Népszokások, hagyományok - Január lV

Mit jelent tehát, ez a mai nap is gyakran használt szó?
Lexikon szerinti jelentése: Vélemény, magatartás hirtelen megváltoztatása.

Történelme: Az Érdy kódex szerint: "Szönt Pál apostolnak megfordultja."
A Debreceni-kódex szerint: "Szent Pál apostolnak megtérése."
Beyte Istvánnál pedig Szent Pál megtérülése napja. Az apostol megtérésének "jóra fordulásának" ünnepe.
És hogy mi a bibliai történet az alapja?
E napon tért meg a Jézust üldöző Saul, és vette fel a Pál apostol nevet.

Népi megfigyelések, jóslások:

Ehhez a naphoz gazdag népi megfigyelések, jóslások kapcsolódnak, hisz kifelé megyünk a farsangból, és előttünk az új élet: növényben, állatok születésében, időjárásban, amely az élet, a létezés alapja volt a múltban és nem kevésbé jelenünkben is.
Lássunk pár népi megfigyelést, amelyet feljegyzett az írott emlékezés:

Pál napján Vásárosdombó vízimolnárai kiállottak a széljárást kémlelni. Ha a szél alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni. Érdekessége, hogy éppen a déli szélből jósolták a hideget.
Pálfordulás - fele kenyér. Aminek a jelentése, hogyha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj. A család a maradékkal már kitelel, de mondták így is: "Fele kenyér, fele széna, fele fa."
A megfigyelésekből vidékek, tájegységek szerint, más-más tanulságot vontak le.
Somló környékén, ezen a napon, minden évben megfagyott valaki, mert a "tél megkövetelte utolsó áldozatát".
A jó idő jó termést jelentett.
A köd a jószágok pusztulását.
A szél hadakozást hozott, mondván: "Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás."
Bukovinai magyarok szerint: "Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna" (Bosnyák S. 1977: 166).

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
Ha Pál fordul köddel,
az ember meghal döggel.