Mesekönyves piramisjáték - Törvénytelen, ne csatlakozz!
Több ismerősömnél is láttam a napokban a következő leírást, ami a Facebook-on terjed:
"Mert a mesék annyira fontosak a gyerekeknek...
Részt veszek egy nagyon szép játékban az olvasásért, gyerekeknek. Azoknak a gyerekeknek, akiknek napi 15 percet olvasnak, évi 1000 szóval bővül a szókincsük.
Keresek hat szülőt vagy nagyszülőt vagy nagybácsit vagy nagynénit vagy tanárt, vagy csak valakit, akihez közel áll a gondolat, hogy a gyerekek kulturális fejlődéséhez hozzájáruljon!
Az ötlet, hogy egy könyvet kell küldeni egy gyereknek (nevét, címét, korát elküldöm üzenetben)!
Cserébe 36 könyvet fogsz kapni a saját gyermekednek.
Ha érdekel a projekt, írd ide, és megírom a részleteket!
Számítok rád, hogy minden résztvevő gyerek megkapja a könyveket!"
Miről is van szó pontosan?
Az érdeklődők kapnak egy levelet, amiben leírják, hogy a játékot óvónők találták ki, mégpedig azért, hogy a gyerekekkel még jobban megszerettessék a könyveket.
A játékért cserébe csupán egy könyvet kell megvásárolni, cserébe pedig 36 könyvet kapunk majd vissza. Hogy hogyan?
Az első levélben szerepel 3 gyerek neve és életkora. Aki az első helyen áll, annak kell küldeni egy könyvet, ami megfelel az életkorának. Ezután annyi a dolgunk, hogy a levelet továbbítjuk 6 másik gyereknek/jelentkezőnek, így a mi gyerekünk neve felkerül a lista 3. helyére. Ha mindenki továbbítja a levelet és toboroz még hat jelentkezőt, akkor már a 2. helyen vagyunk. Ha pedig az első helyre kerülünk, akkor már 36 listán leszünk az elsők, így 36 könyv fog hozzánk érkezni.
Los Muertos Crew fotója a Pexels oldaláról
Bár csábítóan hangzik a játék, és bár nem pénz cserél gazdát, senkit se tévesszen meg! Ez ugyanúgy piramisjátéknak minősül, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Úgyhogy jobb, ha mi magunk veszünk 36 könyvet, minthogy törvénytelen játékot játsszunk és dolgunk legyen a hatóságokkal!
A törvény egyébként így szól:
Piramisjáték szervezése299/C. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. A bűncselekményt az 1996. évi LII. törvény 18. §-a iktatta a Btk. 299/C. §-ba 1996. augusztus hó 15. napjával. 1. A bűncselekmény jogi tárgya a pénzintézeti tevékenység törvényes működéséhez fűződő érdek. A cselekménynek elkövetési tárgya nincs, mivel az elkövetési magatartás, a szervezés hozza létre azt a szervezeti formát, a piramisjátékot, amely működése esetén a hitelezők érdekét sérti, illetve veszélyezteti. A játék lényege azonban a mások pénzének összegyűjtése és szétosztása. Ugyanakkor a piramisépítés ténye az, amely az egész rendszer működésének korlátját is jelenti, vagyis matematikailag kimutathatóan elérkezik az a pillanat, amikor a lefelé terjeszkedő piramis már nem építhető, nem bővíthető tovább. A bűncselekmény elkövetése szempontjából nem feltétel, hogy a játék szervezői az abban résztvevő tagokat esélyeiket illetően megtévesszék, esetleg a rájuk bízott pénzt más célra használják fel, illetve hogy a belépett tagok sorrendjét a nyerési esélyeket befolyásolva megváltoztassák. A törvényi tényállás kizárólag a mások pénzének összegyűjtését és szétosztását helyezi a játékszervezés középpontjába. 2. Az elkövetési magatartás: a játék szervezése. A játék szervezésének minősülhet minden olyan aktív magatartás, amely a játék megteremtésének és lebonyolításának érdekében nyilvánul meg. A szervező - amint arról már szó volt - saját maga is lehet játékos, illetve résztvevő és a legtöbbször az is, hiszen a játék indulásakor bekapcsolódóknak, a piramis csúcsán, vagy közelében elhelyezkedőknek van a legnagyobb nyerési esélyük és a legcsekélyebb kockázatuk. 3. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A tényállás nem tartalmaz sem motívumot sem célzatot, így elvileg az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához, azonban az egyenes szándék a tipikus. A piramisjáték szervezése alaki bűncselekmény, pusztán az elkövetési magatartás kifejtésével - minden következmény, vagy eredmény nélkül - befejezett. Ugyanakkor folyamatos bűncselekmény, amely a szervező tevékenység tanúsításáig tart, így a bűncselekmény elévülése is csak a szervezés befejezésével kezdődik el. 4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki piramisjátékot szervez. A szervező a játékot irányítja, a rendszert bővíti, szervezi az adminisztrációt, vagyis működésbe hozza és szükség szerint működésben tartja a piramisjátékot, míg a résztvevő pusztán teljesít mégpedig pénzfizetéssel vagy szolgáltatással, vagy a szervező útján vagy közvetlenül az előtte állóknak. Ebből következően téves és a törvényszöveggel ellentétes felfogás lenne a szervezőnek teljesítő résztvevőt szervezőnek minősíteni és büntetni pusztán azon az alapon, hogy a játékszabályoknak megfelelően saját nyerési esélye érdekében a teljesítéssel egyidejűleg automatikusan hozzájárul a piramisjáték terebélyesedéséhez. 5. A szervező tevékenység rendszerint több mozzanatból, tevékenységsorozatból tevődik össze, így ezek a részcselekmények még relatív önállóságuk esetén is természetes egységet alkotnak. |
Indexkép: Lina Kivaka fotója a Pexels oldaláról
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)