Kortól és nemtől függetlenül minden 20-adik COVID-19 beteg fájdalmakkal küzd még hónapokkal a fertőzést követően is. A betegségen átesett páciensek 3,5%-a panaszkodik légzési nehézségre, míg ugyanennyi érintettnél magas vérnyomás alakul ki tartósan. Szintén a volt COVID-19 betegek 3-3%-a számol be tartós rossz közérzetről és fáradtságról, valamint arról, hogy tartósan magas lett a koleszterinszintjük. Szintén közel hasonló arányban figyelhető meg (2%) abnormális szívműködés.1 Ezek a fenti több hétig vagy akár hónapokig fennmaradó tünetek a COVID-19 fertőzés súlyosságától, az adott páciens korábbi egészségi állapotától függetlenül fennmaradhatnak. A delta variáns után megfigyelhető maradványtünetek köre is némileg eltér a korábban tapasztalt panaszoktól. Itt is elsődleges szövődmény lehet a légzési nehézség vagy légszomj, a nem megfelelő szívműködés, az általános fáradtság vagy kimerültség, amely fizikai vagy szellemi tevékenységek után súlyosbodik, ehhez társulhat gondolkodási vagy koncentrációs nehézség, köhögés, mellkasi vagy gyomorfájdalom. Ezen túl egyre gyakoribb panasz a fejfájás, a gyorsan dobogó szív, az ízületi fájdalom és a tűszúrás-érzés a szervezetben. Többen hónapokig hasmenéstől szenvednek, alvási problémáik vannak és különleges bőrkiütések is kialakulhatnak. Előfordulhat szédülés, hangulatváltozások és a menstruációs ciklus átalakulása a hölgyeknél. A gyermekek 5-8%-nál figyelhető meg a sokszervi gyulladás, amely 4 héttel a fertőzés után jelentkezik a legtöbbször.2
Látható, hogy a COVID-19 betegség után nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a szervezet állapotára. Ezzel kapcsolatban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója kiemelte: „Mindazoknak, akik bizonyítottan átestek a COVID-19 fertőzésen, érdemes a betegséget követően 4-6 héttel post COVID szűrésen részt venni. Egyrészt a rejtve maradó szív- és érrendszeri problémák – ilyen például a magas vérnyomás, a szívritmus zavar vagy a szívizom gyulladás – akár végzetes eseményekhez is vezethetnek, ha nem ismerik fel őket és nem kezelik időben. Másrészt a beteg további életminőségét jelentősen javítja, ha szakorvosi segítséget kap a később is megfigyelhető utópanaszok kezeléséhez. Minden COVID-beteg azt várja, hogy mielőbb visszanyerje korábbi erőnlétét és energiáját.”
A pandémia negyedik hullámában már eddig is több százezer embert fertőzött meg a SARS-CoV2 vírus Magyarországon. Bár a kórházban kezelt betegek utógondozása megoldott, azok is szenvedhetnek maradványtünetektől, akik az otthonukban gyógyultak. Az ő esetükben az egyéni felelősségükre van bízva, hogy elmennek-e utólag valamilyen post COVID szűrésre. Milyen vizsgálatokat érdemes igénybe venni a COVID-19 betegségen átesett pácienseknek? Erre Dr. Menyhárt Orsolya így válaszolt: „Első körben mindenképpen a szív és a tüdő állapotát érdemes kivizsgálni. Ennek megfelelően érdemes egy nyugalmi EKG-t, szív ultrahang és légzésfunkció vizsgálatot, alacsony sugárdózisú Mellkas CT-t és átfogó kardiológiai szakvizsgálatot kérni egy teljes laborral kiegészítve. Speciális panaszok esetén – ilyen lehet például a szaglás és ízlelés tartós elvesztése vagy különböző neurológiai tünetek - szakorvosi konzultációt javaslunk. A példánál maradva a szag- és ízvesztést fül-orr-gégész kezelheti, míg az agyat és idegeket érintő problémákkal neurológus foglalkozik. Ha valaki gyermekvállalásra készül és COVID-beteg volt, akkor érdemes urológiai vagy nőgyógyászati kivizsgáláson is átesni.”
Nyitókép (illusztráció): depositphotos
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)