Jó, ha tudjuk...
...hogy minden digitális fényképezőgép rendelkezik egy kisméretű színes TFT LCD vagy újabban OLED monitorral, melyen azonnal visszanézhetők a készített felvételek és a nem megfelelőek rögtön törölhetők is. A digitális fényképezőgépek többsége tartalmazza a hagyományos fényképezőgépek egyes mechanikus egységeit, beleértve a mechanikus zárszerkezetet is.
Jó, ha tudjuk...
...hogy a felvett képek élvezhető megjelenítésére szükség van egy számítógépre és egy fotóminőséget produkáló, nagy felbontású színes nyomtatóra. Több készüléket közvetlenül a nyomtatóhoz is csatlakoztathatunk. A számítógépen a képek tetszés szerint vághatók, szerkeszthetők és fotóminőségű papírra nyomtathatók.
Jó, ha tudjuk...
...hogy régebben a digitális fényképezőgépek kizárólag 4:3 oldalarányú képeket készítettek, mert az elektronikus képmegjelenítő eszközök ilyen képernyővel készültek. A mai gépeken már a 16:9 oldalarány vagy a hagyományos analóg gépek 3:2 oldalaránya is beállítható, némelyiken többféle oldalarány közül is választhatunk. Több gép képes érzékelni a helyzetét és az álló képeket 90°-kal elforgatja, így a monitoron visszanézve nem kell a fejünket tekergetni vagy a képet forgatni.
Jó, ha tudjuk...
...hogy a képfelvevő elem, a CCD chip képelem-száma szabja meg a letapogatott kép finomságát. Az idők folyamán a pixelek számának növekedésével a felbontás is növekedett. Manapság a 6 megapixeles gép átlagosnak tekinthető. A nagyításoknál nagy szerepe van a minél nagyobb képelem számnak. Ha például az elkészített fényképen egy kis részletet ki akarunk nagyítani, akkor nem mindegy, hogy azt a területet hány képelem alkotja. Minél több képelem jut a kiemelendő részletre, annál részletesebb, élesebb a nagyítás.
Mivel egyre nagyobb képelem számmal dolgoznak a gépek, ezért egy fénykép egyre több adatból áll, amely nagyobb memóriát igényel. Az elkészült képet a fényképezőgépek szoftveres tömörítésnek vetik alá. Néhány készüléken több tömörítési eljárás közül is lehet választani. Egyes készülékeken lehet tömörítés nélküli képeket is készíteni. A legalapvetőbb és minden digitális fényképezőgépen megtalálható tömörítési forma a JPG. A JPG-n kívül, TIF, GIF, PCX, TGA, stb. eljárások léteznek. A fájlformátumon kívül általában a tömörítés mértékét is lehet állítani a kívánt minőségnek megfelelően. Ha nincs szükség a finom részletességre, akkor nagyobb tömörítési arányt 
alkalmazva memóriát lehet megtakarítani. Ha valaki részleteket akar kinagyítani fényképeiből, akkor nemcsak nagyobb felbontásra van szükség, hanem a tömörítési mérték minimalizálására vagy annak teljes mellőzésére. A képtárolásra alkalmazott memóriakártyák (Smart Media, Secure Digital, Mini Secure Digital, Multimedia, Compact Flash, Memory Stick, XDPicture) kapacitása is gyors ütemben növekszik.
alkalmazva memóriát lehet megtakarítani. Ha valaki részleteket akar kinagyítani fényképeiből, akkor nemcsak nagyobb felbontásra van szükség, hanem a tömörítési mérték minimalizálására vagy annak teljes mellőzésére. A képtárolásra alkalmazott memóriakártyák (Smart Media, Secure Digital, Mini Secure Digital, Multimedia, Compact Flash, Memory Stick, XDPicture) kapacitása is gyors ütemben növekszik.
Jó, ha tudjuk...
...hogy technológiai okokból a képfelvevő elemek eredően rendelkeznek különböző mértékű pixelhibával. Ez azt jelenti, hogy a CCD chip egy vagy akár több képeleme hibás. Ha egy hibás képeszközzel rendelkező készülékkel készül egy fénykép, akkor a rögzített képen egy vagy több parányi, világosabb vagy eltérő színű pontot láthatunk. A képelemeket gyártás után válogatják a hiba mértéke, száma szerint. A ma kapható készülékekben a pixelhibákat külön korrekciós szoftver szűri ki.
Jó, ha tudjuk...
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
...hogy a digitális fényképezőgépeknél is van zoom funkció. Ma a szerényebb igényeket kielégítő gépeknél a zoom általában 4-szeres, de a nagyobb optikával készült gépeken 8, 10, sőt 12-szeres zoom sem ritkaság. Az optika által elért nagyítás természetesen nincs befolyással a felbontásra. Aki szeret a természetben fotózni, annak ajánlatosabb egy nagyobb optikai zoommal ellátott készüléket vásárolni. A kis látószöggel készített képek a kamera kicsi elmozdulása miatt már életlenek, homályosak lesznek. Ezt a káros jelenséget a képstabilizátor funkcióval lehet csökkenteni. Az optikai stabilizátorral szerelt készülékek jobb eredményt produkálnak, viszont drágábbak és nagyobb a fogyasztásuk. A szoftveres megoldás olcsóbb, mert az optika egyszerűbb lehet, de az eredmény vitatható. Egy optika megítélésében nagyon fontos szempont lehet a fényerő, vagyis a beengedett fény mennyisége is.
Jó, ha tudjuk...
...hogy mivel a legnagyobb forgalmat az amatőr fotósok hozzák a fényképezőgépek piacán, a gyártók igyekeznek egyszerűbben kezelhető, mégis kiváló képeket készítő gépeket tervezni.
Ezt a kettősséget az automata-mód fejlesztésével érik el. A továbbfejlesztett automata állásban a gép figyelembe veszi a téma világosságát, kontrasztját, távolságát és színárnyalatait, hogy kiválaszthassa az optimális beállítást. A készülék magától beállítja például a portré, portré ellenfényben, napsütés, éjszakai fény állásokat és a képernyőn jelzi is az aktuális beállítást.
Jó, ha tudjuk...
...hogy a képek minőségén a zajszűréssel is javíthatunk. Az ilyen eljárással készült képek esetében azonban vigyázni kell az utólagos nagyítással. Az erős zajszűrés hatására eltűnnek a képről a részletek.
Jó, ha tudjuk...
...hogy a napjainkban kapható gépek szinte mindegyikén megtalálható az arcfelismerés funkció. A különböző rendszerek általában maximálisan 9-12 arc felismerésére képesek. A gép nem csak a megfelelő élességet állítja be, hanem az expozíciót és egyebeket is 
úgy, hogy az arc és annak előnyös megjelenítése a lehető legjobb legyen. Emellett csökkenti a vörösszem-hatást is, tehát teljes portrézási megoldást tud nyújtani. Egyes gépeken létezik „önarckép" funkció is, ennek bekapcsolásakor a gép hangjelzés formájában értesít bennünket arról, hogy mikor exponálhatunk. Mivel a magunk felé fordított gép kijelzőjét nem láthatjuk, a szoftver megpróbálja a legjobb kompozíciót elkapni és így a legoptimálisabb helyzetben adja a hangjelzést. Más gépeken a szoftver figyeli a pislogást, szükség esetén késlelteti az exponálást. Az arcfelismerő rendszerek általában csak szemből vagy kis szögből ismerik fel az arcot.
úgy, hogy az arc és annak előnyös megjelenítése a lehető legjobb legyen. Emellett csökkenti a vörösszem-hatást is, tehát teljes portrézási megoldást tud nyújtani. Egyes gépeken létezik „önarckép" funkció is, ennek bekapcsolásakor a gép hangjelzés formájában értesít bennünket arról, hogy mikor exponálhatunk. Mivel a magunk felé fordított gép kijelzőjét nem láthatjuk, a szoftver megpróbálja a legjobb kompozíciót elkapni és így a legoptimálisabb helyzetben adja a hangjelzést. Más gépeken a szoftver figyeli a pislogást, szükség esetén késlelteti az exponálást. Az arcfelismerő rendszerek általában csak szemből vagy kis szögből ismerik fel az arcot.
Jó, ha tudjuk...
...hogy a beépített TFT LCD vagy OLED monitorok, illetve azok háttérvilágítását szolgáltató fénycső vagy magas fényű LED, a folyamatos fejlesztések ellenére még mindig jelentős áramfelvételt eredményez. Ezért az akkumulátoros fényképezőgépek esetében nem csak az áramfelvétel csökkentése, hanem az alkalmazott akkumulátorok kapacitásának növelésének irányába is folynak fejlesztések. Manapság szinte kizárólag Li-ion akkumulátorral ellátott készülék kapható.
Jó, ha tudjuk...
...hogy a nyomtatók és a fotópapírok fejlődésével a kép minősége ma már fel tudja venni a versenyt a vegyi úton előállított képekével.
Forrás: www.nfh.hu
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)