A kefélést ne vigyük túlzásba!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-20
Mindenki dús hajkoronáról álmodik... Az egészséges haj valóban esztétikai élmény, nőnél-férfinél az egész személyiséget is meghatározhatja. Magabiztosságot ad, szexi... Karakterjegy.
De vajon nem tennénk-e jobban, ha a hajápolás helyett a fejbőrre koncentrálnánk? Szabad-e százszor végighúzni hajunkon a fésűt, ahogy nagyanyáink tették? Gyakorlati kérdések, érdekes válaszok.
De vajon nem tennénk-e jobban, ha a hajápolás helyett a fejbőrre koncentrálnánk? Szabad-e százszor végighúzni hajunkon a fésűt, ahogy nagyanyáink tették? Gyakorlati kérdések, érdekes válaszok.
Hajunk felépítését tekintve leginkább a gyapjúra, az angórára, vagy a kasmírra hasonlít, azaz 98 %-a fehérjerostokból épül fel. Gondoljunk csak arra, hogy nézne ki egy gyapjúpulóver, ha nap mint nap mosnánk és szárítanánk! Na, így nézne ki a hajunk is. Tehát ahogy a gyapjúpulcsival, úgy hajszálainkkal is kíméletesen bánjunk!
Fejbőrünk - ki gondolná? - kiválasztószerv. Az éjszaka folyamán ezen a felületen is kiválasztódnak az anyagcsere végtermékek, ásványi sók, méreganyagok. Ha fejbőrünket eltömíti a minden samponban, balzsamban, hajsprayben, zselében található szilikon, akkor ezek a nemkívánatos anyagok összegyűlnek, és hajhullást okozhatnak. Az is káros, hogy akadályozza a bőr oxigén- és anyagcseréjét. A samponokban levő erős mosóhatású tenzidek pedig a fejbőrről leoldják a savas védőburkot, gyakran ki is szárítják a bőrt.
Alapos öblítés
A zsíros hajúak különösen körültekintően válasszák ki a használatos sampont, az ő számukra készített szerek ugyanis egészen erős zsíroldó anyagokat, tenzideket tartalmaznak. Erre a fejbőr pedig egyre intenzívebb faggyútermeléssel reagál. Ezért is válik szükségessé az egyre gyakoribb, sok embernél már a minden napos hajmosás… Sose a hajra, hanem a tenyerünkre öntsük a sampont, majd oszlassuk szét egyenletesen mind a fejbőrön, és a hajon. A samponozás után alaposan - nagyjából háromszor annyi ideig tartson, mint a mosás - öblítsük ki a hajunkat. A lényeg a fejbőr tisztán tartása, masszírozása, ami 1-2 perces legyen, ujjbeggyel végezzük és körkörös mozdulatokkal.
Öblítés után jön a szárítás. A nedves hajat először csavarjuk törülközőbe – így leitatjuk róla a vizet. Ne állítsuk a szárítót melegre, pláne ne forróra és 10 cm-nél távolabbra tartsuk! A szárítás roncsolja a hámsejteket, a hajszál könnyen meghasad, eltörik. Ha meleg lett a haj, az nem biztos, hogy száraz is…
Nem kell azért százszor
A haj szépségét az alap, a fejbőr épsége határozza meg igen nagy mértékben. Ezért tehát elsődleges a fejbőrről gondoskodás. Például alapvető jó tanács: inkább a fejbőrt mossuk, ne a hajat! Az igazi az lenne, ha a fejbőrünket mindennap vaddisznósörte kefével masszíroznánk. A masszírozás ugyanis ebben az esetben is vérbőséget eredményez a nagyon fontos hajhagymáknál, ideálissá teszi az oxigén- és tápanyagellátást. Nem sokan tudják, pedig igaz, hogy a fejbőr kefélésével a hajszálmerevítő izom (állítólag ilyen is van) részesül edzésben. Így érhetjük el, hogy a frizura nem lapul le, dúsabb hatású lesz
Elődeink anno minden este százszor húzták végig hajukon a kefét. Nem ok nélkül tették ezt. Jó erős hajkeféléssel eltávolítható a napközben a hajra ragadt por, mindenféle szennyeződés. Az ő idejükben persze minden más volt, a munkavégzés, a környezet, a levegőtisztaság… De hasznos a hajkefélés a nap bármely szakában, különösen amikor fáradtnak érezzük magunkat, komfortérzést okoz, enyhíti a fáradtságot. Ám ne essünk túlzásba! A százat nem kell betartani. A fésülködés serkenti a fejbőr faggyúmirigyeit, „fejünk”, azaz a haj és a fejbőr is hamar zsírossá válik így. Az sem mindegy, milyen irányba haladva stimuláljuk a hajas bőrt: a tarkótól haladjunk a fejtető felé! Higiéniai okokból még családon belül se használjunk közös fésűt!
Jó, jó, de milyen a jó fésű? Itt is a minőséget válasszuk! Az olcsó, rossz minőségű eszközök statikusan feltölthetik hajunkat, roncsolják a hajszál szerkezetét. Fésűinket, keféinket hetente egyszer nem árt fertőtleníteni. Hasznos a kaucsukfésű. A kefénk sörtéi gömbölyű végűek legyenek!
Fejbőrünk - ki gondolná? - kiválasztószerv. Az éjszaka folyamán ezen a felületen is kiválasztódnak az anyagcsere végtermékek, ásványi sók, méreganyagok. Ha fejbőrünket eltömíti a minden samponban, balzsamban, hajsprayben, zselében található szilikon, akkor ezek a nemkívánatos anyagok összegyűlnek, és hajhullást okozhatnak. Az is káros, hogy akadályozza a bőr oxigén- és anyagcseréjét. A samponokban levő erős mosóhatású tenzidek pedig a fejbőrről leoldják a savas védőburkot, gyakran ki is szárítják a bőrt.
Alapos öblítés
A zsíros hajúak különösen körültekintően válasszák ki a használatos sampont, az ő számukra készített szerek ugyanis egészen erős zsíroldó anyagokat, tenzideket tartalmaznak. Erre a fejbőr pedig egyre intenzívebb faggyútermeléssel reagál. Ezért is válik szükségessé az egyre gyakoribb, sok embernél már a minden napos hajmosás… Sose a hajra, hanem a tenyerünkre öntsük a sampont, majd oszlassuk szét egyenletesen mind a fejbőrön, és a hajon. A samponozás után alaposan - nagyjából háromszor annyi ideig tartson, mint a mosás - öblítsük ki a hajunkat. A lényeg a fejbőr tisztán tartása, masszírozása, ami 1-2 perces legyen, ujjbeggyel végezzük és körkörös mozdulatokkal.
Öblítés után jön a szárítás. A nedves hajat először csavarjuk törülközőbe – így leitatjuk róla a vizet. Ne állítsuk a szárítót melegre, pláne ne forróra és 10 cm-nél távolabbra tartsuk! A szárítás roncsolja a hámsejteket, a hajszál könnyen meghasad, eltörik. Ha meleg lett a haj, az nem biztos, hogy száraz is…
Nem kell azért százszor
A haj szépségét az alap, a fejbőr épsége határozza meg igen nagy mértékben. Ezért tehát elsődleges a fejbőrről gondoskodás. Például alapvető jó tanács: inkább a fejbőrt mossuk, ne a hajat! Az igazi az lenne, ha a fejbőrünket mindennap vaddisznósörte kefével masszíroznánk. A masszírozás ugyanis ebben az esetben is vérbőséget eredményez a nagyon fontos hajhagymáknál, ideálissá teszi az oxigén- és tápanyagellátást. Nem sokan tudják, pedig igaz, hogy a fejbőr kefélésével a hajszálmerevítő izom (állítólag ilyen is van) részesül edzésben. Így érhetjük el, hogy a frizura nem lapul le, dúsabb hatású lesz
Elődeink anno minden este százszor húzták végig hajukon a kefét. Nem ok nélkül tették ezt. Jó erős hajkeféléssel eltávolítható a napközben a hajra ragadt por, mindenféle szennyeződés. Az ő idejükben persze minden más volt, a munkavégzés, a környezet, a levegőtisztaság… De hasznos a hajkefélés a nap bármely szakában, különösen amikor fáradtnak érezzük magunkat, komfortérzést okoz, enyhíti a fáradtságot. Ám ne essünk túlzásba! A százat nem kell betartani. A fésülködés serkenti a fejbőr faggyúmirigyeit, „fejünk”, azaz a haj és a fejbőr is hamar zsírossá válik így. Az sem mindegy, milyen irányba haladva stimuláljuk a hajas bőrt: a tarkótól haladjunk a fejtető felé! Higiéniai okokból még családon belül se használjunk közös fésűt!
Jó, jó, de milyen a jó fésű? Itt is a minőséget válasszuk! Az olcsó, rossz minőségű eszközök statikusan feltölthetik hajunkat, roncsolják a hajszál szerkezetét. Fésűinket, keféinket hetente egyszer nem árt fertőtleníteni. Hasznos a kaucsukfésű. A kefénk sörtéi gömbölyű végűek legyenek!
Családinet hozzászólások:
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: