A ma beállt helyzetre nincs szabályozás a Munka Törvénykönyvében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint „Sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), sem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben nincs külön speciális szabályozás járványveszély esetére azaz, ha közegészségügyi okból prevenciós jelleggel indokolt a munkavállaló munkahelyi távolléte.”
Az AZNAP Könyvelőiroda összefoglalta, a jelenlegi feltételek mellett milyen lehetőségeik vannak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak:
- A munkaidő változatlanul marad: Tiszta sor, minden a régi kerékvágásban megy tovább.
- Munkaórák csökkentése: Ehhez szerződésmódosítás szükséges, amit a munkavállalónak is alá kell írnia. Ha nem egyezik bele, a rendes felmondás lehet a másik opció.
- Távmunka
- Állásidő: Az EMMI tájékoztatása szerint „Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti, az állásidő szabályai alkalmazandóak. Az Mt. 146. § (1) bekezdése (a Kit. 135. §-a megegyezik az Mt. 146. § rendelkezéseivel.) szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.” Jelen eset azonban valószínűleg kimeríti az „elháríthatatlan külső ok” fogalmát.
- Betegállomány: Betegállományban csak az lehet, aki valóban beteg. Ez esetben minden naptári évben 15 nap betegszabadságnak minősül, és ilyenkor a munkáltató kötelessége kifizetni a bér 70 százalékát. A negyedik héttől a táppénz kétharmadát a TB, egyharmadát a munkáltató fizeti.
- Fizetés nélküli szabadság: Ehhez szerződésmódosítás szükséges, amelyet a munkavállalónak is alá kell írni. Fizetés nélküli szabadság idejére szünetel az egészségbiztosítás.
- Rendes felmondás: A felmondást követően a munkáltató egyhavi bért köteles kifizetni a munkavállalónak, de ledolgozni csak két hetet kell.
- Felmondás közös megegyezéssel: Ebben az esetben bármiben megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló.
Mi történik, ha a munkáltató nem tudja kifizetni a munkavállaló bérét?
Ebben az esetben három verzió lehetséges:
- A munkavállaló nem kap fizetést. Ezt később az adóbevallásban jelezni kell, és erre az időszakra adótartozás sem keletkezik.
- A munkavállaló részfizetést kap, ilyenkor ennek fényében alakul az adó- és járulékfizetés.
- A munkavállaló megkapja a fizetését, a munkáltató azonban nem tudja a NAV-nak befizetni a járulékokat. Az így keletkezett tartozást a NAV kalkulátorán tudjuk kiszámolni.
Kapcsolódó cikkeink:
- Eldőlt: Magyarországon is bezárják az iskolákat
- Milyen jogaim vannak szülőként koronavírus idején?
- Miért nem betegíti meg a gyerekeket a koronavírus?
- Kiürítettek egy irodaházat Budapesten a koronavírus miatt
Kép: fizkes / shutterstock
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)