Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.
A törvény szabályaitól való eseti, részleges eltérés már régóta működik a gyakorlatban. Napjainkban ennek legismertebb, és egyre nagyobb teret hódító formája a házassági vagyonjogi szerződés jogintézménye, mely 1987 óta teszi lehetővé, hogy a házasulók és házastársak a vagyonközösség időtartamára vonatkozó vagyoni viszonyaikat saját belátásuk szerint rendezzék
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a házastársak által az ő egymás közötti viszonyaikat rendező és 1987. július 1-je előtt kötött szerződések megítélésére változatlanul a korabeli szabályok az irányadóak. Így például azok a szerződések, amelyek 1987 előtt köttettek a közös vagyon megosztása céljából, és amelyeket nem foglaltak közokiratba, semmisnek tekinthetők.
A törvény tehát lehetővé teszi, hogy a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezzék. A szerződésben a felek maguk határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
A főszabály szerint, bizonyos kivételekkel, a szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
A házassági vagyonjogi szerződés szempontjából szerződő felek a házasságot kötni szándékozók és a házastársak lehetnek. Más személy akkor sem lehet szerződő fél, ha a vagyontárgyat, amelyről a felek rendelkeznek, ő juttatta a házasfelek valamelyikének vagy mindegyikének. Hiába vásárolták tehát a lakást, amelyben a házasulandók laknak majd a leendő férj szülei, ők a leendő feleséggel a lakás sorsáról szóló vagyonjogi szerződést nem köthetnek.
Ennél a példánál maradva, a lakás majdani sorsának szerződéssel való biztosításának egyik módja, ha a leendő férj és feleség között létrejött házassági vagyonjogi szerződést egy okiratba foglalják, összekapcsolják, a szülők és a lakással megajándékozott leendő férj között kötött ajándékozási szerződéssel.
A szerződés tartalma kizárólag a szerződő felek akaratától függ. A házassági vagyonjogi viszonyok rendezése esetén a törvény a korlátok nélküli szerződéskötést teszi lehetővé, mely a közös és különvagyon rendezésénél jóval tágabb kört tesz lehetővé, ideértve például a tulajdoni arányok módosítását.
A szerződés tartalma szempontjából különbséget lehet tenni az úgynevezett deklaratív és a konstitutív szerződések között.
Az előzőek csupán rögzítenek bizonyos tényeket anélkül, hogy a törvény egyébként irányadó rendelkezéseitől eltérnének. Például ha a felek azt rögzítik, hogy a házasság megkötésekor melyikük milyen saját vagyonnal rendelkezett, amit magával hozott.
A deklaratív szerződések jelentősége abban van, hogy utóbbi vita esetén megkönnyítik a bizonyítást. Alappal van olyan vélekedés a fentiek miatt, hogy a tisztán deklaratív jellegű szerződések tulajdonképpen nem is házassági vagyonjogi szerződések, ezért érvényességük közokiratba foglalása sem feltétlenül szükséges. Óvatosságból úgy gondolom mégis célszerű ezt megtenni minden esetben.
A konstitutív hatályú szerződés a családjogi törvénytől eltérő módon, illetőleg tartalommal rendezi a házastársak vagyoni viszonyait.
A házastársak egymás közötti jogügylete, ajándékozás, csere, kölcsön, adásvétel is a házassági vagyonjogi szerződés fogalma alá esik. Ezt nevezik az elméletben tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésnek.
Bár a törvényhozói cél az volt, hogy a felek szerződése a jövőre nézve rendezze a törvény szabályaitól eltérően a felek vagyoni viszonyait, nem kizárt a szerződés megkötésekor már meglévő vagyonnak a törvény szabályaitól eltérő rendezése sem.
Annyiban a jövőbeliség viszont elengedhetetlen feltétel, hogy a házassági vagyonjogi szerződést csak az életközösség időtartamára (bármikor) lehet kötni.
A vagyonközösség megszűnése után kötött szerződés már nem házassági vagyonjogi szerződés, hanem a házastársi közös vagyon megosztására irányuló szerződés. Ennek közokiratba foglalása nem szükséges.
Ha a felek a szerződésben külön nem térnek ki rá, problémát okozhat, hogy a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat idejére a szerződést mennyiben lehet hatályosnak tekinteni.
A házasság alatt kötött vagyonjogi szerződést az azt megelőző élettársi kapcsolat idejére akkor lehet alkalmazni, ha a felek szerződéses akarata erre irányult.
Szeretném még megemlíteni, hogy miután a házassági vagyonjogi szerződés időbeni hatálya a vagyonközösség idejére korlátozott az életközösség megszakításával, illetőleg valamelyik fél halálával a szerződés megszűnik.
A házassági vagyonjogi szerződés alakisági követelményeinek megsértésével kötött szerződés semmis.
Végezetül megemlíteném, hogy a házassági vagyonjogi szerződésekre a polgári törvénykönyv rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A felek tehát a szerződésüket utóbb módosíthatják, felbonthatják és megszüntethetik.
A fentiek alapján mindenkinek azt javaslom, hogy nagy körültekintéssel járjon el, ha házassági szerződést kíván kötni valamint próbálja megtalálni a legmegfelelőbb másik szerződő felet...
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)