SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A szénanátha és az asztma együtt még veszélyesebb

Családinet [cikkei] - 2010-04-28
A szénanátha és az asztma gyakori együttes előfordulása fokozott veszélyt jelent az érintettek számára. Sokszor azonban nem kerül idejében felismerésre, pedig a korai diagnózissal és megfelelő terápiaválasztással a két betegség egyensúlyban tartható.

Nemrégiben neves nemzetközi szakemberek létrehozták az egyidőben fellépő asztma és szénanátha (rinitisz) ellátását szolgáló szövetséget, a CARMA-t, amely világméretű kampányt indít, hogy elősegítse mindazok felkutatását és korszerű kezelését, akiknél együttesen jelentkezik a két kór.

Az épp szezonjában lévő szénanátha és az asztma valóban szoros összefüggésben áll egymással - mondja dr. Gálffy Gabriella, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. - Ha az dr. Gálffy Gabriella, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusaeleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma.  Ugyanakkor az asztmások akár 80 %-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a rinitisz jelentősen ronthatja a beteg asztmáját.

Mindkét betegségnél légutaink valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok, köztük pl. az ún. leukotriének jelenléte. Amennyiben az említett szénanáthás panaszok zavarják a munkavégzést és a szabadidős tevékenységet, különösen, ha köhögés és nehézlégzés is jelentkezik, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Egyrészt kezelni kell a szénanáthát, másrészt ki kell vizsgálni, hogy a rinitisz mellett nincs-e már kialakult asztma. Ehhez háziorvosi beutalóval allergológus, felnőtt- vagy gyermektüdőgyógyász szakorvosi vizsgálat szükséges. Nem véletlen, hogy a CARMA célkitűzései között külön kiemeli, hogy a rinitiszes betegek kezelésekor rutinszerűen el kellene végezni az alsó légúti tünetek értékelését, az asztma diagnosztizálását vagy kizárását.


Az asztmás betegeknek pedig figyelniük kell arra, hogy a szokásos asztmás panaszaik romlanak-e az allergiaszezonban, illetve észlelik-e magukon a szénanátha tipikus tüneteit. Ha igen, ezt feltétlenül jeleznie kell tüdőgyógyász vagy allergológus szakorvosnak. A két betegség együttes jelenlétekor ugyanis az asztma csak akkor tartható egyensúlyban, ha egyúttal a szénanáthát is kezelik.

A szénanátha és asztma együttes előfordulásakor a kezelés célja a közös légúti gyulladás egyidejű csökkentése. Rendelkezésre áll olyan hormonmentes tabletta, mely egyszerre hat mindkét betegségre, gátolva a mindkettőben szerepet játszó leukotriéneket. Egyszerre ad jobb asztmakontrollt, és hatásosan javítja a szénanátha tüneteit is, így alkalmazása egyszerűbbé teszi a két betegség karbantartását. Szakorvosi javaslat alapján a társadalombiztosítás által is támogatott.

Ne zárkózzon be szobájába a rosszabbodó tünetek miatt! Még élhet teljesebb életet. Kérdezze meg tüdőgyógyászát vagy allergológusát az asztma és a szénanátha együttes, egyidejű kezelésének lehetőségéről!
 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja