje gyengíti a vér és az agy közötti korlátot

A kutatók szerint ez a fehérje valószínűleg gyengíti a vér és az agy közötti korlátot, melynek az a dolga, hogy az ártalmas anyagokat távol tartsa az idegrendszertől. Ha ez a korlát átjárhatóbb, akkor beengedheti az SM-et okozó sejteket az agyba és a gerincvelőbe - írták a kutatók.
    

A betegség és az S1PR2 molekula közötti kapcsolat teljesen új, korábban senki sem fedezte még fel - mondta Robyn Klein, a kutatás egyik résztvevője. Nem tudni, miért volt az SM-ben szenvedő nőknél magasabb az említett fehérje szintje - tette hozzá.
    
A felfedezés kulcsfontosságú lehet az új gyógymódok kidolgozásában - vélte Emma Gray, a brit Szklerózis Multiplex Társaság orvosa.

http://www.bbc.com/news/health-27323472

Forrás: MTI
Fotó: Photokanok - FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja