Köztudott, hogy alkalmazotti munkaviszony esetén, ha a felek munkaszerződést kötnek, az a munkáltató részéről számtalan költséget jelent. Már minimálbér esetén is több tízezer forintos járulékot kénytelen fizetni, minden egyes alkalmazott után. Ezen felül a munkabérek is kötöttek, a munkaidőtől függően fontos, hogy az alkalmazott bére elérjen egy bizonyos összeget.
Amennyiben a munkáltató és az alkalmazott is úgy gondolja, köthetnek megbízói szerződést. Ez esetben a munkáltató kevesebb járulékot fizet, s munkaidőtől független, egyedi fizetési konstrukciót dolgozhat ki. A megbízói szerződésre jóval kevesebb, s enyhébb szabály vonatkozik, mint a munkaszerződésre. Így tehát a munkaidőt, bérezést, túlórát és a felmondást szabályozó rendeleteket nem kell figyelembe venni.
A munkaszerződés hiánya hátrányt is jelenthet a munkavállalóknak, hiszen sok tekintetben védtelenebbek; könnyebbé válik a munkáltató általi felmondás, nincs szabályozva a szabadság, illetve a betegszabadság alatti kifizetés. Munkáltatók körében nem csak emiatt, de a kevesebb adminisztrációs munka miatt is kedvelt megoldás. A munkavállalók többsége azért egyezik bele ebbe a megoldásba, mert így a kevesebb teher tevődik a jövedelemre, magasabb keresetet lehet elérni.
Természetesen nem minden esetben köthető megbízói szerződés, és nem is minden esetben előnyös. Eseti, vagy adott ideid tartó munkavégzés esetén, egy-két konkrét feladat ellátására nem kötnek munkaszerződést, csupán megbízást.
Az esetben viszont, ha a munkavégzés a munkáltató által megadott időben, helyen történik, rendszeresen, hosszabb időn át, s a munkáltató az alkalmazott díját havonta egy összegben fizeti, munkaszerződést kell kötni.
Megbízói szerződés köthető alkalmi, vagy rövidebb ideig tartó munkavégzés esetén, de jutalékos munkavégzés esetében is jól alkalmazható, hiszen a jövedelem nem fix összeg. Mindenképpen hátránynak mondható, hogy a megbízói szerződés felbontása könnyebb, így a munkavállaló sok esetben nem érezheti biztonságban munkahelyét.
Annak ellenére, hogy Magyarországon egyre inkább terjed a távmunka, leginkább csak azon munkáltatók kötnek munkaszerződést alkalmazottaikkal, akik távmunkás pályázatok segítségével erre támogatást nyertek. A munkaadók többsége csupán alkalmi munkákra alkalmaz távmunkásokat, így egyelőre a megbízói szerződés a népszerűbb.