Hogyan neveljünk rendszeresen olvasó csemetét?

Mayerné Répási Adrienn | 2020-06-11 12:35

Aktív olvasó vagyok. A gyerekeim még egészen kicsik, de igyekszem úgy nevelni őket is, hogy a könyv ajándék, becsüljék meg, szeressék, az olvasás pedig mindennapi, megszokott tevékenység.

Ezt látják tőlem is. Nem könnyű dolog, akadnak megtorpanások, nehézségek, olvasás nélkül eltöltött napok, és sajnos nem mindegyik gyerkőcnél járhatunk sikerrel e praktikák segítségével sem, akármit is csinálunk. Sok gyerek, ha fejre állunk, akkor sem fog olvasni. Azzal sincs semmi gond. Más beállítottságú és kész. Később még változhat ez. Sokan felnőtt fejjel kapnak rá az olvasás örömeire, míg mások akkor pártolnak csak el tőle.

Szerencsére mindhárom csemetém szereti a könyveket, ebben nőttek fel. Nagylány önállóan olvas, általa választott könyveket. Középsőkém már nagyon szeretne tudni olvasni, de még meg nem tanulja a betűket, sokszor magának mesél kitalált történeteket arról a könyvről, ami érdekli, vagy megkér engem, olvassak fel neki. Legkisebb imádja forgatni, cipelni a könyveket, bár a hosszabb mesékhez még nincs türelme, de majd megjön az is talán a későbbiekben.

Aktív könyvtárba járók vagyunk, egész kicsi koruktól fogva. Sokszor könyv az ajándék is. Persze nem ünnepnapokon is kérnek a boltból egy-egy kötetet, ami szimpatikus nekik. Nem mondom, hogy akkora könyvmolyok lesznek, mint én, és falják majd az olvasmányokat. Sosem lehet előre tudni. Viszont nagy gondot fordítok arra, hogy szeressék az olvasást.

Hogyan neveljünk rendszeresen olvasó csemetét?

Minden szoktatás kérdése. Ha egész pici korától apró lapozgatókat, pancsi könyveket veszel neki, amiket önállóan megnézhet, megfogdoshat, gyűrögethet, akkor hamar megbarátkozik a könyvekkel. A felfedezés öröme, ha saját maga tapasztalhatja meg, nagyon vonzó dolog számára, hidd el.
Verseljetek, mondókázzatok könyvekből minél többször. Ezek a rövid kis ritmusos történetek felkészítik a nagyobb mesék felé vezető útra. Megszokja a könyvek közelségét, hogy abból valami csodajó árad.
Mesélj neki fejből és könyvekből. Napközben, játék közben, alvás előtt, délutáni csendes pihenő idején. A rendszeresség a kulcs. A megszokás.
Kössétek össze a meséket, történeteket mozgással, énekkel, tánccal. A gyerekek szeretik ha valamihez köthetik az adott tevékenységet. A doktornénihez indulva a múltkor kapott szuri jut eszükbe, és bizony nem szeretnének menni akkor sem, ha épp valami egyszerű kis vizsgálat lesz csak. Így van ez a könyvekkel is. Ha pozitív dolgot társítasz hozzá, szívesebben veszi kézbe.
A jó példa ragadós. Nem várhatod el, hogy olvasó csemetéd legyen, ha te magad nem veszel a kezedbe könyvet. Mondjuk ez nem feltétlen igaz, mert én nem láttam otthon, hogy olvasnának a szüleim, nagyszüleim, mégis olvasó lettem. Bár utólag kiderült, hogy édesanyám várandósan olvasott sokat, dédim is nagy olvasó volt gyermekkorában. Lehet valami a génekben is.
Beszéljétek meg az adott olvasmányt, a nehezebb szavakat, a szereplőket, mit szeretett a könyvben és mit nem. Rajzoljátok le, mesélje el, bábozzátok vagy játsszátok el.
A könyvtár egy csendes hely, mégis azt javaslom, vidd el a csemetét is. Az a rengeteg könyv és a választási lehetőség elvarázsolja rögtön. Természetes lesz számára a közeg, a könyvek közelsége. A könyvesbolt ugyanilyen. De vigyázz rá, hogy a könyvek ne rongálódjanak meg!
Mesélj neki arról, miért jó olvasni. Mondd el neki, hogy nem csak az unalom perceit tölti meg, hanem elvarázsolódsz, új világokat ismerhetsz meg, különböző emberek bőrébe bújhatsz, bárki lehetsz egy-egy könyv erejéig. Mindenre megoldás, bánatra, örömre, idegességre. Az őt feszítő kérdésekre is választ adhat...
Járjatok közösen könyves eseményekre, dedikálásokra, könyvvásárokba.
Válassz neki te is könyvet, de önállóan is választhasson olvasmányt, ami megfogja elsőre, ami szimpatikus neki.
A saját érdeklődési köre szerint keressetek olvasmányt. A lányok imádnak lovakról és hercegnőkről olvasni, a fiúk pedig sportról, autókról. Általában. De minden gyereknek van legalább kettő olyan terület, ami kiemelten fontos, érdekes számára. Biztos írtak már könyvet róla.
Ha van kedvenc meséje, filmje, sorozata, akkor keressetek könyvet is hozzá. Kisfiam egy adott mese nagy rajongója, így amikor meglátta múltkor a könyvtárban a meséhez kapcsolódó könyvet, az jött velünk haza. Már csak azt nem tudom, hogy visszük vissza majd, mert ki nem adja a kezéből.
Játsszatok a könyvekkel. Ki tudja a leggyorsabban elolvasni a könyvét, ki tud a legtöbbet elolvasni azon a héten... A versenyszellem is meghozhatja a kedvet.
Ne erőltesd, ha fáradt, ha inkább kint szaladgálna a szabadban. Ne érezze kötelességnek. Azzal lehet a legjobban elrettenteni! Ha kimarad pár nap olvasmány nélkül, akkor sem dől össze a világ. Finoman utalj rá, vezesd föl, kérdezz az aktuális könyv szereplőjéről, hátha újra eszébe jut a könyve.
Ha egy könyv nem fogta meg, nem tetszett neki, ne erőltesd rá! Keressetek más olvasnivalót!
Ajándékozz neki könyvet, könyvutalványt ünnepekkor vagy bármikor. Lepd meg!
Vezesd rá, milyen jó, hogy ismeri a történetet, mert mennyit tanulhat belőle, milyen sok információ tulajdonosa lehet általa, ettől mennyivel okosabb lesz. A szókincse is nő - meséld el, hogy ez miért fontos és jó.
Olvassatok hosszabb utazások alatt, a váróban. A legjobb időtöltés. Addig tuti nem szaladgálnak, hangoskodnak, és az idő is jobban elmegy, ha van, ami lekösse őket.
Vegyél neki egy naplót, ahol vezetheti az olvasmányait, leírhatja a szereplőket, gondolatait az adott könyvről. Szép könyvjelzőkkel, könyvborítóval, vagy ha jóval nagyobb a csemete, e-book olvasóval is meghozhatjuk a kedvét.
Egy különleges kis kuckó, olvasó fotel, saját olvasólámpa is kedvcsináló.