A hazai boltokban kapható gyümölcsjoghurtokat és gyártóikat egyaránt mérlegre tette a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) legutóbbi vizsgálatában. 

 
A Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztjében összesen 15 gyümölcsjoghurtot vagy  annak látszó élelmiszert értékelt. A vezető piaci márkák közül 13 gyümölcsjoghurt, egy gyümölcs ízű joghurt (Könnyű és finom) és egy tejtermék (Danonino) került a TVE nagyítója alá. Az Egyesület három bio minősítésű és négy fogyókúrázóknak szánt terméket vont be a vizsgálatba.
 
A termékeket a TVE összesen 11 (környezetvédelmi, táplálkozástani és fogyasztóvédelmi) szempont alapján értékelte. A szempontok között szerepelt többek között, hogy a termék tartalmaz-e aromát, édesítőszert, élőflórát, mekkora a cukortartalma, feltüntették-e rajta a tápértéket, milyen messziről szállítják, milyen a csomagolása.
 
A Tudatos Vásárlók szempontjai alapján első helyen a Zöldfarm biojoghurt, második helyen a Cserpes Műhely joghurtja, harmadik helyen pedig a német Andechser Natur biojoghurt végzett. A vizsgált termékek közül a TVE szerint a legkevésbé szerencsés választás a Jogobella light és a Müller 0,1%-os joghurtja, illetve a Seraph 0,1% gyümölcsjoghurt és a Danonino tejtermék.
 
Mivel a joghurt a fogyókúrázók kedvelt terméke, a termékek szénhidrát-tartalmát laboratóriumi vizsgálattal mérette be a TVE. Különösebb szabálytalanságot nem találtak, s bár négy terméken nem feltüntették fel a szénhidrát-tartalmat, a többi esetében a mért eredmények a csomagoláson feltüntetettnél alacsonyabbak voltak.
 
Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy 100 g, tehát nem egész egy pohár termékben átlagosan másfél teáskanál cukornak megfelelő szénhidrát található. Különösen szemet szúró a Müller 0,1% diétás joghurt, amely 2,1 teáskanálnyi cukrot tartalmaz.
 
Mindezek alapján ezek a termékek inkább az édességek közé illenek, s kevésbé az egészséges élelmiszerek közé. Emellett a reklámokban azt sem szeretik felsorolni, hányféle vitatott hatású élelmiszer-adalékanyag (így több esetben kármin, vagy aszpartám) kerül még a joghurtos pohárba az alapanyagokkal együtt. Érdemes tehát tanulmányozni kedvenc joghurtjaink címkéit.
 
A legtöbb hulladékot termelő csomagolása a Danonino tejkészítménynek volt. Azon túl, hogy 50 grammonként külön dínómintás dombornyomású pohárban árulják a terméket, még a gyerekeket célzó, fogyasztásösztönző állatfigurás (sorozat!) műanyag jégkrémes pálcika is található a csomaghoz ragasztva. Külön műanyagba csomagolva.
 
Fogyasztóvédelmi szempontból egy csomagolás volt félrevezető: a Jogobella light joghurt fél centis talpazaton áll, így a polcon nagyobbnak tűnik a pohár térfogata, mint amekkora valójában.
 
A teszt során fény derült még arra is, hogy 
* számos pirosas színű gyümölcsjoghurtban (pl. Müller 0,1%, Kyr, Milli, Activia, Könnyű és Finom) előfordul az E120-szal jelölt kármin nevű színezék  Ez az anyag, amelyet a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki, allergiás reakciókat válthat ki.
* a gyümölcsjoghurtokban található gyümölcsöket hozzáadás előtt hőkezelik, így azok aroma- és vitamintartalma lecsökken.
* a sok gyümölcsjoghurtban megtalálható zselatin a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve kötőszövetéből előállított anyag.
 
 
És mit tudunk a gyümölcsjoghurt-gyártókról? 

 Információk a Cégmércéből
 
Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék, vagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, a Tudatos Vásárlók Egyesülete annak is utánanézett, kik is valójában a gyümölcsjoghurt piac szereplői, hogyan értékelhető működésük környezeti és társadalmi szempontok szerint. Vizsgálódásaik eredményeként a Cégmérce új termékkörrel bővült.
 
A Tudatos Vásárlók szempontjai alapján a legjobb, legetikusabb márka a Varga bio, a Zöldfarm bio és a Virágoskút lett.
Az etikus, felelős gyümölcsjoghurt-gyártók rangsorában a legkevesebb pontot a Friesland (Milli, Oké!), a Danone és a Zott (Jogobella, Früchtegut) kapta.

  
A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálata során kiderült, hogy
* a 14 vizsgált cég közül egyiknek sincs (weboldalán elérhető, magyar nyelvű) környezeti jelentése.
* A Friesland Hungária Zrt. 2007-ben többször is kapott csatorna-bírságot, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba.
* A Sole-Mizo Zrt-t (Flört) pedig zajvédelmi határérték túllépése miatt, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása miatt, és Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennyezés miatt marasztalták el.
* A Kärntnermilch (Spar NaturPur és Biofit) és a Danone rendelkeznek ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerrel.
 
A cégek társadalmi teljesítménye kapcsán
* A TVE a legtöbb problémára a Danone-nal kapcsolatban bukkant. A cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól, a hatóságoktól és civil szervezetekről egyaránt.
* A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a GVH többször is megbírságolta.
* A Friesland pedig a nemzetközi porondon került szembe civil szervezetekkel, mivel megállapításuk szerint több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
* A 14 vizsgált cég közül egyiknek sincs (weboldalán elérhető, magyar nyelvű) etikai kódexe.
 
A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a Tudatos Vásárlók a munkaügyi felügyelőségek adatait vették szemügyre. Nagyobb és többszöri bírságot a Sole-Mizo és a Friesland kapott. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytej (Zöldfarm bio), Virágoskút, Tolnatej (Yogolle), Alföldi Tej (Parmalat) és Minna Zrt. (Dini) vállalatokat.
 
Állatjóléti és állatvédelmi teljesítményüket tekintve - bár ez a tejiparban igencsak fontos szempont lenne - a vállalatok egyike sem ad információt az alapanyag származásáról. A fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy mit tesznek a fő alapanyagot szolgáltató állatok megfelelő életkörülményeiért.
 
 

A Tudatos Vásárlók Egyesületéről
A Tudatos Vásárlók Egyesülete non-profit, közhasznú szervezet. Célja a fogyasztók hosszú távú érdekeinek képviselete, a fogyasztók tájékoztatása. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a fogyasztói értékek és a vállalati működési gyakorlatok pozitív, a társadalmi és természeti környezet fejlődését támogató változásaihoz.