Gondban vagyunk, hogy engedjük, ne engedjük, hogy csináljuk, hogy ne essen semmi bajuk, hogy ne kerüljön rossz társaságba és mi aggódva várjuk, hogy hazaérjenek a megbeszélt időre.
Meddig engedjük el kamasz gyermekünket?
Manapság az egyik legfontosabb nevelési elv, hogy legyünk mindig következetesek. Ne legyünk sem túl engedékenyek, sem túl szigorúak. Igyekezzünk ezt a kamasz gyermekeknél is alkalmazni. Egy kamasz, a korai esti kimaradás tiltása miatt kisgyereknek és túlellenőrzöttnek érzi magát, mégpedig pont ebben a korban szeretnének nagyobb önállóságot és bizalmat. Szülőként, az esti kimaradásban egyből a bajt és a lehetséges gondokat látjuk, pedig létezik olyan megoldás, mely mindkét fél számára megoldást nyújt.
Üljünk le és beszélgessünk. Próbáljuk meg úgy megbeszélni a konfliktusokat, mintha két egyenjogú személy közösen próbálná megoldani a helyzetet. Ne essünk neki a gyermeknek, hogy „Majd én megmondom, mit fogsz csinálni.”
A legfontosabb az őszinteség. Egy ilyen beszélgetés alkalmával legyünk teljesen nyíltak. Mondjuk el, hogy mitől félünk, mik az aggodalmaink az alkohollal, drogokkal, szexuális kapcsolatokkal.
A meghitt, barátságos légkör sokat lendít a kamasz beszélgetési kedvén. A beszélgetés ne legyen vádló jellegű, ne vessük fel a régi hibáit és igyekezzünk nem fenyegetőzni, ha ezt el tudjuk kerülni a beszélgetés során, meglátjuk, hogy mindkét fél bizalma nőni fog egymás iránt.
Mintegy tárgyalóasztalhoz leülve, a kamaszt egyenrangú félként kezelve meg lehet beszélni, hogy amikben megállapodunk az végérvényes és feltétlen betartandó. Próbáljunk mi is engedményeket tenni, de hasonlót várjunk el kamasz gyermekünktől is. (Először havonta egy bulira engedjük el, ha ott betartja a szabályokat, szó lehet a következő buliról.)
Igyekezzünk nem vaskalapos szülőként viselkedni, nyugodtan együtt ebédelhet a barátaival, vagy elmehet moziba velük, ha a megbeszélt időpontra mindig hazaér! Amennyiben ez elmarad, akkor lehet büntetést adni. (Pl.: nem mehet el a következő bulira.)
Igyekezzünk semmit sem tiltani, inkább magyarázzuk a dolgokat, mit miért teszünk, hiszen minél inkább tisztában vannak a döntésünk okával, annál inkább elfogadják azokat.
Kössünk kompromisszumokat, azaz legyenek kötelezettségei, de cserébe kapjon engedményt. A legjobb egy olyan kapcsolat kialakítása, ahol a kamasz gyerek el tud és elmer mondani bármit.
Határozzuk meg, meddig maradhat ki a gyermek, legyen neki is beleszólása, de a végső döntést természetesen a szülő hozza. Beszéljük meg, hogy éjfélre, vagy legkésőbb az utolsó busszal mindenképp jöjjön haza. Kérjük meg gyermekünket, hogy ha bármi történik telefonáljon!
Kérjük meg, hogy ha bármi történik, késik, vagy lekési az utolsó buszt, telefonáljon és sose kapcsolja ki, vagy némítsa le a telefonját.
Mondjuk el neki mennyire idegesek vagyunk, ha késik és nem tudjuk merre jár. Mert ilyenkor egy szülő fantáziája beindul és rémképeket lát a szemei előtt.
Amennyiben van autónk, megbeszélhetjük vele, hogy telefonál és valamelyik szülő érte megy. Ha nincs autónk, akkor jó módszer, ha taxi pénzt adunk neki, hogy mégse az éjszakai busszal kelljen hazajönnie.
Ismerjük meg a barátait, barátnőit, a társaságot, akikkel együtt lóg. Nem kell nagy dologra gondolni, egy kis sütögetés nyáron, vagy pizza parti és máris tudjuk arcokhoz kötni az oly sokszor elhangzott neveket.
Beszéljünk a biztonságos együttlétről. Ne legyen ez tabu téma. Beszéljük meg miért fontos az óvszer használata és biztosítsuk róla, hogy sem a róla való beszélgetés, sem a használata nem ciki. Sőt akár imponálhat is gyermekünk barátnőjének/barátjának is, hogy foglalkoznak a biztonsággal.
Alkoholfogyasztás. Az egyik legfontosabb téma! Mondjuk el, mi történik egy alkoholmérgezésnél, hogy kerülhet valaki a
detoxikálóba és mi is történik ott.
Törekedjünk a nyílt, őszinte beszélgetésre. Beszéljük meg, hogy semmi esetre se fogadjon el másoktól italt. Sajnos manapság hallani olyan híreket, hogy különböző kábító hatású szereket tesznek italokba és ezt viszik a szórakozó társaság tagjainak.
Összegzésként legfontosabb talán a nyílt, őszinte beszélgetés. A kamasz, ha úgy érzi, hogy bántják, hirtelen felkapja a vizet és egy ajtóbecsapás után már ott sincs a közelünkben. Menjünk utána, beszéljünk vele, legyen tisztában a mi érzéseinkkel is, és mi is az övével. Kössünk kompromisszumot, adjunk engedményt, de ami a legfontosabb mindketten tartsuk is magunkat hozzá!
Fotó: photostock/FreeDigitalPhotos.net
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)