Öri István: Halloweenre
Tök, tök, sárga tök,
Halloweenre mit főztök?
Kígyót, békát, csontvázakat,
mindenféle bogarakat.
Tök, tök, kicsi tök,
ugye hozzánk eljöttök?
Elmegyünk, elmegyünk,
ajtódon becsengetünk.
Megtréfálunk, cukrot kérünk,
aztán gyorsan odébb lépünk.
Tök, tök, csúnya tök,
jobb lesz, hogyha nem jöttök!
Cukrot, csokit mi is várunk,
házról-házra körbejárunk.
Mentovics Éva: Mi lehet a tökből?
Zöldségeskert legvégében,
tengette az életét.
S ott várta be, hogy majd a fagy,
megcsipdesse levelét.
Zöld szárain vagy száz inda,
tekeredik, kanyarog.
Olyan tök ez, mely szereti,
a hideget, a fagyot.
Az elsárgult leveleit,
őszi szellő kergeti.
Orcáját a dér megcsípte,
igaz, jól is áll neki.
Szeletekre felvagdosva,
akár meg is sütheted.
Tetejére mézet csorgatsz,
és már nyomban eheted.
De ha mókás kedved támad,
fogj egy kést és kanalat.
Vagdoss ki az oldalából,
szemet, orrot, fogakat!
Kapard ki a közepéből,
a lapos kis magvakat.
Azoknak majd hidd el,
télen, örülnek a madarak.
Közepére tégy egy gyertyát,
kérd meg anyát, gyújtsa meg.
Tedd vissza a kis kalapját,
s ott vigyorog majd neked.
Kurczina Terézia: Töklámpás
Kisöcsémmel
csütörtökön;
Megmunkáltuk
sütőtököm.
Elterveztük
jó előre;
Mi készüljön
el belőle.
Kikapartuk
a közepét;
Üregében
kis mécses ég.
Van orra, és
szája, szeme,
Fejére még
mi kellene?
Mókás arcán
gyönyörködöm;
Lámpássá lett
sütőtököm!
Kurczina Terézia: Töklámpásom
Udvarunkon,
tölgyfa mögött;
Találtam egy
szép nagy tököt.
Kifaragom
egykettőre;
Töklámpás lesz
majd belőle.
Több lyukat is
vágok rája;
Legyen szeme,
orra, szája.
Üregébe
lámpát teszek;
Megcsodálja
minden gyerek!
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)