Hiányzik egy csapocska - milyen színű a napocska?
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-09
Az átlagos és egészséges emberi szem mintegy 160 színárnyalatot képes megkülönböztetni, de vannak, akik jóval többet. Az sem kizárt, hogy nekik eggyel több fajta receptoruk van az ideghártyájukban. Másoknál a színek hiánya fedezhető fel. Színlátási zavarok… Színvakság, színtévesztés - hasonlóságok, különbségek, korrekciók, lehetőségek. Még idejében. Mert ezek olyan zavarok, amik különben nem zavarnak.
A színek életünkben játszott szerepét fölösleges részletezni. Azt azonban nem árt minden szülő számára tisztázni, hogy a színeket teljes biztonsággal kisiskolás korukban képesek megkülönböztetni a gyerekek. Az, hogy pontosan mikor, az egyénileg változó. Az, hogy színtévesztő, vagy színvak a gyerek, nem egyszer merő véletlenül derül ki. Talán jobb egy fájdalommentes szűréssel mielőbb a végére járni. Ugyanis a színtévesztés például nem gyógyítható, de speciális színszűrővel ellátott szemüveg használatával megkülönböztethetővé válik a nem látott szín. Tehát nem kell fölöslegesen kitenni a kicsit esetleges gúnyolódásnak. A mindennapi életben a pályaválasztás előtt van alapvető fontossága annak, hogy ez az átlagtól eltérés kiderüljön (például a villanyszerelő szakma esetében nem fordulhat elő, de a közlekedésben is komoly kockázati tényező).
Örökletes tényezők
Hogy megérthessük a kétféle baj mibenlétét, tudnunk kell vázlatosan, hogyan működik a színlátás.
A csapok, melyek felelősek a színek felismeréséért, háromféle színre érzékenyek: a kékre, a zöldre és a sárgára. Ezek keverésével „állítódik” elő bármelyik szín. A vörös színt a sárga receptorok érzékelik.
Gyermekkorban a színlátás zavarai zömmel öröklöttek. Női ágú az öröklésmenet, azaz az anyák hordozzák a hibás gént anélkül, hogy náluk észlelhető lenne az eltérés. Az elváltozás a fiúkban jelentkezik. A férfiak kb. 8%-a színtévesztő, a nők között ez az arány csak 0,2%.
Színtévesztéskor az érzékelő sejtek csökkenten reagálnak, színvakságnál az ideghártyából egyszerűen valamelyik érzékelő, az egyik csapocska teljesen hiányzik. Az esetek legnagyobb részében a színtévesztők a piros és a zöld színt tévesztik össze, más színt nagyon kevesen kevernek össze.
Szűréskor kerek foltok sokaságából kell felismerni (általában) egy számot. A színtévesztő ekkor bakizik, ezek egy részét nem látja, vagy mást olvas ki belőle.
Nem panaszkodik a gyerek, de...
A színtévesztés, mint zavar magát a színtévesztőt nem zavarja. Mivel veleszületett állapot, és a látásélességet csak a nagyon ritka, mind a három csapot érintő rendellenesség rontja, a színtévesztő gyermek nem jelez panaszt. A színfelismerés zavarai nem veszélyes eltérések, ezért hagyományos értelemben véve nem igényelnek kezelést, bár a hétköznapi életben okozhat galibát "a világ kicsit más színben látása". A színtévesztést szemüvegként vagy kontaktlencse formájában viselt színszűrővel lehet korrigálni, amennyiben ez indokolt.
A teljes színvakság, amikor egyáltalán nincs színlátás, rendkívül ritka. Ez sem zavarja az embert, ezért kisgyereknél nehéz észre venni.
Ha tehát a szülőben kétségek merülnek fel, a szemészeti szakrendelésen egészen egyszerű képtesztekkel tisztázható az állapot. Ezt valóban érdemes megtenni a gyerek iskolás kora előtt, mert a tanítás során gyakran használnak színes eszközöket. És számára a szituáció jelenthet elkerülhető kudarcokat.
Örökletes tényezők
Hogy megérthessük a kétféle baj mibenlétét, tudnunk kell vázlatosan, hogyan működik a színlátás.
A csapok, melyek felelősek a színek felismeréséért, háromféle színre érzékenyek: a kékre, a zöldre és a sárgára. Ezek keverésével „állítódik” elő bármelyik szín. A vörös színt a sárga receptorok érzékelik.
Gyermekkorban a színlátás zavarai zömmel öröklöttek. Női ágú az öröklésmenet, azaz az anyák hordozzák a hibás gént anélkül, hogy náluk észlelhető lenne az eltérés. Az elváltozás a fiúkban jelentkezik. A férfiak kb. 8%-a színtévesztő, a nők között ez az arány csak 0,2%.
Színtévesztéskor az érzékelő sejtek csökkenten reagálnak, színvakságnál az ideghártyából egyszerűen valamelyik érzékelő, az egyik csapocska teljesen hiányzik. Az esetek legnagyobb részében a színtévesztők a piros és a zöld színt tévesztik össze, más színt nagyon kevesen kevernek össze.
Szűréskor kerek foltok sokaságából kell felismerni (általában) egy számot. A színtévesztő ekkor bakizik, ezek egy részét nem látja, vagy mást olvas ki belőle.
Nem panaszkodik a gyerek, de...
A színtévesztés, mint zavar magát a színtévesztőt nem zavarja. Mivel veleszületett állapot, és a látásélességet csak a nagyon ritka, mind a három csapot érintő rendellenesség rontja, a színtévesztő gyermek nem jelez panaszt. A színfelismerés zavarai nem veszélyes eltérések, ezért hagyományos értelemben véve nem igényelnek kezelést, bár a hétköznapi életben okozhat galibát "a világ kicsit más színben látása". A színtévesztést szemüvegként vagy kontaktlencse formájában viselt színszűrővel lehet korrigálni, amennyiben ez indokolt.
A teljes színvakság, amikor egyáltalán nincs színlátás, rendkívül ritka. Ez sem zavarja az embert, ezért kisgyereknél nehéz észre venni.
Ha tehát a szülőben kétségek merülnek fel, a szemészeti szakrendelésen egészen egyszerű képtesztekkel tisztázható az állapot. Ezt valóban érdemes megtenni a gyerek iskolás kora előtt, mert a tanítás során gyakran használnak színes eszközöket. És számára a szituáció jelenthet elkerülhető kudarcokat.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Nézzünk szembe a ferde nézéssel!
Következő hír
A kefélést ne vigyük túlzásba!
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?
A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: